Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnep, amelyen a keresztény magyar állam megalapításáról emlékezünk meg; ez a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja, egyben az új kenyér ünnepe is. Szent István uralkodása idején augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé. E napon hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ezen a napon halt meg. Az uralkodóról halála után augusztus 15-én emlékeztek meg, ünnepét Szent László király tette augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon emelték oltárra István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342–1382) kezdve augusztus 20. egyházi ünnepként élt tovább. Mária Terézia (1740–1780) a naptárakba is felvetette nemzeti ünnepként, emellett Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.
Ha augusztus 23-án látogatsz el Pannonhalmára, a Szent Márton-bazilikában meghallgathatod az Arcus Temporum Művészeti Fesztivál nyitókoncertjét is, ahol a világhírű hegedűművész, Gidon Kremer és a fiatal tehetségekből álló Kremerata Baltica együttes lép fel. Eredetileg nem István volt a neve Tény, hogy ma már mindannyian Szent Istvánként ismerjük első magyar királyunkat, de eredetileg Vajk néven látta meg a napvilágot, aminek a jelentése hős vezér. Az István nevet a megkeresztelkedése után vette fel, mégpedig az első keresztény vértanú után. Nincs másik szent korona a világon Szent Istvánhoz szorosan kapcsolódik a Szent Korona is, amelyet legalább annyi legenda övez, mint magát a királyt. A koronát II. Szilveszter pápa isteni kinyilatkoztatás után küldte el István királynak. A koronát az 1200-as évektől tartjuk szentnek, onnantól kezdve a magyar királyok hatalmát a Szent Koronától eredeztették, és annak a hatalmát, akit nem azzal koronáztak meg, megkérdőjelezték, ingatagnak ítélték meg.
Augusztus 20-án minden Szent Istvánról szól, főleg arról, hogy Magyarországot civilizációsan is a nyugati keresztény világ részévé tette. Kevesebb szó esik magáról Szent Istvánról, noha alakját számos irodalmi műben dolgozták fel. De még olykor belőlük is kimaradnak olyan érdekességek, amelyről érdemes tudnunk. 1. Sosem szenvedett vereséget A magyar történelemben megannyi sikeres hadvezér bukkant fel. Ha fel akarunk sorolni közülük néhányat, akkor Hunyadi János vagy Görgei Artúr nevét szinte biztosan ott találnánk közöttük. Szent István nevét alighanem ritkán említenénk a kiemelkedő győztesek között, pedig érdemes megtennünk: sem vesztes csatát, sem komolyabb katonai kudarcot nem ismerünk tőle. Pedig Szent István háborúit hosszan sorolhatjuk. Belső ellenfelei között találjuk Koppányt, Ajtonyt, az erdélyi Gyulákat, esetleg a bolgár Keánt. Külső ellenségei között a bolgárokat és a szövetségesből ellenséggé váló német-római császárságot, de a lengyeleket is. Utóbbiakról véli úgy a lengyel, a szlovák és a cseh történetírás, hogy az Ipolyig meghódította Magyarországot, a trianoni határokkal furcsán egybeesve, de mindezt egy meglehetősen kései forrásra építve.
"Nem szerette azokat, akik igaztalant cselekszenek, vagy megadják magukat az igazságtalanságnak. " Szinte minden történeti kor megalkotta a maga István-portréját, amely többnyire jobban hasonlított a portrét létrehozó eszmevilághoz, semmint István korához, illetve magához Istvánhoz. 976 éve halt meg I, Szent István király. 976 éve, 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérvárott I., Szent István király, a magyar állam alapítója. 969-ben (egyes feltételezések szerint 975-ben) született Esztergomban, Vajk néven, mely a "hős" vagy "vezér" jelentésű török szóból ered. Ez a névadás is arra mutat, hogy a magyar vezető réteg kétnyelvű lehetett, a magyar mellett értett törökül is. Apja Géza nagyfejedelem, a hagyomány szerint Árpád vezér dédunokája. István anyja, Sarolt az Erdélyben uralkodó Gyulák családjából származott. A Gyula eleinte méltóságnév volt, Sarolt apja Bizáncban lett keresztény, így e házasság a két fejedelem együttműködését, a nyugati és keleti orientáció párhuzamát is jelentette.
Meghatározás Bródy János, és Szörényi Levente 'Az István a király' című rockoperáról, és a Társulat 1 és a Társulat 2 című műsorról szól az oldalunk. A linkek között megtalálható Feke Pál honlapja, de a szegedi előadásokról, DVD-ről és CD-ről is. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Érdekességek Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Ha meglátogatod a II. szinten található Panorámatermet, megnézheted az eredeti tervek alapján készült óriás makettet is.
Vasárnap hajnalban csapódott be az elszabadult kínai rakéta: itt értek földet a darabok Április 29-én lőtte fel Kína a "Hosszú Menetelés 5B"-re keresztelt, legénység nélküli rakétáját, mely arra volt hivatott, hogy a Tianhe nevű űrállomás első moduljait szállítsa. A művelet azonban nem járt sikerrel, a rakéta 90 percenként kerülte meg a bolygónkat, egyre közelebb kerülve a felszínhez. Számítani lehetett rá, hogy a napokban egy része e Az Indiai-óceánba csapódtak a kínai hordozórakéta darabjai Az Indiai-óceánba csapódtak vasárnap hajnalban a Hosszú Menetelés 5B nevű hordozórakéta darabjai a kínai állami média közlése szerint. Becsapódott a kínai rakéta! – Videó. A kínai űrkutatási hivatalra hivatkozva hozzátették, hogy az űreszköz jelentős része a Föld légkörébe érve elégett. Az Indiai-óceánba csapódtak a kínai hordozórakéta darabjai Az Indiai-óceánba csapódtak vasárnap hajnalban a Hosszú Menetelés 5B nevű hordozórakéta darabjai a kínai állami média közlése szerint. Hajnalban érkezik a hatalmas űrszemét a Földre, bárhol becsapódhat Valamikor vasárnap hajnalban érkezik a Föld légkörébe a Hosszú Menetelés 5B nevű kínai rakéta egy hatalmas darabja – írja a Reutersre hivatkozva a Telex.
Magyar idő szerint hajnali 4 óra 24 perckor csapódott be a kínai rakéta az India-óceánba, írja a Telex. A Hosszú Menetelés 5B nevű rakéta a Maldív-szigetektől nem messze, az északi szélesség 2, 65 fok és keleti hosszúság 72, 47 foknál ért földet a Kínai Űrügynökség szerint. Egyelőre nem lehetett se videót, se képet látni a becsapódásról, azt se tudni, hogy a rakéta darabjai elérték volna a lakott területet. A rakéta április vége óta zuhant folyamatosan a Föld felé, és a nagy része már azelőtt megsemmisülhetett, hogy belépett a Föld légkörébe. Becsapódás előtt a Földközi-tenger és az Arab-félsziget felett haladt át, utoljára Izrael és Jordánia felett készült róla felvétel. A kínai állami média a koordináták alapján a becsapódás helyszínét Indiától és Srí Lankától délnyugatra határozta meg. Chinese Rocket seen over Jordan 5:11am | May 9, 2021 #LongMarch5 #ChineseRocket — Walid (@walidbarahmeh) May 9, 2021 Forrás:, nyitókép illusztráció
Egy Lancia személyautó eddig tisztázatlan körülmények között a sínekre hajtott a Selyemgyár utcai átkelőnél. A sofőr életének megmentésére nem volt lehetőség. Egy büntető döntött, vereséget szenvedett a Haladás a Soroksártól Továbbra is várat magára a szombathelyiek első tavaszi hazai győzelme. Megyei II. osztály, déli csoport: rangadót nyert és élre állt a Szarvaskend, hatot rúgott a Bajánsenye, valamint a Nádasd is A Körmend kétgólos hátrányból fordítva nyert a Gyöngyöshermán-Szentkirály otthonában, a Szentpéterfa pedig a Tanakajdot győzte le. A Bajánsenye a Felsőcsatár ellen tartotta otthon a három pontot, a Rum és a Vasszécseny viszont nem bírt egymással. Még bizonytalan a kijevi helyzet Vitalij Klicsko arra kéri a kijevieket, akik elmenekültek a városból, hogy még ne menjenek vissza. Tisztul az ég csütörtökön Nyugat felől szakadozik, csökken a felhőzet holnap.