Év végére már olyan autó is közlekedhet az utakon, aminek több mint egy éve lejárt a műszaki érvényessége. A veszélyhelyzet idejére, illetve a megszűnését követő 60 napig élhetnek a moratórium lehetőségével a tulajdonosok. A szakemberek azonban felhívják a figyelmet, hogy a nem ellenőrzött járművek a későbbiekben komoly hibákat, de akár balesetet is okozhatnak. Autó műszaki vizsga moratórium. Folyamatos a munka ebben a nyíregyházi szervizben, műszaki vizsgára hozták ezt a járművet. A tulajdonosoknak minimum kétévente kötelező szerelőhöz vinni az autókat, hogy meggyőződjenek a biztonságos használatukról. Az autók átlagéletkora Magyarországon 10 év fölött van, ez pedig tükrözi a műszaki állapotát is a járműveknek. Fék, futómű, kormányberendezés – ezek az elsődleges biztonsági berendezések a járműben, ezeknek mindig tökéletesen kell működniük. Moratórium A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet idejére moratóriumot kaptak a tulajdonosok, a lejárt műszakit elég a veszélyhelyzet után megújítani. Először ezt 2020 márciusában hirdették ki, így év végére előfordulhat, hogy bizonyos járművek már 20 hónapja lejárt engedéllyel közlekedhetnek az utakon, teljesen legálisan – erre hívja fel a figyelmet az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottsága.
Minél idősebb egy autó, annál nagyobb a meghibásodás lehetősége, annál több probléma kerülhet felszínre. Az pedig nem mindegy, hogy kétévesen vagy két és fél évesen orvosolják a szervizben, mert műszaki hiba keletkezhet, de akár balesetet is okozhat egy nem megfelelő állapotú jármű. Autó műszaki vizsga moratórium - Arany Oldalak. A gépjárművel közlekedők számára fontos információ, hogy a lejárt műszaki vizsgával csak Magyarország területén használhatók a járművek. Abban az esetben, ha valaki autóval készül külföldre, annak a járműnek kötelező megújítani a műszakiját.
A balesetveszélyen túl pedig a büntetésnek sem örülne túlzottan az ember. Műszaki vizsgáztatás a Schillernél A műszaki vizsga követelményeiről, a hibák kategóriáiról és a szükséges okmányokról korábbi cikkünkben már részletesen írtunk. Ha épp aktuális számodra a műszakid megújítása, érdemes gyorsan átfutnod, hogy képben legyél! Lejárt műszaki – A moratórium ellenére is érdemes szervizbe vinni az autókat - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Portálja - Nyíregyháza Többet Ad!. A műszaki vizsga menete Bejelentkezés, időpontfoglalás: Ahogy már említettük, júniusban várhatóan sok megkeresésünk lesz – ha biztosra akarsz menni, foglalj már most időpontot a fenti linken! Előzetes műszaki vizsga átvizsgálás (ha igényt tartasz rá): Ha kéred, a műszaki vizsgáztatást megelőzően átvizsgáljuk autód annak érdekében, hogy az minden tekintetben megfeleljen a hatósági előírásoknak és egy figyelmen kívül hagyott hiba miatt ne kelljen újra a zsebedbe nyúlnod. A műszaki vizsga: A műszaki vizsga maga a szükséges papírmunkával együtt általában 1-1, 5 órát vesz igénybe. A műszaki vizsga díja Az M1 kategóriába tartozó járművek (a személygépkocsik) műszaki vizsga díja jelenleg 16 290 Ft. Ez az összeg egy központilag megállapított hatósági díj, így mindenütt azonos.
A veszélyhelyzet ideje alatt a hivatalos okmányok érvényessége automatikusan meghosszabbodik, az aktuálisan elrendelt veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig. Ide tartozik a műszaki érvényességi idő is. Kevesebb vizsgáztatás Az elmúlt hónapokban a szervizekben is érzékelték, hogy kevesebb autót vittek a tulajdonosok műszaki vizsgára. "Érezhető volt ez a dolog a mi szervizünkben is, kevesebb autó érkezett. Főleg inkább az idősebb autók tulajdonosainál éreztük ezt, hogy árajánlatot kértek, bejöttek megkérdezni, hogy ez a dolog él-e és esetleg eltolhatják-e a műszaki vizsgájukat. Autó műszaki vizsga moratorium . A fiatalabb autók és a céges autók tulajdonosai viszont jöttek továbbra is, ezeket az autókat vizsgáztattuk" – nyilatkozta Kovács Péter, a Csősz Kft. szerviz vezetője. Nagy a kockázat A magyarországi rendszer szerint az autókat kétévente kell felülvizsgálni, a műszaki állapotát ilyen időközönként biztosan átnézi egy szakember. Ha ezt az időt kitolják akár fél évvel, akár több hónappal, ez már nagy kockázatot jelent.
A trianoni béke jóvátétel fizetésére is kötelezte Magyarországot, bár ennek pontos összegét csak 1923-ban határozták meg 200 millió aranykoronában. A békeszerződés katonai előírásokat is tartalmazott, azzal a céllal, hogy alkalmatlanná tegye Magyarországot a katonai visszavágásra. A rendelkezés a magyar haderőt 35 ezer főben maximálta, megtiltotta az általános hadkötelezettséget és a modern fegyvernemek tartását. A béke aláírásának napja gyásznap lett Magyarországon. Félárbocra engedték a zászlókat, megállt az élet, mindenki gyászolt. A magyar társadalmat sokkhatásként érte a döntés. A trianoni béke területi veszteségei igen súlyos gazdasági következményekkel jártak. Az ország elveszítette nyersanyagforrásai túlnyomó részét: határon kívülre kerültek a kősó-, a kőszén- és az érckészletek, illetve a faállomány jelentős része. Ugyanakkor Magyarországon maradt kihasználatlanul a feldolgozóipar legtöbb központja. Mindez Budapestet érintette a legsúlyosabban. Komoly károkat okozott a határmódosítás a vasúthálózat szerkezetében is.
Így kerültek egybefüggő magyar lakosságú tömbök is a határ túloldalára (Csallóköz a teljes Dél-Felvidékkel, a Partium, Székelyföld, a Délvidék északi része), noha legtöbbször ki lehetett volna jelölni megfelelő határt. A magyar tárgyalási stratégia sem volt kompromisszumkész: a teljes integritást célozta ahelyett, hogy a magyar lakosságú határmenti területek megtartására törekedett volna. Részben ezért is hagyták figyelmen kívül. A szerződést végül a lényegében erre kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston népjóléti miniszter írták alá. A szerződést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe – ez volt az egyetlen magyar törvény, amely fekete keretben jelent meg. A trianoni békeszerződés következményei [Qorilla / CC BY-SA 3. 0] A békeszerződés eredményeképpen a Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát (az ország területe 282 000 km2-ről 93 000 km2-re csökkent). A Magyar Királyság lakóinak száma 18, 2 millióról 7, 6 millióra esett vissza.
↑ Részlet Apponyi Albert Georges Clemenceau francia, David Lloyd George brit és Francesco Saverio Nitti olasz miniszterelnök, valamint az Amerikai Egyesült Államok és a Japán Császárság párizsi nagyköveteinek jelenlétében elmondott beszédéből. ↑ Apponyi Albert trianoni beszéde
"Sokak szeme láttára megszületett egy régi-új európai nemzet, amelynek éppúgy joga van az önállósághoz, a szuverenitáshoz és az országa területi integrációjához, mint másoknak. Nemzetnek lenni, nemzethez tartozni és a nemzethez tartozásunkat vállalni, illetve megvallani ugyanis erő. Erő, amelyről nem mondhatunk le a 21. században sem. Nem mondhat le róla a Kárpát medencei magyarság sem. Sem otthon, az anyaországban, sem itthon: a Partiumban, a Bánságban vagy itt, Erdélyben és a Székelyföldön sem" – fogalmazott. Mint kifejtette, március 14-étől népszámlálás zajlik Romániában, népszámlálás zajlik Erdélyben. Ennek kapcsán azt mondta, a híreket követve az itt élő magyarság most arra is rádöbbenhet, milyen kegyelmi helyzetben van, hiszen az identitását, a magyarságát nem háborúban kell, hanem békében lehet felmutatnia. Az őt megillető jogokat nem fegyverek ellenében kell megvédenie, csupán egy kérdőív kitöltése által. Fontos jog, tízévente adódó történelmi lehetőség: ez határozza meg az elkövetkező évtizedet, azt, hogy hol lesz magyar felirat és magyar nyelvű ügyintézés, azt, hogy mennyi támogatást kapnak a magyar oktatási intézmények és a magyar egyházak – részletezte Lázár János, miért tartja fontosnak, hogy az erdélyi magyarok részt vegyenek a népszámláláson, s büszkén vállalják magyarságukat.
Kapott és kap-e utasításokat Gyurcsány Ferenctől? Borítókép: Szilágyi Szabolcs / Észak-Magyarország / Kozma István