Arany János: Baár-Madas Budapesti Református Gimnázium Évkönyve 1990-93 (Baár-Madas Budapesti Református Gimnázium) - Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Göncz Árpád köztársasági elnök úr megnyitó beszéde Kedves gyerekek! Kedves tanári kar és kedves vendégtársaim! Azt hiszem, nem mondok beszédet. Inkább arról szeretnék beszélni, miért kezdtem... Tovább Tartalom Bevezetés az első évkönyvhöz 3 Molnár Miklós: imádság 4 Göncz Árpád köztársasági elnök úr megnyitó beszéde 1990. szeptember 2. 5 Dr. Bibó István: Az iskola újrafelállításának története 6 Adományok, ösztöndíjak 14 Alapítványok 15 Dr. Bibó István: Külföldi kapcsolataink 16 Pethes Endre - Kristóf Imréné: Iskolánk épülete 18 Dr. Kelemenné Farkas Márta: Tahi - 1990. Oktatási Hivatal. július 16-22. 20 Berkesi Gábor: Hitélet a Budapesti Református Gimnáziumban (1990-91) 21 Balog Zoltán: Mitől református (például) a Baár-Madas?
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. < Heraldikai lexikon Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Major Aladár (1878-1970), éremművész. 400 éves a Nagykőrösi Áll. Arany János gimnázium 1957 Arany János 1957 Arany János 1957 jelvény Nagykőrösi Református Arany János Gimnázium A lap eredeti címe: " r&oldid=246886 "
Sorszám Név Cím Státusz 001 Arany János Református Gimnázium, Technikum és Kollégium 2750 Nagykőrös, Hősök tere 6. Aktív 002 Arany János Református Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium Széchenyi téri Telephely 2750 Nagykőrös, Széchenyi tér 4. Gimnázium – Élmények Nagykőrösön. Szünetel 003 Arany János Református Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 2750 Nagykőrös, Rákóczi utca 8. Megszűnt 004 Arany János Református Gimnázium, Szakképző Iskola és Diákotthon 2750 Nagykőrös, Téglagyári utca 1. 005 Arany János Református Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium Patay utcai Telephely 2750 Nagykőrös, Patay utca 20. Megszűnt
Voltak évek, amikor teljesen elpusztult a falu. Csak a szatmári békekötéstől figyelhető meg ismét egy lassú benépesülési folyamat, amelyet Harruckern János György földbirtokos betelepítési akciója gyorsított fel. Harruckern az idetelepülőknek komoly adó és egyéb kedvezményeket ajánlott fel, és arra is figyelt, hogy egy településre csak egyfajta vallásúak kerüljenek. Így történt, hogy Gyomára főleg reformátusok, Endrődre inkább katolikusok telepedtek le. Arany János: A Budapesti Baár-Madas Református Gimnázium évkönyve az 1995/96-os iskolai évről (Baár-Madas Budapesti Református Gimnázium, 1996) - antikvarium.hu. Gyoma újratelepülésének hivatalos dátuma: 1717. A letelepült lakosság állattartással, majd földműveléssel foglalkozott. A település történetének fontos alakja volt Csepcsányi Tamás, aki 1830-ban németajkúakat telepített Gyomára, ugyanezen évben megszerezte a vásártartási jogot, és szintén 1830-ban mezővárosi rangra emeltette Gyomát. A 19. század legnagyobb földesura Wodianer Albert volt, aki óvodát, iskolát és templomot építtetett Gyomának. Ennek az időszaknak a közteherviselése nagy gondot jelentett a lakosságnak. Példa értékű volt a település részvétele az 1848-as szabadságharcban.
Nagy mecénása volt a kultúrának a Kner család. Könyvtárat működtettek, támogatták az iskolákat és a sportéletet, példát mutattak a városszépítésben. A nyomda kiváló termékei, a szép könyvek révén Gyoma nevét megismerte egész Európa. Az első újság Gyomán 1922-ben jelent meg (Gyoma-Endrőd és Vidéke). 1945 után az ipar a kezdeti kézműipari hagyományokra támaszkodva erőteljes fejlődésnek indult, és a foglalkoztatottságot tekintve hamarosan a mezőgazdasággal egyenrangú lett. Először az állami vállalatok fióküzemei kerültek Gyomára: Kötőipari Szövetkezet (1952-), Sütőipari Vállalat (1953-), Kazángyártó Vállalat (1967-). A mezőgazdaságban a kis téeszek összevonása után két nagy téesz - a Győzelem és az Alkotmány -, egy állami gazdaság - a Kőrösi -, és egy halászati szövetkezet - a Viharsarok - működött. Mind a nagyüzemekben, mind a háztáji gazdaságokban eredményes volt a gazdálkodás, az emberek építkeztek, a város akkor alakította ki a jelenlegi arculatát. Az általános iskolák mellett középiskolák is létesültek a településen.
Lehetséges, hogy Magyarországon, Szent István vagy Endre király idejében készült el. Az abroncs stílusa eltér a keresztpántétól A kivitelezés minősége neméri el sem a bizánci sem a keresztpánt minőségét. A oromzati zománcoknak nincs párhúzama, sem keleten sem nyugaton.
Emellett a Szent István téri épület előtt is felállítottak egy emlékfalat. Fotók: Gémes Sándor
Március 21-én nyílt napra, március 25-én pedig nyílt tanórákra várja leendő első osztályos tanulóit a Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskola. A nyílt napon résztvevők megismerkedhetnek a Szent István Iskola sport- és ökoosztályaival, valamint játékos sport- és kézműves foglalkozásokon vehetnek részt. Bemutatkoznak továbbá a leendő első osztályos tanítók, testnevelők és szakképzett edzők, akik március 25-én nyílt tanítási órákkal várják a gyerekeket. Az intézmény pótalkalmasságit is hirdetett a felvételizők számára, melynek részleteiről az alábbi plakátokon tájékozódhatnak. Kiemelt kép: Szent István Általános Iskola Facebook-oldala
A Szent István - bazilika a város legnagyobb, neoklasszicista stílusú temploma. 1905-ben készült el, 54 évnyi tervezés után. Magassága a Parlamenthez hasonlóan 96 méter, mellyel Budapest legmagasabb épülete. Befogadó képessége 8000 fő. Belsejét gazdag dekorációk díszítik, hatalmas ablakai fényt és méltóságot árasztanak. A katolikus templomot Szent Istvánról, az ország első keresztény királyáról nevezték el, akinek mumifikált jobb kezét, a Szent Jobbot ma a bazilika főhajójában ereklyeként őrzik. A templom zenei élete jelentős, orgonakoncerteket és hangversenyeket is gyakran szerveznek itt. Tipp: A kupolába azoknak is érdemes ellátogatni, akiket a klasszikus koncertek nem hoznak lázba, mert innen, a bazilika tetejéről káprázatos látványban lesz részük. Míg az egyik toronylift az épület tetejére, a másik a kincstárba visz. Fotó: Hirling Bálint - We Love Budapest Fotó: Kálló Péter - We Love Budapest Fotó: Balkányi László - We Love Budapest Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest Fotó: Kiripolszky Csongor - We Love Budapest Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest
A sajtóanyag szerint a soha nem látott léptékű kiállításhoz több mint 40 magyar és 20 külföldi partnerintézmény kölcsönöz tárgyakat. A középkor uralkodói dinasztiái között kivételes helyet foglal el az Árpád-ház, hiszen ez a család adta a legtöbb szentet a keresztény világnak és ez volt az a korszak, amelynek évszázadai Székesfehérvárhoz köthetők. A kiállítás egyik különlegessége Szent István kardja, amely Prágából érkezett Székesfehérvárra: a fegyver egykor István jegyesének, Gizellának a hozományaként kerülhetett Magyarországra. A tárlaton szerepel többek között a feltehetően a 13. század közepén keletkezett Ómagyar Mária-siralom, Lehel kürtje, egy Árpád-kori eskükereszt és egy kettős kereszttel ellátott kora Árpád-kori magyar zászló. Ezeken felül látható a koronázási palást 1613-ban készült másolata Pannonhalmáról és számos honfoglalás-kori aranylelet is.
A városvezető szólt arról is, hogy a tárlaton több mint tíz országból csaknem 700 műtárgy látható, amelyek "soha nem voltak így egyben és lehet, hogy soha többé nem is lesznek". Cser-Palkovics András megemlítette, hogy a projektre kapott támogatás tartalékkerete megmaradt, azt a Budenz-ház és a Vörösmarty Mihály Könyvtár részbeni megújítására, vagyis a kultúrára fordítanák, s erről már tárgyalnak a kormánnyal. Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója elmondta, hogy a 18. századi múzeumépületet új köntösbe öltöztették, 21. századi légtechnikát és biztonsági rendszert kapott, és gyakorlatilag bármilyen kiállítás megvalósítható, ami befér a két szinten lévő 17 kiállítóterem mintegy 1800 négyzetméterére. L. Simon László a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatója szerint a kiállítás Szent István és az Árpád-dinasztia művének, a keresztény kultúrának és a régészet munkájának dicséretéről szól. Kiemelte, hogy az Árpád-kor legfőbb eredménye az, hogy a magyarok itt lehetnek Európában, miközben ezer év alatt a kontinens a népek temetője volt, vagy bizonyos népek a mai napig nem tudták kivívni önálló államiságukat.