Álmos Király Televízió - YouTube
Televízió Álmos Király - YouTube
Az Álmos Király Akadémia alapítója Kubínyi Tamás, író, művelódéstörténész. Célja a magyar történelem fehér foltjainak feltárása, az információs blokád lebontása. 2011-ben Nagyboldogasszony Napján alapított ÁLMOS KIRÁLY AKADÉMIA első szemesztere Csúztól-Pécsig, Bocstól-Bécsig a Kárpát-medence sok pontján cca. tízezer ember előtt tartott előadásokat tiltott történelmünkről.
Álmos király televízió HUN TV | A Kárpát-medence népeinek televíziója Gratuite Kapcsolat Álmos Király Televízió magyar Youtuber. Youtube Csatorna Bemutatkozás Az Álmos Király Televízió a totális médiacenzúra ellensúlyozására jött létre 2012 nyarán. Célja történelmünk, mindennapi életünk és őstörténetünk legfontosabb információinak nyilvánosságra hozatala. A magyarságot mesterségesen kondicionálják hamis információkkal, amelyekkel szemben adatok, tények, dokumentumok bizonyítják a valóságot, amelyet az ÁKTV rendszeresen a nézők elé tár. Összegzés (YouTube): Kapcsolat Álmos Király Televízió jelenleg 1100 feliratkozó által követett Youtube-on, ezzel 957. helyezett a hazai YouTuberek között. 84 videója van eddig összesen, amelyek össznézettsége 181550 körul van. Átlagosan 33 naponta oszt meg új videót, melyeket átlagban alkalommal lájkolnak és alkalommal kommentelnek a felhasználók. Csatorna Kategória: Youtube Csatornák és Vloggerek Kubínyi Tamás Agora c. műsorát a DUNA Televízió korrupt és később leváltott vezetése 2008-ban letiltotta.
Etyek-Budai Borvidék Földrajzi elhelyezkedése A Gerecse-hegység déli részétől a Velencei- és a Budai-hegységig húzódik a borvidék. A valóságban semmi köze a hajdani Budai Borvidékhez. A borvidék területe: 5600 Ha (ebből 4000 Ha I. osztályú) A szőlővel betelepített terület: kb. 2000 Ha A borvidék települései három körzetre oszlanak: Az Etyeki körzetben: Alcsútdoboz, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Tordas, Vál, Budapest XXII. Etyek budai borvidék borai nagy. kerület (Budafok) A Budai körzetben: Bicske, Budajenő, Budakeszi, Csabdi, Páty, Pilisborosjenő, Telki, Tök, Üröm A Velencei körzetben: Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Sukoró, Velence A borvidék adottságai Kiemelkedő termelési biztonságot ad a gyakori légmozgás, évi átlagos hőmérséklete az országos átlag alatt van, csapadékmennyisége átlagos. Talaja a dolomit, mészkő, mélységi magmás gránit. A borvidék története A szőlőművelés egészen a rómaiakig vezethető vissza, de a mai szőlőművelési kultúra kialakulása lényegében az 1700-as évek elejére tehető.
A XVIII. sz. első harmadában a Promontor területét birtokló Savoyai Jenő herceg új szőlőtelepítésekbe kezdett. A XIX. végén a 1880-as években a Filoxéra vész kipusztította a helybéli telepesek létalapját a szőlőt. Hogy az ezen években nevet változtató település Budafok néhány éven belül az ország borászati központjává vált azt köszönhette a római kortól kezdve folyamatosan bővített pincehálózatának, mely közel 100 km hosszú, a főváros közelségének és a kiváló vízi- vasúti-és közúti közlekedési kapcsolatainak. Több pincének volt lejárata a Dunára, ami korábban a kifejtett kő, majd később a borok szállítását segítette elő. A kőbányászat felhagyását követően a budafoki borászok és szőlészek az itt maradt üregeket, melyek hőmérséklete egész évben 11-12 C°, bortárolásra használták. Több borászati szakíró XIX-XX. Etyek budai borvidék borai zoltan. század Budafokját a magyar borászat Mekkájának nevezte. A múlt század első évtizedére Budafokon valamivel több, mint 300 kereskedelmi borpince működött, s az ország borexportjának 65-70%- át ezek a pincészetek bonyolították le.
A filoxérajárvány és a rendszerváltás közötti megközelítőleg száz évben a Buda-környéki területek nem számítottak hivatalosan elismert borvidéknek, mert a filoxéra szinte minden szőlőt kipusztított itt, helyette a lakosság jelentős részben a gyümölcstermesztésre állt rá, szőlőt pedig kevés kivétellel csak háztáji vagy kisüzemi viszonyok között termeltek, azok is főleg gyenge minőségű, bár a filoxérának ellenálló direkttermő fajták voltak. A terület 1989 -ben nyerte vissza a bortörvény szerinti borvidéki besorolást, nagyrészt Báthori Tibor és Gombai Nagy Tibor borászok személyes kezdeményezésének köszönhetően. Hegyközségei Etyeki Hegyközség – ide tartoznak a borvidék középső részének települései, Etyek és közvetlen környéke. Etyek budai borvidék bora bora. Legészakabbi települése Biatorbágy, a legdélebbi Martonvásár; a legnyugatabbi települése Vál, a legkeletibb Budafok. Ide tartozó borvidéki települések még: Gyúró és Kajászó. A hegyközséghez közigazgatási eljárások ellátásában tartozó, nem borvidéki települések: Budapest összes kerületének adóraktárai, Budaörs, Diósd, Érd, Sóskút, Tabajd és Tárnok [1] Nyakas Hegyközség (vagy Budai körzet) – a borvidék északi része mintegy 400 hektárnyi szőlőterülettel, legdélebbi települése Alcsútdoboz, a legészakibb Pilisborosjenő; a legnyugatibb Felcsút, a legkeletibb Üröm.
Az Etyeki Borút Egyesület fehérborokkal invitálja a vendégeket, a Chardonnay, a Királyleányka, a Szürkebarát és az Olaszrizling hódít. Az utóbbi időkben nagy népszerűségre tett szert a médiaszereplő Rókusfalvy Pál pincéje és fogadója. Rókusfalvy rendezi immár évente kétszer az etyeki borfesztivált. Olvassa a Bor Hírlapot! A Bor Hírlap sikere, immár közel másfél évtizede, több okkal magyarázható: gazdag tartalommal ellátott, s ingyenesen terjesztett digitális kiadvány! Etyek–Budai borvidék – Wikipédia. A bor- és a gasztronómia népszerűsítését szolgáljuk, s ez találkozik az olvasók igényeivel. Magazinunkat azért adjuk ingyen, hogy minél több emberhez eljuthassanak a pincészetek, éttermek, gasztro cégek hírei, érdekességei, költségeinket a hirdető cégek fedezik. Mivel ez a koncepció jól bevált, s régóta működik, bízunk benne, hogy még sokáig szolgálhatjuk a bor- és gasztronómia híveit, akár a digitális magazinunk lapszámaival, amelyek linkjét a facebook segítségével 10 ezer embernek küldjük ki, akár az internetes honlapunkkal, amelyen lehetőségünk nyílik friss híreket közölni, lépést tartani a mindennapokkal.