Murád · II. Szelim A birodalom fénykora (1520–1687) I. Szulejmán · II. Szelim · III. Murád · III. Mehmed · I. Ahmed · I. Musztafa · II. Oszmán · IV. Murád · Ibrahim · IV. Mehmed A birodalom hanyatlása (1687–1924) II. Ahmed · II. Musztafa · III. Mahmud · III. Oszmán · III. Iv murád oszman sultan . Musztafa · I. Abdul-Hamid · III. Szelim · IV. Musztafa · II. Mahmud · I. Abdul-Medzsid · Abdul-Aziz · V. Murád · II. Abdul-Hamid · V. Mehmed · VI. Mehmed · II. Abdul-Medzsid Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 13613380 LCCN: n80089157 ISNI: 0000 0000 8426 9728 GND: 124745105 NKCS: jo2013762639 BNF: cb16634563w
[1] A döntésben szerepet játszott az a tényező is, hogy a pápai kúria az 1570-es évek eleje óta újabb oszmánellenes szövetséget tervezett, amelybe Perzsiát és Oroszországot is be akarta vonni. [1] A háború 1578 -ban kezdődött el és 1590 -ben fejeződött be. [1] A Portának sikerült teljesen megszüntetnie a Kaukázus-vidék perzsa befolyását, [1] és hogy lehetséges orosz invázióval szembenézzen, 1577 -ben Grúziát is oszmán "védelem" alá helyezte. III. Murád oszmán szultán – Wikipédia. [3] Az oszmánok 1585 -ben elfoglalták Azerbajdzsánt a Szafavidáktól, akiket egyidejűleg keleti határvidékükön megtámadtak az üzbégek is. [3] II. Abdullah üzbég kán szövetségre lépett a Portával, hogy az oszmánok így ellenállhassanak a Kúria kerítési politikájának. [3] Az 1590 -ben Isztambulban a Fényes Porta és Perzsia között kötött szerződés szankcionálta ezeket a hódításokat, ezenkívül a síita perzsáknak megtiltották, hogy a szunnita iszlám elvei ellen uszítsanak. [3] Az elnyert kopár tartományok azonban semmi arányban sem álltak a hozott pénz- és véráldozatokkal.
A törököket Murád alvezére, Lalaşahin bejler-bej vezette. [ forrás? ] A törökök teljesen szétverték a szerb sereget, a csatában Vukašin Mrnjavčević szerb despota is elesett. [2] A vereség hatására Iván Sisman bolgár cár is meghódolt Murád előtt. [1] Az ütközet sorsdöntő jelentőségűnek bizonyult, a törökök végleg megvetették a lábukat a Balkán-félszigeten. I. Ahmed oszmán szultán – Wikipédia. [2] A Šar-hegységtől délre eső szerb területek török kézre kerültek, a térség uralkodó-dinasztiái a szultán vazallusaivá váltak: adót fizettek és fegyveres csapatokkal tartoztak támogatni a hadjáratokban. [2] 1373 -ban V. János bizánci császár is követte Iván Sisman példáját és arra is kötelezte magát, hogy Murádot hadjárataiban segíteni fogja. [1] Későbbi hadjáratai [ szerkesztés] Amikor Murád értesült arról, hogy I. Lázár szerb cár és I. Tvrtko bosnyák király szövetkeztek ellene, Lázár ellen vonult, akit Niš elfoglalása után évi adófizetésre kötelezett. Lázár 1387 -ben tett még egy kísérletet, hogy lerázza Szerbiáról a török igát, és Iván Sismannal szövetkezve Toplica környékén táján egy török csapatot csakugyan felkoncolt.
Ahmed · II. Musztafa · III. Mahmud · III. Oszmán · III. Musztafa · I. Abdul-Hamid · III. Szelim · IV. Musztafa · II. Mahmud · I. Abdul-Medzsid · Abdul-Aziz · V. Murád · II. Abdul-Hamid · V. Mehmed · VI. Mehmed · II. Abdul-Medzsid Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 121962237 LCCN: n84182511 ISNI: 0000 0001 1702 1025 GND: 118946404 BNF: cb16701771w
Forrás: Wikipedia A Dráva folyó kicsiben – Barcs belvárosában
250 méter. A buszpályaudvarról a 6-os út felé indulunk. Jobbra fordulunk a Rákóczi utcára, ezen már csak egyenesen kell haladnunk a Zrínyi térig. a tér másik oldalán találjuk a hotelt. 650 méter. Drávamenti síkság. Parkolás Szigetvár a 6-os, vagy a 67-es úton közelíthető meg, a szállodát a főtéren találjuk. A hotel saját parkolójában 15 autónak van hely. Koordináták DD 46. 047679, 17. 798943 DMS 46°02'51. 6"N 17°47'56.
A szurdokvölgyek hűvösebb mikroklímája kedvező életfeltételeket teremt többek között a következő fajok számára: hármaslevelű szellőrózsa, pofók árvacsalán, hegyi zergevirág. Jellegzetes állatok Búbos banka Dámvad Fekete gólya Jégmadár Kecsege Kislile Jellegzetes növények Tündérfátyol Sulyom és a sulyom termése Pirítógyökér Kockásliliom fehérnyár Kultúrtörténeti értékek Drávakeresztúr Dráva Jakab-hegy Kopácsi rét
A területén lévő Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumot Európa Amazonasaként is emlegetik. A Duna-Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre több, már korában is védelem alatt álló terület – tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület – egyesítésével. Fő feladata a Duna és a Dráva mentén található, jelenlegi és egykori ártér természeti értékeinek megóvása, fenntartása, helyreállítása. A nemzeti park kiterjedése mintegy 50 ezer hektár, ebből 15 ezer hektár fokozottan védett terület. Ide tartozik a Duna Sió-toroktól a déli országhatárig terjedő szakasza, valamint a teljes hazai Dráva szakasz. 2004 óta a Duna-Dráva Nemzeti Park egyben Natura 2000 terület is. A területen lévő Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum kiterjedése 630 ezer hektár, ebből hazánkra 235 ezer hektár esik, ami lefedi a Duna-Dráva Nemzeti Parkot, valamint a Mura-menti tájvédelmi Körzetet. Hotel Oroszlán (Szigetvár) • Szálloda » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével, valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazatóság csak a nemzeti park kisebb részen lát el vagyonkezelői feladatokat, nagyobb részt mint természetvédelmi kezelő törekszik a természetvédelmi érdekek megvalósítására. Az aktív természetvédelem jegyében az igazgatóság több pályázati rendszerben is részt vesz az élőhelykezelés, fenntartás, rehabilitáció területén.
Alapítás éve: 1996 Központja: 7625 Pécs, Tettye tér 9. Címere: Repülő madarak távoli kontúrja Jellegzetes növényei, állatai: fehér nyár, sulyom, tündérfátyol, pirítógyökér, kockás liliom, kecsege, kislile, búbos banka, fekete gólya, jégmadár, dámvad. Elhelyezkedése A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50. 000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. Duna–Dráva Nemzeti Park Kölked vélemények - Jártál már itt? Olvass véleményeket, írj értékelést!. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható.