Vagy Bódy Gábor és Jancsó Miklós. A 74 éves kultszínész a Nárcisz és Psyché vetítésén a közönséggel, a Filmalap Fast Forward Programjának mesterkurzusán pedig a magyar filmszakmával találkozott. Mi a rendezvények előtt kérdezhettünk tőle. Több mint 15 ezer nézője volt a Film Maratonnak Hatalmas sikerrel zárult tegnap este a 3. Budapesti Klasszikus Film Maraton, ahol több mint 100, főként felújított filmklasszikust, köztük 21 frissen restaurált magyar filmet mutatott be a közönségnek a Magyar Nemzeti Filmalap. A nagyszabású nemzetközi fesztivál nyolc napja alatt 15 ezernél is több néző vett részt a vetítéseken öt budapesti helyszínen, továbbá Egerben és Győrben. Pierre Richard: Lusta ember vagyok, aki viszont sokat dolgozott A 3. Budapesti Klasszikus Film Maraton meghívására érkezett Budapestre Pierre Richard, a Magas szőke férfi felemás cipőben és a Félénk vagyok, de hódítani akarok sztárja. Mielőtt e két filmje vetítésén találkozott volna a közönséggel, sajtótájékoztatón kérdezhettünk a 85 éves komikus színésztől.
A fesztivál közönsége szeptember 6- án, pénteken, 16 órakor találkozhat Pierre Richard-ral az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Félénk vagyok, de hódítani akarok (1978) című film vetítése előtt. Aznap este 19. 30-tól, a Szent István téren, ingyenes szabadtéri vetítésen láthatják a nézők a Magas szőke férfi, felemás cipőben (1972) című vígjátékot, amely előtt Pierre Richard mond bevezetőt. A Budapesti Klasszikus Film Maraton idei témája a film és a zene kapcsolata, a világhírű zeneszerző Michael Nyman is Budapestre érkezik. Michael Nyman az 1980-as évek óta meghatározó alakja a filmművészetnek. Leghíresebb munkáit Peter Greenaway partnereként készítette, összesen tizenegy filmben dolgoztak együtt, többek között A rajzoló szerződése (1982) és A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője (1989) című alkotásokban. Későbbi munkái közül világhírű lett például a három Oscar-díjjal kitüntetett Zongoralecke (r. : Jane Campion, 1993) és a Gattaca (r. : Andrew Niccol, 1997) című filmek. Michael Nyman rendszeresen komponál zenét némafilmekhez, de színdarabok és operák is fűződnek a nevéhez.
Varázslatos animációs filmjei minden generációnak örömet okozó, meghatározó alkotások, amelyeket szabadtéren és az Urániában, restaurált képpel és hanggal élvezheti a közönség. A cannes-i Arany Pálma-díjas és Oscar-díjra jelölt rendező Ének a csodaszarvasról és János vitéz című alkotásait vetítik a Maratonon. A Klasszikus Film Maraton idei programjának fókuszában három kerek alkotói évforduló ünneplése: Jancsó Miklós (100), Huszárik Zoltán (90) és Mészáros Márta (90); illetve két animációs alkotó, Reisenbüchler Sándor és Halász János ( John Halas); valamint az avantgárd Moholy-Nagy László áll. Mindannyian markáns hangú, erős egyéni látásmóddal rendelkező művészek, filmjeik az egyetemes filmtörténet klasszikusai. A Klasszikus Film Maraton Jancsó Miklós 100 válogatása a rendező különböző korszakainak emblematikus filmjeit mutatja be mind a négy helyszínén. A nagy hagyományú magyar "operatőri iskola" alkotói az elmúlt 120 évben külföldön is letették a névjegyüket. Rájuk koncentrál a Maraton Magyar szem című, hagyományteremtő válogatása.
A két árváról és nevelőnőjükről szóló történetet a korábbi dada és inas szellemei teszik hátborzongatóvá. Fischer Iván szerint a darab rendkívül aktuális: "A különböző realitásokról szól. Van, aki látja a szellemeket, van, aki nem. Aki látja, nem hiszi el, hogy más nem látja őket. Mintha különböző buborékokban keresnénk az igazságot. " Az opera alapjául szolgáló Henry James-kisregényt sokan filmekből ismerhetik, például Nicole Kidman (Más világ) főszereplésével, sőt A Hill-ház szelleme címen legutóbb sorozatban is feldolgozták. Az évadban előadott szimfóniák közül kiemelkedik Mahler monumentális kilencedikje: a jövő januárban elhangzó, közel másfél órás mű Herbert von Karajan szerint egy másik világból, az örökkévalóságból jön. Novemberre kihagyhatatlan koncertprogramot ajánl a BFZ: barokk bevezető után újra Budapesten hallhatjuk a norvég Vilde Frangot, aki a zenetörténet egyik legnehezebb versenyművét, Bartók 2. hegedűverseny ét adja elő, majd Schubert egyórás, "Nagy" C-dúr szimfóniája koronázza meg a műsort.
A mozikon és a moziba járás hagyományán is nagy sebet ejtett ez a nehéz időszak. E kettő és a halhatatlan filmklasszikusaink iránti szeretet miatt találkozzunk szeptemberben ismét a nagyvászon előtt! " – mondta Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet filmarchívumának igazgatója. A Maraton Hommage válogatása minden évben a nemrég elhunyt alkotók előtt tiszteleg. Idén Törőcsik Mari ra, Jankovics Marcell ra, Tóth János kinematográfusra és Bertrand Tavernier francia filmrendezőre emlékeznek. Törőcsik Mari, a legendás színésznő szinte megszámlálhatatlan filmben szerepelt. A játéka, a személyisége mindenkinek emlékezetes marad. Ő az egyetlen magyar színésznő, aki elnyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál legjobb női alakításért járó Arany Pálma díját. A Maratonon megcsodálhatjuk filmbeli kamaszlányként ( Kölyök), szeretetéhes cselédlányként ( Édes Anna), dívaként ( Déryné, hol van? ) és tragikus antik hősnőként ( Szerelmem, Elektra) is. Törőcsik Mari. Forrás: Nemzeti Filmintézet Jankovics Marcell világszerte elismert rendező, a magyar animáció egyik legjelentősebb művésze volt.
A Jankovics Marcell által rendezett, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült, a népművészetet és a szecessziót egyedi módon ötvöző János vitéz című rajzfilmjét a Szent István-bazilika előtti téren fogják vetíteni. A filmalkotást idén, az NFI Filmarchívum és a Los Angeles-i Arbelos Film együttműködésének köszönhetően Amerikában is újra bemutatták. Jankovics Marcell Ének a csodaszarvasról című filmje restaurált változatának premierjére szeptember 25-én kerül sor az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A magyarok őstörténetét feldolgozó Ének a csodaszarvasról az NFI Filmarchívum restaurátor műhelyében készült el, Bacsó Zoltán operatőr és Rozgonyi Péter hangmérnök közreműködésével – emlékeztet a kommüniké. Az idén tavasszal elhunyt Törőcsik Mari a filmes eseményen egyebek mellett Mészáros Márta Holdudvar, Fábri Zoltán Édes Anna, Jancsó Miklós Csend és kiáltás és Maár Gyula Déryné, hol van? című filmjének főszerepében lesz látható az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Toldi moziban.
A National Geographic legújabb kutatásából kiderült, melyek a legnépszerűbb magyarországi városok; sétálgatunk-e "csak úgy" az utcákon, izgalmasnak tartjuk-e a saját városainkat. A felmérésből az is látható, hogy csupán a lakosság töredéke szeretne elutazni egy külföldi városba egy hosszú hétvégére. A National Geographic Irány a város! elnevezéssel, reprezentatív felmérést végzett a 18-65 évesek körében, ugyanis kíváncsi volt a magyar lakosság városlátogatásával kapcsolatos szokásaira és persze arra is, melyek a kedvenc magyarországi városok. Kiderült, melyik Magyarország legboldogabb városa. Spontán említések alapján a lakosság harmada Budapestet kedveli a legjobban. A főváros utána a második legnépszerűbb város Eger, a harmadik helyen pedig holtversenyben Pécs, Debrecen és Szeged végzett. A kedvenc külföldi városokat tekintve Bécs kapta a legtöbb említést, megelőzve a szintén előkelő helyen szereplő Párizst, Rómát, Londont és Velencét. Kevesebben szavaztak Európán kívüli városokra, ezek közül New York-ot mondták a legtöbben. A megkérdezettek 33%-a elég izgalmasnak tartja a saját városát ahhoz, hogy ha valami érdekeset akar látni, akkor a városát fedezze fel: nem gondolkodik sem belföldi, sem külföldi városlátogatáson.
Csupán a lakosság 21%-a érzi úgy – ha minden anyagi feltétel adott lenne –, hogy hajlandó lenne otthonról elindulni és repülőre ülni azért, hogy egy hosszú hétvégére elutazzon valamelyik európai várost megnézni. A kutatásban résztvevők közül sokakkal előfordult már, hogy minden cél nélkül, csak úgy sétálni indultak saját városukban: a lakosságnak mindössze 9%-a nyilatkozta, hogy soha nem fordult elő ilyen vele, míg 26%-a legalább hetente egyszer sétálgat céltalanul. Válaszaik alapján ennek az az oka, hogy szeretnek szabadlevegőn lenni, mozogni kicsit, gondolkodni, vagy éppen nem gondolni semmire. Azok körében, akik nem csinálnak ilyesmit, 47% mondta, hogy a céltalan utcai sétálgatás gondolata sem merült fel soha benne, és 24% szerint ez kimondottan értelmetlen tevékenység. A 18-65 éves magyar lakosság demográfiai összetételéhez képest a legalább heti egyszer sétálók között felülreprezentáltak a 30-39 évesek és a Budapesten élők. Magyarország városai lakosság szerint a vilag. Azok körében pedig, akik soha nem szoktak sétálgatni, nagyobb arányban vannak 40-49 évesek, alapfokú végzettségűek, és falun élők.
Megyék szintjén Hajdú-Bihar, Békés és Somogy megyében csökkent a boldogságszint, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyében nőtt. A boldogság világnapja alkalmából készült a kutatás (illusztráció) Forrás: Pech Frantisek/Pixabay A megyeszékhelyek közül Szombathely lett Magyarország legboldogabb városa, a második helyre Nyíregyháza került. Debrecenben, Győrben és Tatabányán csökkent, Budapesten szignifikánsan nőtt a boldogságszint. Nagyobb volt a jóllétszint szóródása Ismertették: a nők jóllétszintje magasabb, életkor szerint a 36-50 éves férfiak és nők boldogságszintje emelkedett, a 65 év felettieké és a 18-25 éveseké azonban csökkent. Magyarország városai lakosság szerint angolul. Az egyedülállók és a kapcsolatban lévők boldogtalanabbak, a házasok boldogabbak, mint korábban. A gyermekes családokban a testi-fizikai állapot megítélése romlott, a pozitív élmények aránya viszont nőtt a három vagy több gyermeket nevelőknél. A kutatásból kiderült az is, hogy a mostani felmérésben a jóllétszint értékek szóródása nagyobb. Ez azért lehet, mert a magyar lakosság csaknem egyharmada eredményesen küzdött meg a járványhelyzet okozta nehézségekkel.
A lakosság szintén harmadánál ugyanakkor jelentős boldogságszint-csökkenésre utaló válaszokat regisztráltak - írták. A tesztet kitöltők mintegy 35 százaléka a globális boldogságszint fenntartásáról és növekedéséről számolt be. A kitöltők szintén 35 százaléka viszont a mentális állapotszintjének, az érzelmi, szociális, pszichológiai és spirituális jóllétnek romlását jelezte - olvasható a közleményben.