2020. november 18. 2020. július 1-jén lépett hatályba a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetérő szóló 2019. évi CXXII. törvény, vagyis az új tbj tv, amely aztán 2020. szeptember 1-jén csúsztatva bevezette a munkaviszonyban állókra vonatkozóan a járulékfizetési alsó határ fogalmát is. Alapvetően a jogalkotói szándék a heti 1 munkaórás ügyvezetők kiszűrését szolgálta, de hatást gyakorolt többek között minden olyan munkavállalóra, illetve munkáltatóra, akik vonatkozásában részmunkaidőben, 48. 300 forintos bruttó bér alatt foglalkoztatás valósul meg. (A járulékfizetési alsó határ összege ugyanis a mindenkori minimálbér 30%-a, ami ma 48. 300 forintot jelent. ) Annak ellenére, hogy volt időnk a felkészülésre, mégis nagyon sok foglalkoztató csak a mostanában szembesült a kapcsolódó problémákkal. Ami leginkább kellemetlen a foglalkozatók oldalán az az, hogy ugyan a bruttó bér erejéig a munkavállalót terheli a 18, 5%-os társadalombiztosítási járulék, de abban az esetben, ha ez az összeg a járulékfizetési alsó határ alatt van, akkor a foglalkoztató a különbözet után köteles megfizetni a járulékot.
(2) A 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy ha a) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, b) a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagy c) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe, a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)-c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az a)-c) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.
Új Társadalombiztosítási törvény Július 1-től hatályos az új Társadalombiztosítási törvény, amely alapján munkaviszonyban álló biztosítottak esetében (6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben) meg kell fizetni legalább a minimálbér 30 százaléka után a járulékot. Amennyiben: + a jogviszony hónap közben jön létre vagy szűnik meg, + vagy a biztosítási jogviszony csak törthónapban áll fenn, + vagy a biztosított táppénzben részesül, a járulékfizetési alsó határt a naptári napokkal arányosan kell figyelembe venni, úgy, hogy 1 – 1 naptári napra a járulékalap harmincad részét vesszük alapul. Július 14-i 168-as számú Magyar Közlönyben megjelent jogszabály módosítás alapján a járulékfizetési alsó határt 2020. szeptemberétől kezdődően kell alkalmazni. A járulékfizetési alsó határ összege 2020-ban havi 48. 300 Ft. Ha a munkavállaló jövedelme (járulékalapja) részmunkaidő esetén nem éri el az alsó határt, a foglalkoztató akkor is köteles a különbözet után megfizetni a járulékot. Járulék kalkuláció – gyakorlati példa Például heti minimum 12 órás munkaidő esetén, a munkavállaló munkabére csak a jogszabály szerinti kötelező minimálbér, azaz 48.
Példa1: Részmunkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya szeptember 14-én kezdődik. Teljes havi munkabére 40. 000 forint. Szeptember hónapra járó bére: (22 munkanapból 13 ledolgozott nap) 40. 000/22*13 = 23. 636 forint Járulékfizetési alsó határ: (arányosításnál mindig 30-cal osztunk, és tényleges naptári napokkal szorzunk. A hónapban 17 biztosítási kötelezettséggel érintett napja van a dolgozónak. ) 48. 300/30*17 = 27. 370 forint Mivel a bére nem éri el az arányosított minimum járulékalapot, a foglalkoztatójának 27. 370-23. 636 = 3734 forint különbözet után 18, 5 százalék tb járulékot kell pluszban fizetni. A 15, 5% szocho alapja a Szocho tv. 1. § (10) bekezdése alapján ezekben az esetekben leköveti a tb járulék alapját, tehát példánkban 27. 370 forint után kell a foglalkoztatónak azt megfizetni. Fontos, hogy a 1, 5% szakképzési hozzájárulás alapja ebben az évben még az adóelőleg alapját képező jövedelem, példánkban 23. 636 forint. Példa2: Kft. ügyvezetője évek óta munkaviszony keretében látja el a vezető tisztségviselői feladatokat havi 20.
16. § alapján) vagy az adott hónapban táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe, akkor a járulékfizetési alsó határ meghatározásakor ezeket a naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Ha az előzőekben felsorolt körülmények nem állnak fenn a teljes naptári hónapban, akkor a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét, 2020-ban 1 610 forintot (48 300:30) kell alapul venni. Példa Egy 2020. szeptember 20-án kezdődött munkaviszonynál a tárgyhavi járulékfizetési alsó határt nem a bérezett, hanem a biztosításban töltött 11 nap és az egy napra eső járulékfizetési alsó határ szorzatként kell meghatározni:11×1 610=17 710 forint. Járulékfizetés Ha a tárgyhónapban (első alkalommal 2020 szeptemberében) a járulék fizetésére kötelezett biztosított részére nem fizettek járulékfizetési alsó határt elérő jövedelmet, és az elszámolt tárgyhavi járulék nem éri el a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét, akkor a foglalkoztatónak a különbözet után meg kell fizetnie a járulékot.
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Kérdések és válaszok Hűségkupon Szarvas Imréné könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
2020. július 1-én hatályba lép a társadalombiztosítási ellátásokat és ezen ellátások fedezetét szabályozó új jogszabály ("új Tbj"). Az új törvény sok tekintetben a korábbi jogszabályban ("régi Tbj") és annak végrehajtási rendeletében található szabályokkal megegyező rendelkezéseket tartalmaz. Van azonban néhány változás, amire érdemes felhívni a figyelmet. A saját jogú nyugdíjasokat általános járulékmentesség illeti majd meg, függetlenül a foglalkoztatás formájától. Ezzel párhuzamosan a kifizető is mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól, ha saját jogú nyugdíjast foglalkoztat. Az egyéni járulékkötelezettségek összevonásra kerülnek július 1-től, így a biztosítottakat egységes, 18, 5%-os tb kötelezettség terheli majd, a korábbi 4 külön járulék (nyugdíjjárulék, pénzbeli- és természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint munkaerőpiaci járulék) helyett. Néhány speciális juttatás esetében – így például gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, stb.
cirkadián ritmushoz igazodik. Az ehhez szükséges idegi ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek), például a szerotonin és melatonin hormonok termelődését az agyalapi hipotalamusz szabályozza. Ha ez a ritmus bármely okból (például alvászavar, több időzónán áthaladó repülőút, éjjeli munkavégzés, rendszertelen életvitel, éjszakázás miatt) felborul, az hatással lehet a hipotalamusz és általa az egész szervezet működésére. A nyári időszámításra való átálláskor egy órával tolódik el ez a napi ritmus. Ez nem pusztán egy óra alváshiányt jelent, hanem ennél nagyobb jelentősége van annak, hogy ilyenkor ébredéskor az alvást segítő melatonin hormon szintje még olyan magas, mint ahogy az alváskor lenni szokott, de az ébrenléti aktivitást és éberséget elősegítő orexin nevű ingerületátvivő anyag, valamint a cukorszintet szabályozó glükokortikoid szintje még alacsony, ezért még órákig szétszórtnak, dekoncentráltnak érezhetjük magunkat. Este viszont, amikor be lehetne pótolni a hiányzó egy órányi alvást, az addig megszokott időpontban még túlságosan éber állapotban vagyunk az alváshoz.
[18] A márkával kapcsolatos bírósági ügyek [ szerkesztés] A Gazdasági Versenyhivatal 2009. szeptember 10-én versenyfelügyeleti eljárást indított a Zepter ellen, mert a cég a bizonyított hatások mellett számos különféle gyógyhatást tulajdonított a lámpának, feltehetően alaptalanul. [19] A GVH és a Zepter között 2011. december 8-án fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ügyében versenytanácsi tárgyalás folyt. A GVH Versenytanácsának 2012. április 12-i határozata megállapította, hogy a Zepter egyes kereskedelmi kommunikációiban az orvostechnikai eszközként népszerűsített Bioptron fényterápiás készüléknek a forgalomba hozatalhoz szükséges tanúsítási eljárás során nem igazolt hatásokat - így a daganatok, vírusok és kórokozók elpusztításáért felelős sejtek aktiválása, általános fájdalom-, gyulladás- és duzzanatcsökkentés, immunerősítés, izomerősítés, fizikai kondíció, mozgásképesség, illetve ízületek mozgásszögének javítása - tulajdonított. Emiatt a Versenytanács 8 000 000 Ft (nyolcmillió forint) bírság megfizetésére kötelezte a Zeptert.
Ha valaki egy-két héttel korábban elkezdve mindig kicsit korábban kel, például negyedóránként fokozatosan előbbre állítja be az ébresztést, akkor sokkal könnyebbé teheti az átállást maga számára. Jótékony hatású egy kis reggeli aktivitás, torna vagy futás is, különösen friss levegőn. A mozgás ugyanis hozzájárul egyes hormonok, például a szerotonin hormon termelődéséhez. Az esetleges alvászavarok leküzdésében segíthetnek a nyugtató hatású gyógyteák, például kamilla, levendula, citromfű, macskagyökér, komló. Az esti ellazuláshoz jó hatású egy kellemes séta, meleg fürdő is, illetve egy-két órával lefekvés előtt egy kis mozgás, futás is. A dekoncentráltság miatti baleseti kockázatot elkerülésért pedig tudatosan figyeljünk arra, hogy ha autóvezetés vagy balesetveszélyes tevékenység közben szétszórtság, fáradtság jelentkezik, tartsunk szünetet. A cikk a Budai Egészségközpont szomnológus szakértőjének közreműködésével készült.
[11] A Bioptront 1996-ban megvásárolta a Zepter, [9] így került a márkanév és a termék is az ausztriai vállalathoz. A termékfejlesztést innentől fogva a Bioptron végezte; a honlapon a feltaláló Fenyő Márta nevét meg sem említik. Fenyő Márta 2009-ben Klein Péter vállalkozóval közösen szabadalmaztatta a teljestest-besugárzást lehetővé tevő Sensolite készüléket, mely a polarizáltfény-források mellett opcionális UV-forrást is tartalmaz. [5] [12] Felépítése [ szerkesztés] A Bioptron-lámpa egy fényforrásból, egy polarizátorból, egy tükörből, színszűrőkből és lencsékből áll. A fényforrás halogénizzó, a polarizátor egy Brewster-tükör. [13] A tükrök és lencsék feladata a fény fókuszálása a kezelendő területre. [8] A fényforrás spektrumát néhány típusban színszűrővel szűkítik. Hatásmechanizmus [ szerkesztés] Fenyő Márta szerint a síkban poláros fény valamilyen módon megváltoztatja a sejtmembránban lévő dipólusos molekulák konformációját, ily módon növeli azok energiáját, ezen keresztül pedig növeli a vörösvértestek oxigénkötő-képességét és aktivizálja a fehérvérsejteket, és általában minden sejtműködésre hatással van.
A Bioptron a Zepter International vállalat egyik márkaneve, mely alatt polarizált fényű készülékeket forgalmaznak gyógyászati célokra. Az első ilyen készüléket Fenyő Márta fizikus fejlesztette, és Evolite ( IPA: [ˈɛvəˌlaɪt]) néven kezdte Magyarországon forgalmazni, majd a svájci Bioptron vette át a gyártást, amely ma a Zepter International része. [1] Fenyő és mások tanulmányai szerint a lámpa hatásos az allergia, depresszió, kimerültség, fájdalmak, krónikus gyulladás (pl. arthritis) stb. gyógyítására, a sebek és sérülések gyógyulásának gyorsítására. A lámpát intenzív marketing mellett széles körben értékesítették a közönség körében, azonban hatásának tudományos-klinikai alátámasztása gyenge, [2] illetve erősen vitatott. [3] [4] Története [ szerkesztés] Fenyő Márta 1969-ben szerzett fizikus diplomát az ELTE -n, majd a MEDICOR orvosi műszergyárnál dolgozott ösztöndíjasként. [1] 1978-1981 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetében dolgozott és részt vett az ott zajló sugárbiológiai kutatásokban.
[14] A modell tudományos megalapozottsága gyenge, azt még maga Fenyő is "kitalált modell"-nek, "fikció"-nak nevezte. [1] A Bioptron-lámpákhoz színszűrőket is árul a forgalmazó, az általuk előállítható színes fény a cég hirdetései szerint a hinduista mitológiából ismert hét csakrán keresztül fejti ki hatását. [15] Ugyanakkor Patricia Mercier szerint a csakrákat csak az 1940-es években hozták összefüggésbe a hét alapszínnel. [16] A szín-csakraterápiának bizonyított hatása nincs. Forgalmazás [ szerkesztés] A Bioptron-lámpák három változatban kaphatók, melyek méretükben térnek el. [17] Az előállítási költség a viszonylag egyszerű felépítésnek köszönhetően alacsony, kb. 5000 Ft, [1] a kiskereskedelmi ár meglehetősen magas, 100-800 ezer forint között változik. A magas ár és a viszonylag egyszerű technika ellenére a termék igen sikeres. A terméket – a Zepter más termékeihez hasonlóan – közvetlen értékesítéssel és a kereskedelemben is forgalmazzák. Mivel a szabadalmak lejártak, megjelentek a hasonló elven működő konkurens termékek, jóval alacsonyabb áron.