Ez a kiindulópontja Isaac Asimov jó negyven éven át íródott regénysorozatának, és ez indítja be az Apple TV+ méregdrága sorozatát is, ami felett David S. Goyer, A sötét lovag-trilógia társírója bábáskodott. De ez a széria teljesen más hangot üt meg, mint Asimov eredetije. Alapítvány sorozat kritika 1. Ugyan az első Alapítvány-regényhez hasonlóan itt is egy kívülálló szemén keresztül ismerjük meg Seldont és a Galaktikus Birodalom fővárosát, a Trantor bolygót, de Gaal Dornick ezúttal egy fiatal lány (Lou Llobell), aki egy olyan, istenfélő bolygóról jött, ahol a matematikát és más tudományokat eretnekségnek tartják, ezért ő nem csak magányos volt, de jóformán üldözött is. Alaposabb karakterrajzot kap a császár is, aki jó ideje nem utódlás, hanem saját maga klónozásával örökíti tovább a hatalmát, és jelenleg is létezik belőle egy jóval fiatalabb, gyerekkorú és egy idősebb változat, de a hatalom az övé. Magabiztos, ereje teljében lévő figura ő, akinek szkepticizmusa egészen addig ki is tart, amíg a Trantor egyik gigantikus kikötőjét, a Csillaghidat terrortámadás nem éri.
Az első két rész alapján egyelőre úgy néz ki, hogy ez tényleg így is lett. Az alapfelállás a sorozatban is pontosan ugyanaz, mint Asimov könyveiben. A tizenkétezer éve fennálló Galaktikus Birodalom ránézésre virágzik, a matematikus Hari Seldon azonban rámutat arra, hogy a felszín alatt már elkezdődött a rothadás, a birodalomnak csak évszázadai vannak hátra. Seldon minderre az embertömegek viselkedését kutató tudomány, a pszichohistória segítségével jön rá, és ennek segítségével kínál megoldást is a helyzetre a Seldon-terv képében. Jósoljunk?! Vagy inkább SZÁMOLJUK KI a jövőt! | Alapítvány sorozat kritika - YouTube. Ha a birodalom hagyja őt és csapatát nyugodtan dolgozni az emberiség összes tudását egybegyűjtő Galaktikus Enciklopédián, az elkerülhetetlen összeomlás utáni sötét kort harmincezer évről mindössze ezerre lehet csökkenteni. A projekten dolgozó csapat nem más, mint az Első Alapítvány, amelynek sorsát aztán az egész regényciklus végigköveti. Papíron ez kiválóan működik, egy sorozatban azonban hihetetlenül nehéz hűnek maradni az alapanyaghoz. Már a trilógia első része is öt, egymástól teljesen elkülönülő részre van bontva, amelyek több mint 150 évet ölelnek fel.
De ha unalmas egy tizenöt perces szópárbaj, amiben kibomlik a világ működése és jövője, hát találjanak még jobb színészeket és felőlem fűszerezzék meg olyan muszáj-megoldásokkal is, mint a klasszikus peripatetikus jelenet (sétálni kell beszéd közben, mert az adja az előrehaladás látszatát). Hadd döntse el a történet sorsát az elme játéka, ha már Asimov így írta meg – nem pedig az akció. Hadd játszódjon a történet a nézőben, a kibomló lehetőségek és találgatások világában, ahogyan Asimov akarta: az ő könyvei ideákról szólnak, nem személyekről. De ez csak álom. Kritika az Alapítvány című új sci-fi sorozat első két epizódjáról - Blikk. Jövőre talán hasonlót gondolok majd az Amazon A Gyűrűk Ura sorozatáról is. Ugyanilyen könnyen megerőszakolható mű – Tolkien se tud tiltakozni, őt is csak örökösök képviselik –; ugyanilyen feltörekvő-gigastúdiós zászlóvivő sorozat; a stúdió szempontjából az értelme ugyanígy az lesz, hogy fegyverré váljon a streaming-háborúkban. Értem, hogy a sorozatok filmtörténeti aranykorát éljük, de minél több pénz és érdek ömlik az aranykorba, annál könnyebben sodor magával az ár jobbra érdemes műveket is.
Mindezekkel együtt úgy tűnik, a kétkedésnek már nincs helye, hiszen a tavalyi év nagy SF-meglepetése, a hozzá képest minimalista megjelenítésű A farkas gyermekei után erre az évre is meg van a science fiction fanok favoritja: az Alapítvány! Reméljük, az október 1-én érkező harmadik epizód csak megerősít ebben! 1. rész: 2. rész: Hozzászólások hozzászólás
A hangulat is nagyon jó lett, igazi sci-fi, a műfaj rajongóinak biztosan tetszeni fog az atmoszférája. A szereplők is nagyon rendben vannak, elég csak a zseniális Jared Harrist említeni. Én azt mondanám, hogy egy aránylag pontos, és jó feldolgozásról van szó, de hangsúlyozom, hogy a könyveket nagyon régen olvastam. Néhány fontos témára kitérnék a sorozat első két részének kapcsán. A történet kezdetekor egy 12000 éve fennálló birodalom uralkodik a galaxisban. Alapítvány sorozat kritika rawat. A birodalom élén klónok állnak, akik egy korábbi császár "másolatai". És itt elég erős üzeneteket közöl a széria. Ez a vezetés erősen személyi kultuszos, és diktatórikus. És az a gondolat, hogy egyszer, a régmúltban valaki úgy gondolta, hogy "nem az első lesz, hanem az egyetlen", ahogy ez el is hangzik, és onnantól konzerválja a saját elveit, hogy a jövőben aszerint éljen mindenki mindenkor, ehhez mekkora gőg kell, és mennyire ellene szól maga a fejlődés. Ahogy Hari Seldon részéről is elhangzik, ő az új dolgokat, a fejlődést szereti, nem a régmúltba kapaszkodást.
Az ő szerepeltetésüknek ránézésre nem sok értelme van, elvégre csak az Alapítvány-trilógiában is bőven elegendő karakter lenne ahhoz, hogy ne kelljen újakat behozni, de itt jön be a képbe Goyerék másik nagy varázslata, a végtelen időhúzás. Az Alapítvány részei egyórásak, amivel alapvetően nem lenne baj, pont azért csináltak sorozatot belőle, mert egy filmben egyszerűen lehetetlen lenne kibontani Asimov klasszikusát. KRITIKA: Alapítvány, 1. évad, 1-2. rész. A gond csak az, hogy az eddigi két rész sem tett semmit ezért, inkább egyelőre sehova sem tartó, feleslegesnek tűnő új szálakkal töltötte ki az időt. Az első rész a trilógia első kötetének 43 oldalát öleli fel, aztán a második ugyanitt toporog tovább, és közben belekap egy rakás olyan, tisztán a sorozat írói által kitalált történetszálba, amiknek egyelőre nincs semmi értelme. Röviden összefoglalva az már most felsejlik, hogy az alkotók elengedték a könyvhűséget, ebben az esetben viszont felmerül a kérdés, hogy tulajdonképpen miért is hívják Alapítványnak ezt a sorozatot, ha az alapkoncepciótól és az azonos nevű szereplőktől eltekintve semmiben nem akarja követni az inspirációjául szolgáló művet.
A fogadtatás természetesen rendkívül megosztó, akadnak támogatói, a regényből is ismert Gaal Dornickkal (akit ezúttal egy nő alakít, Lou Llobell) az élen, ugyanakkor a Birodalom vezetői, többek között XIII. Leon császár (Lee Pace) meglehetősen erős ellenérzéseket tanúsít a "jóslattal" szemben. A pilotot, tehát az első epizódot, egy szóval így lehetne leírni: monumentális. A cselekmény és a bonyodalom felvezetése hatásos, remekül egyensúlyozik az Asimov által megálmodott világgal és a sorozat készítőinek (Josh Friedman és David S. Goyer) víziójával. Alapítvány sorozat kritika 2. Egyelőre. Na, de erről majd később. A sorozat grandiózussága elsősorban a látványtervezésben valósul meg: simán hozzátehető (szinte) bármelyik mai sci-fi blockbuster mellé. A középkori és a távoli jövő képeinek keverése egyszerre kelt disszonanciát a képernyőn és ámulatot a nézőben, de ne feledkezzünk meg magáról az űrről sem, ami bolygókat és távoli civilizációkat köt össze. Az Alapítvány felütésébe tehát nehéz belekötni, tematikájában túlmutat egy átlag nagyköltségvetésű látványprojekt koncepcióján, mind atmoszférateremtésben, mind feszültségfokozásban.
A Gesztenyés alagút, sütés nélkül hozzávalói: 2 csomag gesztenye massza 50 g puha vaj 1-2 ek. rum Krémhez: 1 cs. vaníliás puding 4 ek. kristály cukor 3 dl tej 2 dl tejszín 2-3 ek. porcukor 1 csomag habfixáló és kb. 9 db babapiskóta a lezáráshoz Máz: 100 g étcsokoládé 1 ek. olaj A Gesztenyés alagút, sütés nélkül elkészítési módja: Az őzgerincformát folpack-kal kibéleljük, hagyjunk rá jól, hogy majd a végén be tudjuk takarni a kész süteményt! A gesztenyét a vajat a rummal kézzel, de még jobb, ha robotgéppel összekeverünk. Ezt a masszát beleigazítjuk a folpack-os gerincformába. A pudingot a 3 dl tejjel, 4 ek. cukorral összefőzzük és hideg vízbe állítva, sűrűn megkeverve KIHŰTJÜK! A tejszínt félig felverjük a porcukorral és hozzáadjuk a habfixálót majd kemény habbá verjük. A pudinggal összekeverjük, majd betöltjük a gesztenyés őzgerincformába. Gesztenyes alagút sütés nélkül. Babapiskótát rumba forgatunk (nem áztatunk!! ), és rátesszük sorba a krém tetejére. A folpack-ot ráhajtjuk, majd min. 3 órára hűtőbe tesszük. Utána tálra fordítjuk, lehúzzuk a folpack-ot és az vízgőz felett olajjal összeolvasztott csokival bevonjuk.
2013 nov 02 Hozzávalók: 2 csomag gesztenye massza 50 g puha vaj 1-2 ek. rum Krémhez: 1 cs. vaníliás puding 4 ek. kristály cukor 3 dl tej 2 dl tejszín 2-3 ek. porcukor 1 csomag habfixáló és kb. 9 db babapiskóta a lezáráshoz Máz: 100 g étcsokoládé 1 ek. olaj Összeállítás: Az őzgerincformát folpack-kal kibéleljük, hagyjunk rá jól, hogy majd a végén be tudjuk takarni a kész süteményt! [ Orosz-ukrán háború - Legfrissebb] A gesztenyét a vajat a rummal kézzel, de még jobb, ha robotgéppel összekeverünk. Ezt a masszát beleigazítjuk a folpack-os gerincformába. A pudingot a 3 dl tejjel, 4 ek. cukorral összefőzzük és hideg vízbe állítva, sűrűn megkeverve KIHŰTJÜK! A tejszínt félig felverjük a porcukorral és hozzáadjuk a habfixálót majd kemény habbá verjük. A pudinggal összekeverjük, majd betöltjük a gesztenyés őzgerincformába. Gesztenyés Túrós Sütés Nélkül / Gesztenyés Alagút, Sütés Nélkül | Étel És Ital, Recept, Ételreceptek. Babapiskótát rumba forgatunk (nem áztatunk!! ), és rátesszük sorba a krém tetejére. A folpack-ot ráhajtjuk, majd min. 3 órára hűtőbe tesszük. Utána tálra fordítjuk, lehúzzuk a folpack-ot és az vízgőz felett olajjal összeolvasztott csokival bevonjuk.
Tálalásik tartsuk hűtőben! Ebből a mennyiségből nekem 32 db lett.