Huh! Kicsit el voltam havazva az elmúlt hónapokban. Egy nagyobb projekten dolgoztam, de végre kész vagyok vele, letettem a lantot, és rögtön rám tört a vágy, hogy valami mást, kreatívat, valami manuálisat alkossak végre. A minap a neten böngészve megláttam egy képet, ami elindította a fantáziámat, és belém villant, hogy vagy három éve nem sütöttem mézeskalácsot! Elkapott az alkotási láz, és idén végre időben elkészültem az adventi-karácsonyi asztali díszekkel. Nem állítom, hogy befejeztem, de ha nem jut többre időm, akkor is elég lesz, sőt, még ajándékba is jut a mécsestartókból. Lássuk, mire jutottam! Tele kertem, kicsi konyhám: Adventi dekoráció mézeskalácsból. Hagyományos adventi koszorú helyett egy kis tájképet készítettem hófödte házikókkal, templommal, fenyőfákkal, amelyen gyertyák helyett négy teamécses kapott helyet. Amikor kitaláltam a kompozíciót, kicsit tartottam tőle, hogy hogyan fognak függőlegesen megállni az elemek, de semmi probléma nem volt, a házak és a fák is állnak, mint a cövek. Persze egy-két apró trükkre szükség volt, de mindjárt mindent elmesélek.
Leszámolok hat-hat centit a tészta aljáról és tetejéről, és ha jól dolgoztam, a pohár a tészta közepén pont a két hat centit érinti. A poharat belenyomom a tésztába, és az így kapott kört eltávolítom a tészta közepéből. Ennél a pontnál érdemes bepróbálni a gyertyákat a lyukba, és kivágni nekik még egy kis helyet, hogy biztosan elférjenek. Ha megvagyok a végleges formával, 15 percre hűtőbe teszem tepsistül, majd a 180 fokra előmelegített sütőbe tolom 10-12 percre, és ezt is hagyom kihűlni. Ennél a résznél egy napra pihenni tértem. Másnap a tojás fehérjéből és a porcukorból mázat készítettem. Fokozatosan, evőkanalanként adagoltam a porcukrot a tojás fehérjéhez, amihez közben hozzáadtam a pár csepp citromlevet is. Akkor jó, ha legfeljebb csöpög, de le nem esik a kanálról. Ez nagyjából akkor jön el, mikor már odavágnám az egészet,, ez sosem lesz kész!! " felkiáltással. Ha megvan a cukormáz, késsel, mint egy kenyeret megkenem a lyuk nélküli tésztámat. Meseszép adventi koszorú mézeskalácsból: az illatos dekorációt mindenki imádni fogja - Receptek | Sóbors. Természetesen annyi eszem volt, hogy megkentem az egészet, nem gondolván arra, hogy de hát a közepén lyuk lesz, de igazából nem volt gond, eltakarítottam a mázat a közepéről, amennyire tudtam.
A tesztsütin lehet fogdosni, hogy megszáradt-e. Ezután összeállítom a koszorút. Mivel már puha a tészta, fogpiszkálóval vagy dróttal rá lehet segíteni a stabilitásra. A gyertyán átszúrom a drótot/fogpiszkálót és szúrok belőle a tésztába is. Ezt több oldalról meg lehet csinálni. Tipp: Természetesen bármilyen forma kivitelezhető, de elég kényes dolog a mézeskalács, hol puha, hol kemény, úgyhogy ki kell tapasztalni. Nehézség: nehéz Idő: attól függ, de nem kevés Adag: a koszorún kívül még bőven lehet szaggatni Mosogatnivaló: közepes
A cukormáz receptjét korábban itt publikáltam. További téli ötletekkel – köztük adventi, karácsonyi témákkal – itt ismerkedhetsz meg. Ha tetszik, csatlakozz a Facebook oldalamon is, hogy mindig értesülj a legújabb ötletekről!
Nem kell sokat kenni rá, de elég sok a máz, marad belőle bőven, de ez terv szerint így kell, hogy legyen. A maradék mázat zacskóba töltöm, és elkötöm a zacskó végét, majd így hűtőbe teszem. Ha ez megvan összetapasztom a két kört, és hagyom száradni. Enyhén porcukrozott munkalapra igörgetem a fondantot, és a mintapapírom segítségével akkora kört vágok belőle, amekkora a koszorú. (Ha nincs papír, lehet az eddigi kör alakú tepsivel vágni, de a papír olyan szempontból jobb, hogy annak a közepét is ki tudom vágni, és így könnyebb rögtön akkorára szabni a fondantot, amekkorával be lehet borítani a koszorú tetejét. ) Ha megvan, enyhén porcukrozott sodrófára görgetem épp annyira, hogy fel tudjam venni a munkalapról, majd áthelyezem, és szépen elrendezem a koszorún. Hagyom száradni egy napig, ugyanis a minta a fondanton lesz majd, jó, ha száraz picit a felülete. Másnap végre kezdődhet a minta készítése! Én nem bíztam a véletlenre, ceruzával rárajzoltam a fondantra, hogy nagyjából hol legyenek a magyalok.
A bemutató területeken belül a könnyebb tájékozódást táblákkal jelzett tanösvények szolgálják. A nemzeti park látogatható területeire csak belépőkártyával lehet eljutni, ami az információs helyeken és a Hortobágyi Nemzeti Park központjában váltható. Hortobágyi Nemzeti Park Alapítás éve: 1973 Területe: 82 000 ha Bioszféra rezervátum: 53 000 ha Ramsari terület: 22 000 ha Világörökség: 75 000 ha (1999)
Főoldal > Programok > Hortobágyi Nemzeti Park - Hajdúszoboszló a felüdülőhely Általános információk Nyitva tartás kedd-vasárnap 10. 00-18. 00 hétfő: szünnap Elérhetőségek +36 52/589-321; +36 52/589-000 A Hortobágyi Nemzeti Part területén a család minden tagja számára biztosított a szórakozási lehetőség. Kiváló kirándulási lehetőség a hajdúszoboszlói üdülés idején. Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont A létesítmény számos lehetőséget kínál a nemzeti parkba érkező turisták számára: teljes körű információt kaphatnak a térség turisztikai programlehetőségeiről, szállás- és vendéglátóhelyeiről. Megtekinthető itt természetrajzi kiállítás a nemzeti park állat- és növényvilágáról, valamint kerékpár kölcsönzési lehetőség is biztosított márciustól novemberig, előzetes egyeztetéssel. Az ajándékboltban kiadványok, pólók, ajándéktárgyak is vásárolhatóak. Látogatható nemzeti parki belépőkártyával: Belépőkártya váltható a Látogatóközpontban az alábbi nyitva tartás szerint: január, február, március 1-11. : hétköznap 10.
Egyes területekre jelentős mennyiségű árasztóvizet juttatnak ki. A hónapok óta tartó csapadékszegény időjárás nemcsak a mezőgazdasági területeken, hanem a természetközeli élőhelyeinken is jelentős negatív hatással bír. A vizes élőhelyek nagy része továbbra is szárazon áll, csak a nagyobb kiterjedésűekben található minimális vízborítás – tudatta hétfői Facebook-posztjában a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. Forrás: Borza Sándor/Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Mint írták, a kedvezőtlen állapotok javítása érdekében az igazgatóság ökológiai célú vízutánpótlásokat végez több helyszínen, aminek keretén belül jelentős mennyiségű árasztóvizet juttatnak ki. – Ezeknek az árasztásoknak köszönhetően számos vizes élőhely fog újraéledni és alkalmas pihenő-, illetve szaporodóhelyet biztosítanak a különböző vízhez kötődő élőlénycsoportok számára – fogalmaztak.
A kiállítás az első formájában 1699-től létező hortobágyi vendégfogadó történetét, a pusztai közlekedést és a csárda híres vendégeit mutatja be multimédiás eszközökkel, viseletpróbával és fotópontokkal. Körszín vagy a Hortobágyi csárda kiállítás belépőjegy Felnőtt: 500. -Ft/fő Diák/Nyugdíjas: 250. -Ft/fő Hortobágy-halastavi Kisvasút +36 52/589-321; +36 52/589-000 A közel 2000 ha halastórendszer Közép-Európa legnagyobb madárnyugvó- és pihenőhelye, ahol az elmúlt 40 évben közel 300 madárfajt regisztráltak. A halastavi kisvasúttal kényelmesen elérhetőek a távolabbi tavak, felállított magaslesek és pihenőhelyek is. Pusztai Állatpark 4071 Hortobágy, Tornyi domb 1. +36 52/701-037 Bővebb információért kattints ide>> Hortobágyi Vadaspark +36 52/589-321; +36 52/589-000 E-mail: Jegypénztár a Pásztormúzeumban Bővebb információért kattints ide>> Madárkórház – Madárpark 4071 Hortobágy, Petőfi tér 6. +36 52/369-181; +36 30/943-5494 Négy évszak élővilágát és a madarakat fenyegető veszélyeket bemutató kiállítás és látványkórház várja a látogatókat.
A kiállítás nagyban kapcsolódik az épület alapvető funkciójához, ugyanis az eredetileg szekérállásként funkcionált, ahol a hídi vásárok idején a vásározók jelentős része a hortobágyi pásztorokkal együtt megfordult. Pásztormúzeumi belépőjegy Felnőtt: 1500. -Ft/fő Diák/Nyugdíjas: 800. -Ft/fő Gyerek (3-6 év): 400. -Ft/fő Családi jegy (maximum 2 felnőtt, 1 gyerek): 3000. -Ft (minden további gyerek hozzátartozó kedvezményes áru jegyet vásárolhat 400. -Ft/fő áron) A belépőjeggyel a Körszín, a Hortobágyi csárda, Darvak világa és a Kadarcsi Csárda kiállítása is látogatható. Körszín Kézműves kiállítás és vásár +36 52 369-025 Az épületben berendezett kiállítást a Hortobágyra jellemző kézműves mesterségek élőképszerű megjelenítése teszi egyedülállóvá. Mindemellett a különböző mesterségek által készített termékek meg is vásárolhatóak. Hortobágyi csárda kiállítás A Hortobágyi Nagycsárda kultúrtörténeti, és építészeti örökség, kiemelt műemlék. A 18. században épült népi klasszicista épület, az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye.
Ezeket az úgynevezett kunhalmokat (tudományos néven kurgánokat) emberi kéz alkotta, amelyeket a keleti sztyeppékről a középső rézkorban beözönlő nomádok építették őrdomboknak vagy temetkezési helyeknek (halomsírok). A Hortobágy mocsarai nem a Tisza, hanem a Sajó vagy a Hernád medrének változásaiból származnak. Az üledék túlnyomó része a Bükkből és északabbról származik, nem a Tisza hozta. A területen a Tisza megjelenése nem okozott érdemi változást, a Hortobágy tehát szorosan rokonítható a Tisza megjelenésével nem érintett borsodi Mezőséggel. A Tisza korábban hitt laterális eróziója nem játszódott le, a mederváltás gyors folyamat volt, a folyó a tájon nem oldalazott végig, nem töltötte fel érdemben azt, és nem a holocén elején, hanem kb. 20 ezer éve, vagy régebben foglalta el mai lefutását. A mérések szerint Polgárnál legalább 16 ezer éve a jelenlegi medre környékén tartózkodik. A nemzeti park területének nagy része szikesekkel teli, rövid fűvel borított legelő, és csupán kis része a kisebb foltokban beékelődött szántóföld.
A hét szigetből álló területet leginkább nyáron érdemes meglátogatni, amikor a Golf-áramlatnak köszönhetően meglepően meleg az időjárás, ráadásul a Nap sem nyugszik le ilyenkor egyáltalán. Unst, Shetland-szigetek (Skócia) Forrás: iStock A Brit-szigetek legészakibb tagján vad és kietlen vidék uralkodik, ahova a hobbi madárlesők nagy előszeretettel járnak, mivel itt figyelhető meg, elsősorban költési időszakban a morus és a nagy halfarkas, vagy más néven szkua is. A történelem iránt érdeklődők is jó helyen járnak itt, ugyanis a régészek több viking korból itt maradt épületet tártak fel a közelmúltban. Zagori (Görögország) Forrás: iStock Míg a görög szigeteket rendszerint agyondicsérik a tagadhatatlan szépségeik miatt, addig az ország szárazföldi részéről hajlamosak megfeledkezni a népek. Pedig a kontinens egyik leglátványosabb hegyvonulata épp itt található, az epiruszi Zagori környékén. A hólepte hegycsúcsok, a túra ösvények, a környékbeli régi kőhidak mind azt bizonyítják, hogy Görögországba akkor is nyugodtan mehetünk, amikor épp nincs nyár.