Ihatok forrásvizet? Jobb mint a palackozott? Biztonságos? A Balaton felvidéken lakom. Most először mentem le a vászolyi Szent Jakab forráshoz vízért. A vízgyűjtő területen nincsenek épületek, csak erdők és hegyek, a forrástól felfelé már kezdődnek az erdők. Iható forrásvíz budapest city. Vittem 2 db 5 literes palackot és hoztam belőle vízet, az a tervem, hogy az ásványvizek (főleg csapvíz) helyett átszokom erre, és rendszeresen hozok vizet a forrásról. Viszont nem vagyok benne biztos, hogy egészségesebb és biztonságosabb mint az ásványvíz, bármilyen szemetet lerakhatnak az erdőben, bármilyen ipari üzem füstjével összeállt eső lecsapódhat ott, vagy elhullott állat befertőzheti. De lehet, hogy így is egészségesebb mint a palackozott víz, és persze, ingyen van. Ráadásul a vízért való zarándoklat egy rituálé is lehet egyben, ami hozzáadódik a napjaimhoz. Egyébként az ásványvíz más, sokkal mélyebb, konzervált rétegekből kerül elő. Több oldott ásványi anyagot tartalmaz. Főleg szervetleneket. A forrásvíz meg valamilyen szinten "élő víz" több benne az oldott szerves anyag.
"Hát, sok itt a makk és az alma is, ezek az állatok – azt hiszem – ilyeneket esznek, de sebaj, ha látunk egyet, fára kell mászni" – mondom. Persze, vicc az egész, fogalmam sincs, mit kell csinálni, ha jön egy vaddisznó, tényleg nem tudom, csak látni szerettem volna társam reakcióját. Ő nem válaszolt, de a fákat fürkészte, hogy vajon melyikre könnyebb felmászni. Vadalma / Fotó: ORSZÁGKÉP Tönk / Fotó: ORSZÁGKÉP Szurdok / Fotó: ORSZÁGKÉP A lényeg az, hogy körülbelül egy kilométeres erdei séta állt előttünk, amikor elindultunk a Szentkúthoz. Rövid, könnyű út, enyhe emelkedővel. Családdal, gyerekekkel is bátran el lehet menni és végig lehet gyalogolni az utat. Milyen bajra, milyen gyógyvizet igyunk? - HáziPatika. Vigyázni kell, mert a lehullott makk nagyon csúszik – mármint, hogy az ember talpa alatt gurul -, így könnyen el lehet esni. Csúszik az út a sok makktól / Fotó: ORSZÁGKÉP Az út mentén először egy fába faragott női alakot pillantunk meg. Szűz Mária lehet az alkotó szándéka szerint. Nem tudom eldönteni, hogy szép-e, vagy inkább rémisztő.
WooHoo - Body&Wellness Megszomjaztál útközben? Ezekből a forrásokból ingyen tölthetsz vizet a kulacsodba Magyarország gazdag ásvány- és gyógyvíz-lelőhelyekben, úton-útfélen találkozhatunk kristálytiszta, hűs vízzel szolgáló fúrt kutakkal és gyógyvizekkel. A klímaválság idején különösen felértékelődtek a természetben fellelhető, iható vizek.
- Téged várlak, Evelin, mert tudom, hogy anyád nem szereti, ha az ablakon zörgetek, vagy pedig a kéményből beszélgetek hozzád. Mondd, Evelin, valóban olyan csúnya ember volnék én? - Nagyon csúf - felelt a csipkeverő leány -, mert éjszaka éppen azt álmodtam, hogy fogai elefántagyarakká növekedtek, nyelve pedig nagyobb lett, mint a tehéné, mert hazugságot eresztett ki a száján. - Hát éppen azt akarom megmutatni neked, hogy nem is vagyok olyan csúf ember, mint ahogyan ti hiszitek. Íme, nézd, Apolló vagyok - mondá most a hajnali gavallér, és szétdobta vállán a köpenyegét. A hajnali gavallér – Wikiforrás. A csipkeverő leány kezében reszketni kezdett a kézilámpás, nem tudta elég mélyen lesütni a szemét, a kecskebak arcú, sánta gavallér úgy forgolódott körülötte, mintha csárdást táncolna. - Látod izmaimat? Amelyek egy bikát leütnének. Nézzed vállaimat, amelyek egy búzászsákot elbírnak, tekintsd meg mellemet, amelyen egy talyigát felemelhetnék, aztán mondd, hogy csúf vagyok. Így pergett a szó a hajnali gavallér szájából, ugrándozott, forgolódott, fél lábon táncolt a csipkeverő leány előtt, a nagy köpenyeg pedig úgy lengett körülötte, mint a forgószél, amely mindjárt felkapja majd, és tovaragadja.
A ledobott kabátok és nadrágok találomra választanak helyet. De valahogy sikerült kivárni az utolsó korhely búcsúkáromkodását is a hajnali gavallérnak. Most már bizakodva figyelt fel, ha újabb lépéseket hallott... - A Róka-zugból jön Evelin, a hercegkisasszony! - mondá magában a köpenyeges, amikor valóban feltűnt egy kézilámpa szentjánosbogara, amely tévelygő tapogatózással kereste az egyetlen igaz ösvényt e földi életben. Papucsok hatalmas kínálatban - Valentina Cipőbolt Budapest. A kézilámpáshoz barna horgolt kesztyű, a nagymama ólomszínű kendője, a rezgést darab időre felejtett szoknya és kattogó papucs is tartozott, amely papucs a hóban is talált mindig egy-egy követ, amelyen a maga nótáját kikopogja. A papucs bolondos jószág, szeret kopogni olyankor is, amikor erre nem sok oka volna. Ez volt Evelin, a hercegnő, egyébként csipkeverő leány, aki bár napközben nehéz munkával kereste kenyerét, hajnalban felkelt, hogy a misét ne mulassza. A harang éppen megszólalt, a csipkeverésben piros párázatot szerzett két leányszem még buzgóbban kezdte keresni a lábnyomokat, amelyek a templom felé vezetnek, de még nem érezte meg senki... Ezért kénytelen volt elfogadni a hajnali gavallér kíséretét.
A párnám alá tettem, és úgy aludtam. Furcsákat, nagyon furcsákat álmodtam a levélkével a fejem alatt. Egy nagy, rózsaszínű ablakot láttam valahol, és az ablakban egyszerre csak megjelent egy ifjú alakja... Nagyon sok idő tellett el, amíg az ifjút a rózsaszínű ablakban felismertem. Ön volt az, Szindbád. A régi Szindbád. Akarja a levelét látni? Gyorsan felpattantotta a ládikó fedelét. Legfelül egy sárga, gyűrődött papírlap hevert, rajta hegyes, szarkalábbetűkkel ez volt írva: "Fogadja ifjú szívemet, kérem, kegyelmesen. Megszökött a házi őrizetből egy budapesti férfi : HunNews. Szindbád. " - Szindbád kétszer-háromszor megforgatta kezében e papírlapot. - Egy virágcsokor járt vele - mondta a színésznő, és komolyan, fontoskodva elzárta a régi levelet a ládába. - Most pedig uzsonnázni fogunk. Szereti a kávét, Szindbád úr? Szindbád ekkor elbúcsúzott, és rosszkedvűen, lehajtott fővel bandukolt ki a régi házból, amely szomszédai között egy tiszta és finomkodó vénkisasszonyhoz volt hasonlatos. Keserű érzésekkel, elkedvetlenedve mendegélt jó darabig, és még azért is okolta magát, hogy egyszer sem nyújtotta ki kezét a színésznő keze után.
A fejét félrefordította, és ujjaival felsimította hajbodrait. Szindbád helyeslően bólingatott. - Valóban - mondta, magában pedig azon gondolkozott, hogy milyen színe is volt az Irma hajának akkoriban, régen?... Egy percig hallgattak, mialatt Szindbád tekintete szórakozottan révedezett a képeken, régi koszorúkon és hervadt szalagokon. - Ugye csodálkozik - szólalt meg csiklandozó, nevető hangon a színésznő -, hogy mennyi idegen férfinak az arcképe van a falakon? Bizony a legtöbbet már nem is ösmerem, de szeretem magam körül a szép férfiarcképeket. Könnyedén, mint egy nagy, fehér macska, talpra ugrott, és az aranyos papucsokban a falhoz lebbent. A bal kezével a szoknyáját összefogta, míg a jobb kezével a képekre mutatott, mint a tanító a táblára. - Ez volt Hegyesi, férjem - mondta egy ovális rámájú, rossz olajfestményre mutatva. - A legszebb férfi volt Magyarországon, csak kérdezősködjön utána. (Hegyesi összezsugorodva és savanyúan nézett alá a képről, mintha unná ezt a beszédet. ) A kép körül szalagok fityegtek, amelyeknek aranybetűi már elkoptak.
Hátha ez a fehér, puha kéz felmelegítette volna?... Jó messzire járt már, midőn egyszerre megállott, és hangosan, teli tüdőből felkacagott.