Szerencsére az égő házacska nem is náddal, hanem elavult s elrothadt gazzal volt fedve, amiatt nem éghetett sebes lánggal; különben végünk. A tűzveszély szélső vonala lakom megett húzódott át. Kerítésem, ólam, kertem teljesen épségben maradt, s most, – bár a város, mondani, egészen nyugotra feküdt lakom megett, az én kerítésem maradt legszélsővé – azon túl a gyepig rom, meg rom... " Arany János levele Petőfi Sándornak Szalonta, 1847. 21 (részlet) Elmondja: Szatory Dávid Arany János Petőfi Sándornak (1847) Olvassa el vagy hallgassa meg a teljes levelet! LINK Arany János háza Nagykörösön. Somorjai Ferenc rajza Ferenc Tamás illusztrációja Arany Petőfihez írott, a nagyszalontai tűzvészről szóló leveléhez Arany szülőházának története Az épület és a telek emberemlékezet óta az Arany család birtokában volt. Sajnos, az eredeti szülőház nem maradt fenn. Arany János 6 éves volt, amikor házuk tűzvészben elpusztult. Bajó Gergely házában esküvőt tartottak, a sütés – főzés közben szikra pattant a tetőre, amelynek következtében óriási tűzvész tört ki.
Iskolánk levelezési címe: Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium 1124 Budapest, Meredek utca 1. Intézményvezető: Patkó Lajos Iskolánk telefonszámai: Porta: Technikai okok miatt a telefonhálózat átmenetileg nem üzemel. Ideiglenesen a következő telefonszámokon tudják iskolánkat hívni: 06-1-310-7316 Gimnáziumi titkárság: +36-30-877-2259 Kéréseiket, kérdéseiket az e-mail címre továbbítsák! (1)319-33-78 (1)319-33-79 (1)319-33-80 Fax: (1)310-7291 OM azonosító: 035289 Iskolánk e-mail címe:
2015. 02. 27. Aktuális, Bihar megye 623 Views Kellemes meglepetésben lehet része annak, aki ellátogat Nagyszalontára. A megmaradt Bocskai tornyot érdemes felkeresni, végigjárni a múzeumnak berendezett jó állapotban lévő, felújított mind a négy emeletet, ahonnan szép panoráma is várja az épületet felkeresőt. A városban Arany János szülőháza helyén, tájház működik, emléktáblával megjelölve. A csonka toronyban Arany János emlékmúzeum és a Városi Galéria található. Református temploma mellett a Romániához csatolt területek egyetlen megmaradt Kossuth Lajos szobra áll. a központi parkban a város alapító Bocskai István teljes alakos szobra, de Arany János szobrát is ott találjuk. Nagyszalonta és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A településtől nyugatra halad el a szermeták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. Nagyszalonta Fedezd fel velünk te is Erdélyt: Nagyszalonta a 16. századig jelentéktelen községnek számított, melynek ősi birtokosa a Toldy család volt.
A kiállított tárgyakon keresztül a XIX-XX. század fordulóján élő szalontai lakosok életébe nyerünk betekintést. A tájházban használati eszközök, bútorok, varrott terítők, korsók, munkaeszközök találhatók, amelyek Arany idejében a mindennapi élet részeit képezték. Forrás: Arany János szülőhaza régen. Forrás: Arany szülőháza napjainkban. Forrás:
Január 22-én, szerdán 13 órakor a nagyszalontai Arany Palota (Szabadság tér 4., a Csonka torony mellett) nagygalériájában Arany János szülőháza Nagyszalontán (részlet egy régi képeslapból). Forrás: A magyar kultúra napján közösen ünnepel Gyula és Nagyszalonta város január 22-én, szerdán 13 órakor a nagyszalontai Arany Palota (Szabadság tér 4., a Csonka torony mellett) nagygalériájában. A program Erkel Ferenc Hazám, hazám kezdetű áriájával kezdődik, majd ünnepi köszöntőt mond Török László, Nagyszalonta város vezetője és dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere. Nagy Xénia előadásában elhangzik Arany János A walesi bárdok című költeménye, ezután aláírják a két város közötti együttműködési megállapodást. A magyar kultúra napjának alkalmából köszöntőt mond Patócs Júlia, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület elnöke, valamint Nagy László, a gyulai Arany János Társaság elnöke. A találkozón kiállítással mutatkozik be Gyula város, amelyet március elsejéig tekinthetnek meg az érdeklődők.
Bartáné Szabó Szilvia, Guti – Kis Éva, Dr. Kovács János
A vértanúk emlékezete "Világosnál, Világosnál Huszárok könnyeznek, Sirva sirnak veszedelmén A magyar nemzetnek. " (Gyulai Pál: Világosnál) Az aradi vértanúkat a szabadságharc bukása után, 1849. október 6-án végezték ki, a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján. Október 6 aradi vértanúk napja. Azóta a forradalom és szabadságharc vérbefojtásának gyásznapjaként emlékezünk október 6-ára. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az ezen a napon kivégzett tizenhárom tisztet tartja számon. Az aradi vértanúk a szabadságharc kezdetén aktív, vagy kilépett császári tisztek voltak, a szabadságharc végén a honvéd hadseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rangot viselt. Az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatti megtorlással az osztrákok példát akartak statuálni. A fegyverletétel A magyar honvédsereg a Világos közelében levő szőlősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatok előtt: a nemzet, szabadságvágya ellenére két nagyhatalom fegyveres erőivel szemben már nem tudott tovább harcolni.
Láhner György: A Túróc megyei Necpálon született 1795-ben, német polgári családban. 1848 őszén a Honvédelmi Minisztérium hadfelszerelési és fegyverkezési főfelügyelővé nevezte ki, ezredesi rangban. Ebben a minőségében a pesti központú magyar fegyvergyártás felfuttatása volt a feladata. Pest elestét követően tábornokként ő állíttatta fel a nagyváradi fegyvergyárat. Knézich Károly Édesapja horvát volt, aki osztrák szolgálatban határőrtisztként dolgozott. Részt vett a szerbek elleni hadjáratban, majd az isaszegi és a nagysallói csatában is. Damjanich János lábtörése után vezérőrnaggyá és a harmadik hadtest főparancsnokává nevezték ki. E minőségében vett részt Buda ostromában. Nagysándor József A déli harcokban nyújtott kiváló teljesítményéért ezredessé léptették elő. Az 1849. március 5-i szolnoki csatában szétvert ellenség maradványait hősiesen üldözte. Az ütközetben tanúsított hősiességéért 2. Aradi vértanúk - Magyar Ünnepek. osztályú érdemjellel tüntették ki. A tokaji átkelés után 1849. augusztus 2-án Debrecen mellett megütközött a hatszoros túlerőben lévő cári sereggel, és bár vereséget szenvedett, megmentette a felmorzsolódástól a Görgey vezette főerőket.
/Elfújják a gyertyát/ 18. Zene (Gyászinduló, további részlet) 19. Vers: Vajda János: A virrasztók 20. Halk zene – Mozart: Requiem 21. Vers: Juhász Gyula: Himnusz az emberhez Kép forrása: Az ötletgazda neve: Szabóné Batha Irén és Bojti Lajosné Az ötletgazda elérhetősége: 4183 KABA, Kossuth u. 2, Sári G. Általános Iskola
1835-1848) önkényesen feloszlatta a magyar országgyűlést – önálló seregtesteket vezettek. Bár ehhez rendes esetben tábornoki rang szükségeltetett, Lázár Vilmos személyében mégis akadt egy kivétel, akit Bem