Kállaynak az első perctől nagyon nehéz dolga volt. Párttársait, minisztereit szinte alig ismerte, közülük pedig többen a németekhez voltak hűek, így a kormány működését a háborús helyzet mellett a nagyfokú bizalmatlanság is nehezítette. Kormányfőként ellenállt a németek nyomásának, hogy Bárdossyt vagy Sztójay Dömét nevezze ki külügyminiszterévé, sőt hónapokon át megtartotta magának ezt a posztot. Index - Kultúr - Kassát tényleg szovjet gépek bombázták, de a hadüzenet elsietett volt. Miniszterei közül alig pár ember volt, akiben megbízhatott: Ghyczy Jenő külügyminiszter, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter és Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter álltak a legközelebb hozzá, illetve támogatták kockázatos politikáját. Kállay saját és az ország lehetőségeihez mérten igyekezett ellenállni a németek követeléseinek, amelyek a "zsidókérdés" mielőbbi megoldását sürgették. Nemet mondott a sárga csillagra és a deportálásokra, a nyílt konfrontáció elkerülése érdekében viszont jóváhagyta, hogy az izraelita vallást visszaminősítsék bevettből elismertté. Egyéb rendelkezések kimondták, hogy a zsidó vallásúak nem szerezhetnek földingatlant, s hogy munkaszolgálatra kötelesek.
A hadüzenet a kassai bombázás túlreagálása volt, vagy az adott helyzetben az adekvát válaszlépés? Elsietett döntés volt. I. Ferenc József és miniszterei 1914 nyarán éppen egy hónapig gondolkodtak rajta, hogy elküldjék-e a hadüzenetet Szerbiának, vagy sem. Horthy Miklósnak és környezetének elég volt egy-két óra. Pedig minden további nélkül megpróbálhatták volna tisztázni az ügyet. Elgondolkodhattak volna a szovjet Tájékoztató Iroda június 27-ei kommünikéjén, amely határozottan tagadta, hogy szovjet gépek bombázták volna Kassát. Keresztes fischer ferenc son. Kapcsolatba léphettek volna Molotovval, aki 23-án közölte moszkvai követünkkel, hogy a szovjet kormánynak "nincs követelése vagy támadó szándéka Magyarországgal szemben, nem volt észrevétele, hogy magyar követelések Románia kárára megvalósuljanak; e tekintetben jövőben sem lesz észrevétele". Nem tették, mert nem akarták tenni. Csak az ürügyre vártak, s ezt 26-án megkapták. (Borítókép: Romsics Ignác. Fotó: Kaszás Tamás / Index)
Egy étlapon kínálták fel a doni magyar sereget Egy szállodai étlap hátuljára skiccelték fel azt a megállapodást, amely megpecsételte a második magyar hadsereg sorsát. A tárgyalások egy évvel a katasztrófa előtt, 1942 januárjában zajlottak Budapesten. A magyar katonai vezetés nem kért biztosítékokat arra vonatkozóan, hogy a német be is tartsák ígéreteiket, és ez később végzetesnek bizonyult.
A hadba lépés alternatívájának a kivárás tekinthető, amit Teleki Pál képviselt 1941. áprilisi haláláig. Geopolitikai helyzetünkből és addigi szövetségi politikánkból eredően a háborúba való belépést valószínűleg nem lehetett elkerülni. Nem volt azonban mindegy, hogy mikor és hogyan tesszük meg ezt a döntő lépést. Ameddig csak lehetett, ellenállt a német nyomásnak Kállay Miklós miniszterelnök » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. 1941 nyarán sem Hitler, sem a német katonai vezetés nem kérte Magyarország katonai részvételét. Néhány hónapot bizonyosan várni lehetett volna, sőt lehet, hogy többet. Ezalatt fejleszteni lehetett volna a haderőt, beszerezni a hiányzó fegyvereket, s ezáltal csökkenteni a majdani hadba lépés következtében elkerülhetetlen emberveszteség mértékét. Milyen erőt képviselt 1941 júniusában a Magyar Honvédség? Erősebb vagy gyengébb volt-e, mint például a román, a jugoszláv – bár Jugoszlávia akkorra már megszűnt létezni – vagy a korábbi csehszlovák hadsereg? A magyar honvédség létszáma még 1940-ben is csak 100 ezer fő körül mozgott. A 9 hadtestbe szervezett haderő alapvetően továbbra is gyalogságból állt, és sem tüzérséggel, sem páncélosokkal nem volt ellátva megfelelő módon.
Okostankönyv
A kulturális jelentőségük mellett fontos iparvárosok (ide sorolható Tatabánya is). Itt található a világ egyik legidősebb apátsága, a Pannonhalmi Bencés Apátság, amely világhírű gyógynövényeiről (levendula). Nemzetközi hírű a Badacsonyi és a Balaton-felvidéki és a móri borvidék. Pannonhalma Veszprém Zirci templom
Kedves Látogató! Mielőtt virtuális sétára indulna Magyarország egyik legszebb vidékén, helyezkedjen el kényelmesen, zárja ki szobájából mai rohanó világunk minden zaját és fordítson hátat a hétköznapok gondjainak! Mi azt szeretnénk kínálni Önnek, amiből ma a legkevesebb van: Csendet, Békét, Nyugalmat. Egészséges környezetben olyan pihenést, mely lehetővé teszi a látottakra való rácsodálkozást és a szakszerű tudományos megismeréssel együtt járó Élményként történő elraktározását. E megismerés annál maradandóbb élményt jelent minél több érzékszerv vesz részt annak kialakításában és feldolgozásában. Egy pillanatnyi hangulat, egy szín, egy illat, egy porladó kő, a szabad tűzön főtt étel íze, egy pohár gyöngyöző bor emléke felidézheti a végigjárt utat, vagy éppen a fazekasműhely agyagból készülő edényének formálódó alkotását juttatja eszünkbe. Dunántúli középhegység részei térkép. A megismert várak, kolostorok, műemlékek az itt élő emberek alkotó erejét, vagy pusztító rombolását idézhetik fel egy elmúlt időből. Ha az éjszaka sötétjében bagolyként emelkednénk, vagy repülőgéppel szállnánk a Vértes fölé, akkor csillogó fénykoszorúban látnánk egy nagy kivilágítatlan foltot.
Ismerkedjen meg a Vértesi Natúrpark látnivalóival, valamint a Természet és az előttünk járt korok emberének alkotásait bemutató változatos programokkal! A Vértesi Natúrpark 2005. október 27-én a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány kezdeményezésére jött létre 17 települési (Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Gánt, Mór, Oroszlány, Pátka, Pusztavám, Szár, Szárliget, Tatabánya, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló és Zámoly), és két megyei önkormányzat (Fejér és Komárom-Esztergom), a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Vértesi Erdő Zrt. és a Fejér Megyei Természetbarát Szövetség közreműködésével. Dunántúli-középhegység – map.hu. A Vértesi Natúrpark "szíve" a Dunántúli-középhegység részét alkotó Vértes és az azt körülölelő tágas, alföldi jellegű táj. Lába előtt a Kisalföld és az Alföld találkozik, amelyek jelentősen növelik a tájképi változatosságot és az élővilág gazdagságát Olyan ez a térség mintha egy cseppnyi Magyarország lenne, ahol a jellemző magyar tájak mindegyike megtalálható. Viszló Levente