Életem hatvanhatodik évébe' Köt engem a jó Isten kévébe, Betakarít régi rakott csűrébe, Vet helyemre más gabonát cserébe.
El van már temetve ama korcs bennünket, Nem ficamítja ki többé az eszünket, Hacsak fel nem támad hetedszer is, mint a Regényhőst életre hozza egy csöpp tinta. Nosza, még a többit, ami nem fér főben, Temessük el ím e kolerás időben; Mert a nyelvnek is van pestises járványa, Ha nem volna, csinál doktora, bábája. Arany János: Kertben : hungarianliterature. Mi a nyelvet rontja, az a legfőbb veszély: Hogy még a paraszt is mind magyarul beszél. Grammatikát nem tud, hiába csináljuk, Mégis egyre darál, egyre fecseg szájuk. Ugy beszél mint apja, nem halad a korral, Nemes oltvány helyett él ösi vackorral; Azt se tudja: ki, mi; azt is összevéti; Három szál fonal az íge pászmán néki. Ikes vagy nem ikes, azzal nem törődik, Gyermeke ha csínt tesz, mondja megverődik; Szóval annyi bűne, amennyi mondása: Ez a paraszt beszéd nagy isten-csapása.
Szilágyi Örzsébet Levelét megirta; Szerelmes Könnyével Azt is telesirta. Fiának A levél, Prága városába, Örömhírt Viszen a Szomorú fogságba: "Gyermekem! Ne mozdulj Prága városából: Kiveszlek, Kiváltlak A nehéz rabságból. Arannyal, Ezüsttel Megfizetek érted; Szívemen Hordom én A te hazatérted. Ne mozdulj, Ne indulj, Én egyetlen árvám! Ki lesz az Én fiam Ha megejt az ármány? Adassék A levél Hunyadi Mátyásnak, Tulajdon Kezébe, Senkinek se másnak. " Fekete Viaszból Nyom reá pecsétet; Könyöklőn Várnak az Udvari cselédek. "Ki viszi Hamarabb Levelem Prágába? Száz arany, Meg a ló, Teste fáradsága. " "Viszem én, Viszem én, Hét nap elegendő. " "Szerelmes Szivemnek Hét egész esztendő! " "Viszem én, Hozom én Válaszát három nap. " "Szerelmes Szivemnek Három egész hónap. Arany János: Árva fiú : hungarianliterature. Istenem, Istenem, Mért nem adál szárnyat, Hogy utól- Érhetném Az anyai vágyat. " - S ahol jön, Ahol jön Egy fekete holló; Hunyadi Paizsán Ül ahhoz hasonló. Lecsapott, Lecsapott Fekete szélvészből, Kikapá Levelét Az anyai kézből. "Hamar a Madarat!...
Most éjszakára fel, a "bércnek! " Előttem rónaszéki só Megy sok szekéren: biztosabb már A vándor és vándor cipó. Kérdik: ki és mi? hova mászkál? Hang csúfos, a nyelv idegen; Szepeg biz ő, s azt mondja: dászkál. Most haza indult betegen. Bükkös tetőn éjjel kifognak, Pór-élc megöklel, mint tinó: De tűznél, mit kazalba raknak, Jólesik a vándor cipó. Hűs hajnalon (még mind üressen Lógtak ki a járom-szegek) Bucsút köhintve, megiramlva - S a késő hajnalig, megyek. Arany János: Sejtelem : hungarianliterature. Ott száraz ágból, korcsma végin, Lombsátor a közös "ivó": Ott deszka-pad lapít deszkává, S párnám csak a vándor cipó. Hanem a szép táj bűvöl így is, Oh, ifju könnyedvérüség! Ím ott dülőnkint a hegyoldal Harmat-szivárvány színben ég; Lent, sziklavölgyben, fakupával Csurgó kinál, oly csábitó! Az útas keble megtelik... de Bezzeg fogy a vándor cipó! Bérc elmaradt; tölgyes lapályon Visz útam, napja már negyed; Tölgy sincs azontúl, - visszanézve Látom csak a kéklő hegyet. Posványiban, mint lomha sertés, Ferdőzik az ecsedi tó; Rekkent a hév nap, útas izzad, Bár könnyű a vándor cipó.
Ifjúkori munkát öregen ne végezz, Ha akarod, hogy jól menjen sora véghez, Mert a keverék-mű a fejedre támad, Inkább töredéknek maradjon utánad.
Egyfajta népi hőssé léptek elő a többségében katonaszökevényből vagy elszegényedett zsellérből bűnözővé vált legények, akik megélhetésük megteremtéséhez bárkit kifosztottak, aki az útjukba került. Mivel szemben álltak az akkor mindenki által gyűlölt idegen hatalommal, a társadalom egy része – főleg az, akiket nem károsított meg egy betyár sem – szinte elismerően gondolt rájuk, a szabad, korlátok és elnyomás nélküli élet pedig sok ember szemében vonzónak tűnt. Minden tájegységünknek megvolt a maga leghíresebb betyárvezére, őket vesszük most sorra. Rózsa Sándor Ha a történelemkönyvekből nem, a már említett sorozatból mindenki megismerte az alföldi betyár nevét, akiről már életében legendák keringtek. Az elbeszélések szerint ő tényleg hasonlított Robin Hood-ra abban az értelemben, hogy csak a gazdagokat rabolta ki, zsákmányát pedig igazságosan elosztotta haramiatársai és a nép között. Melyik lehet a legismertebb magyar népdal? Irtok pár magyar népdalt ami.... 23 éves korában követte el első bűntényét – marhalopást – és ezzel együtt körülbelül hatvan másik írható a számlájára, többek között gyilkosságok is.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar nemzet történetének itthon talán legismertebb háborús konfliktusa. Általános iskolás - sőt talán óvodás - korunk óta veszünk részt az ezzel kapcsolatos megemlékezéseken, műsorokon. Mindenki tudja, hogy 1848. március 15-én a lelkes tömeg előtt Jókai felolvasta a 12 pontot, Petőfi pedig elszavalta a Nemzeti dalt. Az ezt követő, egészen 1849 augusztusában bekövetkező világosi fegyverletételig sok minden történt. Többek között rengeteg szabadságharccal kapcsolatos népdal született. Forradalmi népdalok kvíze Valószínűleg sejtelmed sincs róla, milyen sok 1848-49-es forradalmi népdalt ismersz általános iskolás korodból. Ezek a sokszor ismételt dallamok már gyerekként mélyen bevésődtek valamennyi magyar ember tudatába. Lássuk, mennyit tudsz felidézni közülük! 8 kérdéses játék 1. Tudod, hogy folytatódik az ismert magyar népdal? Kossuth Lajos azt üzente… 2. Hogy folytatódik az ismert népdal? A jó lovas katonának… 3. Hogy folytatódik a magyar népdal?
"A magyar népdal az egész magyar lélek tükre, a magyar nyelvvel egyidős; a magyarság történelme során kialakult és az évszázados - évezredes - használatban csiszolódott népzenei hagyomány anyanyelvünkhöz hasonló érték. Benne mindannyian magunkra ismerhetünk, belőle mások is megismerhetnek bennünket". (Kodály Zoltán) A népdal a magyar népzene legősibb formája. Emberi érzelmeket és gondolatokat testesít meg, fejez ki. Szerzőiket nem ismerjük, a legtöbbjük nemzedékről-nemzedékre szállva, szájhagyomány útján keresztül maradt ránk. A 18. század közepéig senki sem foglalkozott a magyar népdalok gyűjtésével, mivel éneklésük mindennapos és természetes volt. A népdalok és a szövegek feljegyzése már a 19. században elkezdődött. A tudományos népdalgyűjtéssel a 20. század elejétől foglalkoznak népdalgyűjtőink. Népdalaink eredetének kinyomozása elsősorban Kodály Zoltán és Bartók Béla – 20. századi zenetudósaink, zeneszerzőink - nevéhez fűződik. Jankó János, id. : A népdal születése Népdalaink a népi kultúra virágai.