A Gyümölcspédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gyümölcs tudástár. Legyél Te is a Gyümölcspédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk! Vilmos körte származása: Stair nevű tanító találta Aldermastonban (Anglia) 1770-ben. A világon a legelterjedtebb körtefajta, kedvelt nemesítési alapanyag. Vilmos körte érési ideje: Optimális szedési ideje (a felhasználástól függően) augusztus második- harmadik fele. Vilmos körte gyümölcse: Gyümölcse középnagy vagy nagy méretű, tömege évjárattól függően 160-220 gramm közötti. Alakja csaknem szabályos körte. A gyümölcshéj felülete gyengén hullámos, éretten szép sárga, napos oldalon enyhén pirosas színeződésű, vékony héjú. Csészemélyedése sekély, csészéje nyitott, kocsánya középhosszú. Húsa fehér, olvadó, bőlevű, illatos, édes-savanykás ízű, muskotályos zamatú. Vilmos körte hajtásrendszere: Közepes növekedési erélyű, közepesen sűrű, tojás alakú koronát nevel, kezdetben felfelé törő, később a termés súlya alatt kissé szétterülő.
Termőképesség: középerős növekedésű, középkorán fordul termőre, rendszeresen és kiegyenlítetten terem, pollenadó fajtái: Vilmos, Conference, Guyot Gyula. Vilmos körte Érési idő. Optimális szedési ideje augusztus második fele. Gyümölcs. Középnagy vagy nagy, 160-220g közötti. Húsa fehér, olvadó, bőlevű, illatos, édes-savanykás ízű, muskotályos zamatú. Növekedés, hajtásrendszer. Közepes növekedési erélyű, közepesen sűrű, tojás alakú koronát nevel, ami később a termés súlya alatt kissé szétterül. Termőképesség. Korán termőre fordul, évente rendszeresen terem, bár előfordulnak gyenge termésű évjáratok is. Termőhely iránt kevésbé igényes. Porzófajták: 'Clapp kedveltje', 'Besc kobak', 'Conference', 'Packham's Triumph'.
Sűrű koronájában a gyümölcsök elsősorban a rövid termővesszőkön (dárda, sima termőnyárs) képződnek. Birs alanyon is jól termeszthető, a szakirodalom megemlíti, hogy EM-C alanyon nagyobb termésre számíthatunk, mint EM-A-on, de a gyümölcsök apróbbak. Fája jól alakítható intenzív koronaformákra. Középkorán fordul termőre, bőven és rendszeresen terem, amennyiben a téli vagy tavaszi fagyok nem károsítják. Alternanciára igen erősen hajlamos fajta, de ezt mérsékelhetjük, ha a spontántermő évben termésritkítást végzünk. Ökologiai körülményekre igényes, fája érzékeny a téli erősebb lehűlésekre, virágai a -2--3°C-os fagyoktól nagymértékben károsodhatnak. A széélsőséges (időjárási) körülmények nagymértékben befolyásolják a termésbiztonságát. A nyári hosszan tartó nagy meleg hatására a levelek nekrotizálódnak és lehullanak. Gyümölcsük szeptember közepétől októberig érik, és két-két és fél hónapos tárolásra alkalmasak. Marad az íz és a vitamin A körte utánérő gyümölcs, tehát ha zölden szedjük le a fáról, akkor is képes beérni.
A fölszabadító katonák kifosztották a székesegyházat, parancsnokuk Gabriele Vecchi a toronyból az órákat és az épület ólomlemezekkel fedett tetőzetét ellopta. 1703-ig nagyjából rendbe hozták a törökök és a beszállásolt német katonák pusztításait, de 1704-ben újabb csapás érte a várost. Először Vak Bottyán kurucai, majd a felbujtott rácok pusztítottak, ágyúgolyóiktól beszakadt a templom főhajójának boltozata. A templom rossz állapota miatt Radanay Mátyás pécsi püspök a Mindenszentek templomát tette meg püspöki székesegyháznak. Nesselrode püspök idején, 1712-1732 között javították ki a háborúk okozta sérüléseket. Pécsi székesegyház miserend. Ekkor lényeges átalakításokat is végeztek, például a déli homlokzat tengelyében díszes oromfalú, új bejáratot nyitottak. A század negyvenes éveitől kezdve új berendezést készítettek: a főoltár 1741-ben készült Krail János tervei szerint, a sekrestye rokokó szekrényeit 1756-ban helyezték el, és 1762-ben már álltak a kanonoki stallumok. Hiába építettek melléjük támasztékul kápolnákat, hiába próbálkoztak a 18. század folyamán többször teherhárító ívekkel, 1805-ben oly súlyossá vált a helyzet, hogy újabb megerősítést kellett végezni.
Összesen egy papír forintos, 7 osztrák gulden és 7 magyar rézkrajcár. 2018-ban ismét fölújításra került a belső tér: megújult a világítás, a hangosítás, a padok, és a városi távfűtőrendszerre került a dóm. A székesegyház orgonáját az Angster József nevével fémjelzett Angster Orgonagyárban készítették 1887-ben. A régi orgonát 2008 elején újították fel, ezzel a hangszer műszaki és zenei értelemben is korszerű hangszerré vált, amihez elgördíthető digitális játszóasztal és vezérlő elektronika készült, így az orgonista akár a templom közepén is játszhat. Az orgona adatai: Manuálklaviatúrák száma: 4 Regiszterek száma: 81 Sípok összes darabszáma: 6101 Legnagyobb síp hossza: 5 méter Legkisebb síp hossza: 5 milliméter Legnagyobb síp tömege: 140 kg Legkisebb síp tömege: 14 gramm Az orgonaszekrény: szélesség 8, 8 méter, mélység 4, 3 méter, magasság 10 méter Szélcsatornák hossza: 120 méter Az átépítéssel nemzetközi viszonylatban is a legnagyobb mechanikus csúszkaládás templomi orgona született. Pécsi Bazilika | Városunk Pécs. Harangjai a déli oldal tornyaiban vannak: a keleti toronyban a Mária-, Pál- és Ferencharangok, a nyugatiban az 1819-ben öntött Péter-harang, Magyarország nyolcadik legnagyobb harangja, amely csak a nagy egyházi ünnepeken szólal meg.
[1] Fekvése [ szerkesztés] A templom a történelmi városfalon kívül, a mai Havihegy városrészben, a Tettye alsó részén, a Tettye-patak völgyében található, a Majorossy Imre utca és a Tettye utca találkozásánál. Története [ szerkesztés] A középkorban [ szerkesztés] Az eredetileg egyhajós, feltehetőleg egyenes szentélyzáródású templom a 12. század elején, a román korban épült, így a Székesegyház mellett Pécs legrégibb épületei közé tartozik. 1157-ben szentelték fel. Pécsi szekesegyhaz miserend. [2] Írás említi 1333-ből György nevű papját. A 15. század végén szentélyét késő gótikus stílusban beboltozták, támpillérekkel látták el, s a déli részéhez bordás keresztboltozattal fedett előcsarnokot építettek. A török hódoltság alatt [ szerkesztés] A pécsi disputa emléktáblája A török hódoltság alatt a városfalon kívül elhelyezkedő templom Pécs egyetlen keresztény kézen levő temploma volt, melyet egyaránt használt a római katolikus, a református és az unitárius egyház. Itt folyt le 1588 augusztusában a Pécsi disputa néven írásban is megörökített hitvita Válaszúti György pécsi unitárius és Skarica Máté ráckevei református prédikátor között.