Ádám László: A Dunántúli-dombság (Akadémiai Kiadó, 1981) - Dél-Dunántúl Kiadó: Akadémiai Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1981 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 704 oldal Sorozatcím: Magyarország tájföldrajza Kötetszám: 4 Nyelv: Magyar Méret: 25 cm x 17 cm ISBN: 963-05-2025-7 Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. Kihajtható mellékletet tartalmaz. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A mintegy 10 000 km2-nyi kiterjedésű Dunántúli-dombság az ország tájképi szépségekben gazdag és gazdagsági szempontból is igen értékes területe. DUNÁNTÚLI-DOMBSÁG - 15 vízparti szállás - SzállásKérés.hu. A könyv a tudományos és gyakorlati igényeknek megfelelően készült. Ez egyrészt a természeti tényezőknek mint erőforrásoknak fokozattabb gyakorlati- gazdasági szempontú számbavételében és értékelésében, másrészt a gazdasági ágazatok feldolgozásában, azaz a földrajzi környezet potenciáljának összegezésben és értékelésben, területhasznosítási javaslatok megfogalmazásában jut kifejezésre.
A Villányi-hegység mészköve a vidék egyik lényeges építőanyaga volt, ma már védett természeti érték. A gemenci erdő különleges szépségű ártér, jellegzetes vadállománnyal, de már az Alföldhöz tartozik.
Dunántúli középhegység részei Keszthelyi-hegység A Keszthelyi-fennsík a Dunántúli-középhegység elkülönült nyugati kistája. Területe kb. 350 km². Két fő vonulata van: a Keszthely-Rezi vonulat és a Vállus-Vonyarcvashegy vonulat. Főleg mészkőből, dolomitból, kihűlt bazaltlávából és a Pannon-tenger egykori üledékeiből áll. A vidék barlangokban gazdag. Dunántúli Középhegység Kisokos 2022 - Térkép, hegyek, tudnivalók. A Keszthelyi-fennsík a Balaton-felvidéki borvidék és a Zalai borvidékhez tartozik. Klímája épp ezért változatos. Tapolcai-medence A Tapolcai-medence a Dunántúli-középhegység délnyugati részén fekszik. A Balaton-felvidék, a Keszthelyi-fennsík, a Káli-medence és a Déli Bakony határolja. Leghíresebb látnivalói az itt található tanúhegyek. Kapcsolódó cikkek: Szigligeti vár és a Szent György hegy Balaton-felvidék A Balaton-felvidék a Balaton északi partján, nyugati-keleti irányban húzódik. A Bakony és a Keszthelyi-fennsík között találjuk. Érdekessége, hogy az egész terület egyenetlen, 150–200 méterrel a tó fölé emelkedő fennsík. Legmagasabb pontja a 440 méteres Som-hegy.
Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor. Rólunk Kapcsolat Sajtószoba
Elnök: Südy Péter, 20 / 913-62-24 Elnökségi tagok: Horváth István, 20 / 325-52-10, Horváth Zoltán, 30 / 939-40-17, Karácson Sándor, 20 / 365-46-46, Kiss László, 30 / 439-60-58, Laki Istvánné, 30 / 578-0814, Máyerné Kőszegfalvi Katalin, 30 / 267-60-09, Szilágyi László, 70 / 561-13-92,
Legmagasabb pontja a 352 méter magas Meleg-hegy. A terület barlangokban gazdag, vízállománya szegény - csupán néhány forrást találunk. Érdemes még kiemelni gomba állományát, ami szintén egyedinek számít az egész országban. Gerecse A 850 km2 területű Gerecse átlagmagassága 400 méter. Legmagasabb csúcsa a 634 méteres Nagy-Gerecse. A vidék mészkőből épült fel, és barlangokban gazdag. Napjainkban 322 ismer és feltárt barlnag található. Budai-hegység A 201 km2 területű hegység legmagasabb pontja a Nagy-Kopasz, amely 559 méter magas. Több hegye is a főváros budai kerületeiben találhatóak (I, II, III, XII). Ezeket a részeket Budai-hegyeknak is hívják. Regionális földrajz | Sulinet Tudásbázis. A Budai-hegységben sok barlang van, az idegenforgalmi célból kiépített Budai Vár-barlangon, Szemlő-hegyi-barlangon és Pál-völgyi-barlangrendszeren kívül még körülbelül 200 barlang van számon tartva. Kapcsolódó cikkek: Erzsébet kilátó (János hegy) és a Sorrento sziklák Budaörsön Pilis A Pilist pata völgyek válazstjákk el a Visegrádi-hegységtől. A röghegység Budapest és Esztergom között terül el.
Ha már neked is eleged van az otthonülésből és szívesen kikapcsolódnál egy vízparton, de a magyar tenger már nem elég, a következő helyek tetszeni fognak. Európa és a környező országok mesés tengerpartokat rejtenek, a legtöbbhöz pedig mégcsak repülőre sem kell ülnöd, autóval is könnyen megközelíthetőek. Ha attól tartasz, hogy a repülőn fölösleges kockázatnak teszed ki magad a koronavírus-járvány miatt, az autós utazás jó alternatíva lehet, néhány dologra azonban ilyenkor is érdemes odafigyelni! A cikk végén ahhoz is adunk pár tippet, hogyan maradj biztonságban utazás közben is. Pasjaca Strand – Horvátország Kép forrása: Ez a mesébe illő szabadstrand Dubrovniktól mindössze fél órányira található, vagyis Magyarországról kevesebb, mint tíz óra alatt megközelíthető autóval. Attól függően, honnan indulunk. A Pasjaca Horvátország egyik igazi gyöngyszeme, egy félig ember, félig természet alkotta kis öböl, ahová nem olyan egyszerű eljutni. Egy hosszú ösvény vezet le a sziklás peremről, ahol a parkoló található, a homokos tengerpartra.
Black Sand Beach, Kalifornia A San Francisco Golden Gate rekreációs övezetében található ez a rejtett fekete homokos strand, amely egyedülállónak számít Amerikában. Igazi ritkaság, ugyanis az itt található homok nem vulkáni kőzet, hanem a 20 mérföldes partszakaszt körülvevő vastartalmú ásványokból származik. Fontos, ezen a szakaszon nem ajánlott úszni a hatalmas hullámok miatt! Kaimu, Hawaii Fotó: Getty Images A Hawaiin található strand egy vulkánkitörés következtében alakult ki 1990-ben, és további különlegessége, hogy a fekete parton hatalmas kókuszfák találhatóak. Sajnos nem ajánlott úszni ezen a szakaszon, mert veszélyes hullámok és áramlatok ragadhatnak magukkal Waianapanapa Állami Park, Hawaii A lávabarlangok, a tengerpart, a kőboltozatok, a fúvólyukak és a csillogó fekete homokos strand a túrázás paradicsomává teszik ezt a helyet. Persze különféle legendák is övezik a területet, az tehát biztos, hogy egyedülálló élménnyel lesznek gazdagabbak az idelátogató turisták. Panalu'u Beach, Hawaii Az itt található sötét homok az óceánba áradó bazaltból és lávából keletkezett.
A Sinope strandjai szinte a félsziget teljes partvidékére terjednek ki. A part keleti része Unye, Ordu, Trabzon üdülőhelyekkel van díszítve. A fekete-tengeri partvidék partjai a kaukázusi Oroszországban Elhagyva egy jó üdülőhelyet, ahol az aranypartgyengéden leereszkedik a vízbe, a jövő évre visszatérő turisztikai álmaikra. Még a térségek áttekintő áttekintése is, ahol a homokos tengerpart a Fekete-tengeren meggyőződik: az emberek csak a tengerpart ilyen jellegére vonzódnak. Vannak színes összehasonlítások: "arany" - sárga strand, "gyöngy" - fehér. Még mindig homok van vörös és fekete. A Fekete-tenger keleti partja "nem volt szerencsés"kőzetek. Túl erősek voltak ahhoz, hogy a víz, a szél és a kémiai reakciók homálysá változtathassák. A zúzás véget ért a kavicsok és kavicsok színpadán, az elmúlhatatlan kőzetek, amelyek évezredek óta ellenállnak a tenger támadásának. Homokos strand a Fekete-tengeren a Kaukázusbana partvidék ritkaság. Csodálatos, hogy a kövek és a kavicsok között aranyszínű homok és egy gyengéd strand található Gelendzhikben és Anapában.
A tengervíz augusztusban a legmelegebb, akár 29 °C-os is lehet, az egész nyarat tekintve pedig átlagosan 26 °C hőmérsékletű. A tenger egyébként egész évben jótékony hatással van a bolgár partok klímájára. A nyáron felmelegedő víz elnyújtva engedi ki hőjét, emiatt az itteni ősz is nagyon kellemes, meleg és napos. Obzor strandja Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) minden évben megvizsgálja az EU-s országok fürdővizeinek minőségét. Legutóbbi, 2020-as jelentésük alapján Bulgária összes tengerparti strandja elérte legalább a megfelelő minősítést, 65%-ukat pedig kiválóra értékelték. Várna és Burgasz, Bulgária harmadik és negyedik legnagyobb városa a tengerparti régió legfontosabb csomópontjai, a külföldi turisták zöme nemzetközi reptereiken keresztül érkezik a tengerpartra. Tengerparti nyaralóhelyek és látnivalók A Fekete-tenger Nevével ellentétben a Fekete-tenger színe többnyire a sötét- és zöldeskék között változik. De akkor miért is nevezik feketének? A legvalószínűbb magyarázat az, hogy az ókorban hajók számára veszélyes, viharos víznek tartották.