1 videó - 1958 fekete-fehér, magyarul beszélő, amerikai háborús filmdráma, 90 perc 1942. Japán partjainál a japánok elsüllyesztenek egy amerikai tengeralattjárót, ezért Richardsont, a parancsnokot (Clark Gable) - büntetésből - íróasztal mögé ültetik. Egy évvel később, Pearl Harbornál Richardson parancsnok naponta lejátssza a torpedóütközetet, valóságos rögeszméjévé válik, hogyan győzhetné le a japánok rettegett torpedórombolóját, az Akikázét. Váratlanul megkapja a lehetőséget, hogy bizonyítson, amikor kinevezik a Nerka tengeralattjáró parancsnokává. De a tengeren nemcsak a japánokkal találja magát szemben, hanem saját helyettesével (Burt Lancaster) és legénységével is, akik szerint saját dicsősége érdekében mindannyiuk életét kockára teszi. szereplő(k): Clark Gable (Richardson parancsnok) Burt Lancaster (Jim Bledsoe hadnagy) Jack Warden (Mueller) Brad Dexter (Cartwright) Don Rickles (Ruby) Csendben fut, mélyen fut. (1958). A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges.
Bár Svédország már régóta népszerű célpont a kivándorlók számára, korábban a svédek is alaposan kivették a részüket a modern kori népvándorlásból: az 1840-es évektől az 1920-as évekig terjedő időszakban csaknem másfél millió svéd vándorolt ki Amerikába. Túlnyomó részük a jobb megélhetés reményében hagyta maga mögött a mainál összehasonlíthatatlanul szegényebb országot, és az első hullámban elsősorban földművesek keltek útra tömegesen. Ebben az időszakban, az 1840-es, 1850-es évek fordulóján indul Moberg regényfolyama is, melynek főhőse, a Nilsson család abban a dél-svédországi Småland tartományban próbál megélni, amelynek talaja hírhedten alkalmatlan volt a földművelésre, és ahonnan a legnagyobb számban mentek külföldre a nyomorgó svéd parasztcsaládok. Nilssonék is úgy döntenek, új életet kezdenek Minnesotában, amelyről rendkívül bátorító híreket kapnak az elsőként szerencsét próbáló honfitársaiktól. Az ő életüket követi végig Moberg 1949 és 1959 között íródott négy könyve, melyek a svéd irodalom klasszikusainak számítanak, és nem véletlenül rendezett belőlük egy két részes filmet Jan Troell.
A Ferences Rend két magyarországi tartománya közül a kapisztránus provincia vezetői vállalták a feladatot, de ott álltak koldusként, mivel tanítással ebben a században nem foglalkoztak, nem volt iskolájuk. Megkapták az addig a másik ferences rendtartomány, a mariánusok által fenntartott esztergomi gimnáziumot és másiknak a szentendrei volt egyházközségi gimnáziumot, mely egy rozzant épületben, a volt csendőrlaktanyában működött. A kezdetek 1950 -ben a rend dr. Nagy Konstantint bízta meg az igazgatói teendők ellátásával. Pedagógiai végzettsége nem, de jogi végzettsége volt, ez és jó diplomáciai érzéke tették erre a posztra alkalmassá. A tanári kar - nem lévén ferences tanár - a különböző szerzetesrendekből állt össze. 1955 -ben igazgatóváltásra került sor, P. Szentendre ferences gimnázium gimnazium. Nagy Konstantin visszament lelkipásztori szolgálatba, helyére P. Sebestyén Szaniszló került, akinek 20 éves igazgatósága alatt megerősödött és fejlődésnek indult az intézmény. 1954 -ben beálltak a tanításba a fiatal ferences tanárok, akik 1950-től 1954-ig megszerezték a tanári diplomát: Töhötöm, Vid, Gilbert, Elek és Konrád atya.
Új tornacsarnokkal bővül a szentendrei Ferences Gimnázium. Az iskolai, városi és egyéb szabadidős sportrendezvényekre alkalmas létesítmény megépítéséhez a kormány 2, 15 milliárd forinttal, az iskola fenntartója, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány százmillió forint önrésszel járult hozzá. A kivitelezést a Pesti Építő Zrt. végezte el. Ferences gimnazium szentendre. Az eseményen Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében azt mondta, a Ferences Gimnázium a térség meghatározó épülete, közösséget épít nemcsak az iskolán belül, de azon kívül is. Berhidai Piusz ferences tartományfőnök a beruházás megvalósításáért köszönetet mondva úgy fogalmazott, a köszönetnyilvánítás soha nem csak lezárni tud valamit, hanem képes megalapozni a későbbi bizalmat, együttműködést és ilyen módon szolgálni az életet. Az elkészült csarnok három szintje összesen 3174 négyzetméter, a 20×40 méteres nagytermi pálya mellett az épületben helyet kapott egy kisebb edzőterem is.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében azt mondta, a Ferences Gimnázium a térség meghatározó épülete, közösséget épít nemcsak az iskolán belül, de azon kívül is. Kiemelte, a kormány az egyházi beruházások támogatásával a Krisztust követő és hazájukat szerető fiatalok nevelését szeretné segíteni. Berhidai Piusz ferences tartományfőnök a beruházás megvalósításáért köszönetet mondva úgy fogalmazott, a köszönetnyilvánítás soha nem csak lezárni tud valamit, hanem képes megalapozni a későbbi bizalmat, együttműködést és ilyen módon szolgálni az életet. Belépési protokoll a Ferences Gimnáziumba - Szentendrei Médiaközpont. Az elkészült csarnok három szintje összesen 3174 négyzetméter, a 20x40 méteres nagytermi pálya mellett az épületben helyet kapott egy kisebb edzőterem is. A lelátókon 260-an férnek el, a csarnok teljes befogadóképessége 1200 fő. Az épületben öltözőket és egyéb kiszolgálóhelyiségeket is kialakítottak, a szomszédos telken egy több mint száz férőhelyes parkoló épült. A beruházáshoz az iskola fenntartója, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány százmillió forint önrésszel járult hozzá.