(2006) Warner Bros. Pictures | DC Entertainment | DC Comics | Sci-Fi | Akció | Kaland | 7. 5 IMDb A film tartalma Superman II. : A Richard Donner-változat (2006) 116 perc hosszú, 10/7. 5 értékelésű Sci-Fi film, Christopher Reeve főszereplésével, Superman / Clark Kent szerepében a filmet rendezte John Williams, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. Superman II: A Richard Donner-változat (Superman II: The Richard Donner Cut) címmel jelent meg 2006-ban a Superman II. (1980) című film Richard Donner elképzeléseit tükröző rendezői változata. [ᴴᴰ]Teljes _Superman II.: A Richard Donner-változat_ Film Magyar Ingyen 2006 | [VIDEO-HU™]. Bár a történet alapvonala azonos, bizonyos részek megváltoztatása miatt helyenként olyan, mintha külön film lenne.
Filmőrült Farkas Posztolva: 2017. július 12., szerda 22:50 Posztok: 1302 Jó szinoníma. 😊 Jester Posztolva: 2017. július 12., szerda 20:53 Posztok: 7036 Filmőrült Farkas Posztolva: 2017. július 12., szerda 19:38 Posztok: 1302 Harbinger Posztolva: 2017. április 10., hétfő 18:15 Posztok: 2689 Inkább írj mailt, Posztolva: 2017. április 10., hétfő 15:39 Posztok: 98 szia. köszi.. es melyiktől? :D többet megneztem, de nem találtam Harbinger Posztolva: 2017. április 9., vasárnap 12:48 Posztok: 2689 Hírlevélben kaptam a minap az egyik könyves online bolttól, hogy kaptak belőle. mcnulty Posztolva: 2017. április 9., vasárnap 11:13 Posztok: 372 Március elején a Duna Plazában is láttam néhány darabot. Frank Horrigan Posztolva: 2017. április 9., vasárnap 8:34 Posztok: 14514 Vedd figyelembe, hogy ez január végi infó, lehet hogy már nem lesz ott. Posztolva: 2017. Superman 2. - A Richard Donner-változat (Blu-ray) - Rocky. április 9., vasárnap 1:42 Posztok: 98 Frank Horrigan Posztolva: 2017. április 9., vasárnap 1:30 Posztok: 14514 A Mammutban tuti volt, arra biztosan emlékszem.
Ettől függetlenül sajnálom, hogy a Lester-vágást nem adták ki nálunk BD-n, mivel csak az az eredeti moziváltozat, ami a maga nemében szintén jó film, de az új/alternatív jelenetek csak emelték a tétet. Érdekesek az extrák között található kimaradt jelenetek, de nem véletlenül lettek kihagyva érzésem szerint, viszont a 8 darab 40-es évekbeli rajzfilmet senkinek nem tudom nyugodt szívvel ajánlani, mai szemmel hihetetlen gagyik. A negyed órás werk az újravágásról nagyon ott van, látszik Donner-en, hogy a mai napig neheztel Salkind-ékra, amiért megszabadultak tőle. Érdekes módon BD-n az összes epizód extrái kaptak magyar feliratot, DVD-n ez még elmaradt. cs-robert Posztolva: 2017. január 12., csütörtök 14:18 Posztok: 1142 Köszönöm szépen az összefoglalót, erre voltam kíváncsi. BD-n megvan mind a négy, nemrég vettem meg, még csak az első kettőt láttam. Akkor szerintem a második részből megveszem mellé a DVD verziót is. január 12., csütörtök 14:09 Posztok: 14514 Superman 1: DVD-n mindkét változat, BD-n csak a rendezői Superman 2: DVD-n a Richard Lester vágás, BD-n a Donner-féle Superman 3-4 / Returns: moziváltozatok cs-robert Posztolva: 2017. január 12., csütörtök 14:06 Posztok: 1142 A Superman 2 esetében a DVD-n a moziverzió van?
Nyelvészként elkeseredem azon az eshetőségen, hogy ha ezentúl azt akarjuk mondani: "Ez a tea a grúzoké", akkor erre a megpróbáltatásra kényszerülünk: "Ez a tea a georgiaiaké. " Persze lehet, hogy Széky János a kávét jobban szereti. Köszönettel tartozom Gerstner Károlynak az általános etimológiai információkért, Ivanics Máriának és Róna-Tas Andrásnak a török, Jeremiás Évának a perzsa, Komlósy Andrásnak a grúz nyelvi adatokért.
Pedig nem. A szó szír eredetű, és onnan került a szláv nyelvekbe. A nem szláv nyelvekben főleg a Georgia elnevezés a jelemző; a magyarban sokáig mindkettő jelen volt, de a Grúzia az általános. A grúzok azonban nem szeretik a szláv nyelvekben általános állam- és népnevüket. De nem arról van szó, hogy a saját belső nevüket próbálnák meg exportálni. Ők ugyanis Szakartvelónak nevezik országukat, magukat kartvelinek. A helyzet inkább olyan, mintha mi kampányba kezdenénk, hogy ne használja senki a Hungary nevet, mert unjuk az "én is éhes vagyok" kötelező poénokat. Vagy az osztrákok közölnék, hogy a Bécs az nem is a fővárosuk neve, ejnye már. Akkor miért támogatja a külügy mégis a Georgia név használatát? Mert miért ne. Nekünk ez nem fáj, s ha ennyire akarják, semmibe nem kerül ezt tiszteletben tartani. Georgia vagy grúzia 2. A külügy ügyes diplomáciai húzásokkal minden hasonló ügyre elfogadó, baráti gesztusokkal reagál, épp elég front van a húzósabb témáknál. Akkor miért nem változtat álláspontján a földrajzinév-bizottság?
Ennek következtében az amerikai biztonságpolitikusok, gondolkodók azonnal megpróbáltak behatolni ezekre a területekre, hogy a régi-új ellenség köré még erősebb falat tudjanak építeni. Ezen a képen jól látszik az Egyesült Államok katonai terjeszkedése (Grúziában is látható a katonai bázist jelző ikon) Jól látható tehát, hogy az Egyesült Államokat továbbra is az Oroszországtól való félelem vezérelte akkor, amikor úgy döntött, hogy "elősegíti a változást" Grúziában. Georgia vagy grazia.fr. Ugyanezek a gondolatok köszönnek vissza Zbigniew Brzezinski műveiben is, sőt egy az amerikai Time-ban megjelenő cikke még ezzel is kiegészíti az okokat: "A Nyugatnak, főleg az Egyesült Államoknak az Oroszország és Grúzia közötti konfliktus két dolgot jelent; egy morális és egy geostratégiai kihívást. A morális dimenzió önmagától értendő: egy kis ország, aki nem rég nyerte el függetlenségét két évszázados orosz dominancia után megérdemelhetné a nemzetközi segítséget […]. " A geostratégiai kihívás pedig a következőképpen foglalható össze: "Egy önálló Grúzia kritikus a kőolaj nemzetközi áramlásában.
Az ő gondolatait fejlesztette tovább az 1940-es években N. J. Spykman, amikor a "Heartland" területek köré vonta azokat az országokat, országrészeket, amelyekkel "kordába lehet zárni", ezáltal ellenőrzés alatt lehet tartani az ún. magterületet. Ezt a részt nevezte el "Rimland" területeknek, amelyeknek geopolitikai jelentősége mind a mai napig meghatározó. N. Georgia vagy grúzia 2017. Spykman Rimland területek geostratégiai jelentőségéről N. Spykman Rimland területek geostratégiai jelentőségéről, és azok valós jelentőségéről Mind a tanulmány mind a térkép még 1943-44-ben készült, tehát, amikor még tartott a II. világháború már látszott, hogy az USA valójában kit tart igazi ellenségének. Spykman a következő gondolatot is hozzáfűzte az általa készített doktrínához: "Aki uralkodik a peremterületen (Rimland), kormányozza Eurázsiát (Heartland), aki kormányozza Eurázsiát, uralkodik a világ sorsa felett". Az 1989 –es szovjet területi veszteségek, az érdekszférák átmeneti visszahúzódása A Szovjetunió szétesése után a helyzet azonban gyorsan változott, amelyet az Egyesült Államok, hogy biztosítsa önmagának a világban betöltött vezető szerepét, gyorsan ki is használt.