). A szertartás után vagy maga a temetést végző pap vagy egy, a liturgikus szövegekben szintén jártas társa emlékezetből leírta a halotti búcsúztatót, amely elsősorban a paradicsomi bűnbeesés történetéről szól. Ádámnak megparancsolja az úr, hogy ne egyen a tiltott almafáról, mert meghal. Ádám azonban: Hȧdlȧvá holtát terömtevé Istentűl, gye feledevé. Engedé ürdüng intetüinek, ës ëvék az tilvot gyimilcstűl. Ës az gyimilcsben hȧlálut evék. Vagyis: Hallá holtát teremtő Istentől, de feledé. ÉLET ÉS IRODALOM. Engede ördög intetének, és evék az[on] tiltott gyümölcstől, és az[on] gyümölcsben halált evék. A szöveg egyik legnagyobb különlegessége, hogy több mint 800 éves kora ellenére, ha lassabb olvasással és értelmezéssel is ugyan, de egészen jól értjük. Főként, ha a magyar ábécé betűi szerinti átírást olvassuk. Számos szót, nyelvtani elemet, mely előfordul benne, mind a mai napig használunk. Ez pedig egyáltalán nem magától értetődő, természetes, hiszen ismerjük a mondást, miszerint Shakespeare eredeti nyelvezetű drámáit az átlagos műveltségű, mai angol (kis túlzással) csak szótár segítségével tudja elolvasni, megérteni, mert annyit változott a nyelvük több mint négyszáz év alatt.
Name: Department of Communication and Media Studies Address: 4032, Debrecen, Egyetem tér 1. Phone number: (52) 512-900 / 23122 E-mail: Publication list Uploaded publications: 170 2019 2018 Szirák, P. : A képzelet kitalálása. In: Séta közben: Tanulmányok Mándy Iván életművéről. Szerk. : Bengi László, Vörös István, Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Budapest, 119-125, 2018, (MIT-konferenciák, ISSN 2415-8925; 5. ) ISBN: 9786158103619 Fodor, P., Kálai, S. : Cultural studies. In: Média-és kultúratudomány: Kézikönyv. : Kricsfalusi Beatrix, Kulcsár Szabó Ernő, Molnár Gábor Tamás, Tamás Ábel, Ráció Kiadó, Budapest, 27-39, 2018. ISBN: 9786155675195 Fodor, P., Varga, P. : McLuhan, Marshall. In: Média- és kultúratudomány: Kézikönyv. : Kricsfalusi Beatrix, Kulcsár Szabó Ernő, Molnár Gábor Tamás, Tamás Ábel, Ráció Kiadó, Budapest, 447-452, 2018. ISBN: 9786155675195 Oláh, S. : Médium. : Kricsfalusi Beatrix, Kulcsár Szabó Ernő, Molnár Gábor Tamás, Tamás Ábel, Ráció Kiadó, Budapest, 314-321, 2018. : Szimulákrum.
A katolikus egyház a gyászolók fájdalmát a méltó temetési szertartás elvégzésével Krisztus örök életet adó ígéretéhez kapcsolja. Ezt imádsággal kísérjük. Katolikusok számára az elhunytért való imádság is fontos, ennek lényeges eleme a szentmise (gyászmise). Amikor elhunyt szeretteinket gyászoljuk, gondoljunk arra, amit a temetők bejáratán olvashatunk: Feltámadunk! Örök életünk van. Fontos az elhunyt lelki üdvéért mondott szentmise, melyet nem csak a temetéshez kapcsolódva, hanem később is rendszeresen (pl. az elhunyt halálának évfordulóján) érdemes kérni, ez is hathatós segítője örök boldogságának és többet ér minden sírkőnél, virágnál, koszorúnál, gyertyánál, arra az elhunytnak nincs szüksége, de az érte mondott imára igen, az nyúlik csak át a halálon. A temetőben történik az elhunyt felravatalozása, melyet végezhetünk nyitott vagy zárt koporsóval. Nyitott koporsós ravatalnál van jelentősége a szemfedőnek, mivel ezzel a textillel takarjuk le az elhunytat a koporsóban. Így csak azok a hozzátartozók, barátok, ismerősök tudják megtekinteni az elhunytat, akik az Ő koporsójához lépve, felemelik a szemfedőt.
Dr. DRÁBIK JÁNOS A 25 PONTOS TERV A Rothschild Terv, FRANKFURT, 1773 A tanár úr vázlatosan ismerteti, értelmezi és elemzi a műsorban azt a 25-pontos tervet, amit a világelit 1773-ban fektetett le és amely átfogóan tartalmazza a gazdasági, politikai – és társadalmi élet minden szegmensére kiterjedő egységes szabályok kialakítására való törekvéseket, melyek napjainkban is zajlanak folyamatosan és hatnak ránk. Hallgatva felismerhetjük a közelmúlt történéseit és betekintést kaphatunk a számunkra általuk eltervezett jövőről… Megnézték: 453
A mondanivaló nem tér el Drábik korábbi megnyilvánulásainak fővonalától: a Magyar Királyságot a, khm, pénzhatalmi világelit (a továbbiakban: PHVE) tette tönkre, mert 1. szabadkőműves államot akart csinálni Magyarországból, 2. végül nem akart szabadkőműves államot csinálni Magyarországból, 3. mert csak. Ezzel a folyamattal a szerző szerint a történészek nem foglalkoznak eleget, mert szabadkömcsik vagy pedig nem férnek hozzá az IGAZI dokumentumokhoz: de mivel a PHVE azokat amúgy is elzárta, így Drábik János sem férhet hozzá, és ezzel a kör bezárult. Szabadkőműves pedig mindenki, akire a szerző azt mondja. Nem kell hozzá páholytagság: ezt szépen el is magyarázza a 250. oldalon. Drábik: Százéves Trianon A részletek ördöge Miközben a szerző elméleti alapállása az angolszász revizionista köztörténetírás magyarázatainak lefordítása és átvétele, meglepően bizonytalanul mozog a történelem világában, a magyar történelemében meg végképp. Drábik szerint Belgium semleges, nem hadviselő ország volt az I. világháborúban (295.
Mi lesz azon a napon a világgal, amikor rájön az emberiség, hogy a pénz nem más, mint magánemberek által kiadott, színes papírdarab, ami mögött az ég egy adta világon semmi más nem található, mint az a bizalom, amelyet mi fektetünk bele ezekbe a papír fecnikbe? Dr. Drábik János értelmezi a bankok tízparancsolatát, amelyet be kellene tartaniuk. Ezek közül, hogy néhányat említsünk: Fedezet nélkül ne bocsássanak ki pénzt; a pénzkiadás joga az államok és nem a magánemberek joga legyen; ne lopják el a befektetők pénzét; csak a befektetők pénzét adhassák ki kölcsönbe; a kamatos kamat, mint uzsora büntethető legyen. Egyéb érdekes kérdéseket feszeget még a műsor. Mindenkinek ajánlom megtekintését!
Két tucat könyve jelent meg, van saját blogja, rajongói oldala a Facebookon 16 ezer követővel, Youtube-on megosztott videói közül némelyik több mint kétszázezer nézőnél jár, a Magyar Elektronikus Könyvtárba feltett műveit pedig több tízezren olvasták. Jelenleg az Országos Trianon Társaság elnöke, a Magyarok Világszövetségének vezetőségi tagja, és gyakran tart előadásokat szerte az országban. Drábik központi tézise viszonylag egyszerű: a világot egy szabadkőműves–zsidó–bilderbergiánus háttérhatalom irányítja, és működésére nagyjából minden visszavezethető az elmúlt kétszáz évben, a magyarságot ért tragédiák meg különösen. A szerző mellékesen foglalkozik olyasmikkel is, hogy Petőfi Sándor valójában Széchenyi István fia volt, vagy, hogy Ausztria adja vissza nekünk Nyugat-Magyarországot/Burgenlandot, de – és ez tényleg megnyugtató – abban azért ő sem hisz, hogy a zsidók földönkívüli gyíkemberek lennének. Drábik János evangéliuma A szerző karácsony előtt megjelent, a könyvpiaci sikerlistákon jól szereplő, Százéves Trianon című művében némileg elkanyarodik korábbi tematikáitól (nem teljesen, de erről mindjárt), és az amerikai konteóhívők munkáinak magyarítása után belevág a magyar történelem újraértelmezésébe is.
2007-ben az Orwellia című művében mélyrehatóan elemezte századunk igazi szuperhatalmát, a pénzimpériumot, a világ leghatalmasabb uralkodó csoportját. Ezt követően került az üzletekbe Az emberközpontú világrend és 2008 novemberében az Örvénylés c. munkája. Jelenleg a nemzetközi pénzrendszer és a demokrácia összefüggéseivel foglalkozó szakmunkán dolgozik. Drábik János 1997-től 2000. márciusáig a Németországban működő magyar egyesületek, a BUOD elnökségének a tagja, 1996-tól az MVSZ választmányába is beválasztották, ahol Dél-Németországot képviselte. Az 1998-s parlamenti választásokon a KDNP képviselőjelöltje volt Budapest 1. számú választási körzetében. 2004 márciusa óta a magyar történelmi alkotmány jogfolytonosságának a helyreállításáért küzdő Magyar Nemzeti Bizottmány egyik szóvivője. 2008-ban a Független Újságírók Szövetsége elnökségének a tagja. Nős, felesége vegyész, tudományos kutató.