A cím nagyon pontosan meghatározza dal műfaját. Balladáról van szó, még pedig K. Kata balladáról. A szövegíró – Bródy János – régi világot, a tánciskolák idejét idézi, amikor a kamaszok ebben a szép intézményben nemcsak táncolni tanulhattak, hanem közeledhettek is egymás felé, és megtanulták azokat a viselkedési normákat is, amik a későbbiekben nagy szerephez jutottak. A gátlásos kamasznak nagyon tetszett K. Kata, aki azonban ügyet sem vetett rá, már igazi nőnek képzelte magát, a zongoristával csókolózott. Később sorsa az út szélére sodorta, de ettől függetlenül szép emlék maradt a hajdani gátlásos kamasz életében. Bródy János - K. Kata Balladája (Lurdy ház 2015.05.16.) - YouTube. Bródy János: K Kata Balladája dm G _ _dm / K. Kata, szi'vem vira'ga, dm _ _ G_ _ dm Ifju'sa'gom e'des a'lma. dm _ _ C _ F Egyu~tt ja'rtunk hajdana'ba\' dm _ C dm / A Horizont ta'nciskola'ba. Soha nem felejtem ma'r el, Mikor ta'ncra ke'rtelek fel. Derekadat a'to~leltem, Kezem izzadt a kezedben. Egyu~tt ta'ncoltuk a tango't, Valloma'ske'nt su'gtam egy szo't. Va'lasz helyett pofom va'gta'l, Megja'tszo's kisla'nyka volta'l.
Nem bocsa'tottad meg ne'kem, Hogy a szerelmedet ke'rtem. Megvete's u~lt sze'p szemedben, Majdnem si'rtam sze'gyenemben. Melle'd szego"dtem a te'ren. *Na kopj le ro'lam! * - mondtad ne'kem. O', ha meghallgatta'l volna, De te elku~ldte'l a francba. K. Kata, ha akkor ke'red, E'n meg is haltam volna e'rted. O~lele'sed u'gy ki'va'ntam, A'lmaimban ve'led ha'ltam. De te akkor ma'ssal ja'rta'l, A zongorista'val sma'rolta'l. Nem to~ro"dte'l szerelmemmel, Se testemmel, se lelkemmel. Elsza'lltak a ta'ncos e'vek, Egyszer me'g la'ttalak te'ged. Mint kira'lyno" a birodalma'n, U'gy a'llta'l az utca sarka'n. Ba'rhova' sodor az e'let, A'ldott legyen sze'p emle'ked. (Umann, Korne'l) K Kata Balladaja (Bródy János) Gitártab és Akkordok Erről hallottál már? 100. 000+ gitáros nem tévedhet 10 év alatt. K Kata Balladaja (Bródy János) Gitártab és Akkordok – Gitárkotta, gitártab és gitár akkordok INGYEN!. 🙂 Ők ezzel az ingyenes tanfolyammal tanulták meg a kedvenc dalaikat gitáron. »» Kérd te is most ingyen itt!
Bródy János: K. Kata balladája K. Kata, szívem virága, Ifjúságom édes álma. Együtt jártunk hajdanába' A Horizont tánciskolába. Soha nem felejtem már el, Mikor táncra kértelek fel. Derekadat átöleltem, Kezem izzadt a kezedben. Együtt táncoltuk a tangót, Vallomásként súgtam egy szót. Válasz helyett pofon vágtál, Megjátszós kislányka voltál. Nem bocsátottad meg nékem, Hogy a szerelmedet kértem. Megvetés ült szép szemedben, Majdnem sírtam szégyenemben. Melléd szegődtem a téren. *Na kopj le rólam! * - mondtad nékem. Ó, ha meghallgattál volna, De te elküldtél a francba. K. Kata, ha akkor kéred, Én meg is haltam volna érted. Ölelésed úgy kívántam, Álmaimban véled háltam. De te akkor mással jártál, A zongoristával smároltál. Nem törődtél szerelmemmel, Se testemmel, se lelkemmel. Elszálltak a táncos évek, Egyszer még láttalak téged. Mint királynő a birodalmán, Úgy álltál az utca sarkán. K kata balladája 1. Bárhová sodor az élet, Áldott legyen szép emléked. Bolondozzunk! Sziasztok! Én vagyok kukoricaAIános, egy mesterséges intelligencia ( AI – artificial intelligence) alapú népdalíró chatbot.
Zsuzsa... Beküldte: bubu_596, 2001-08-01 00:00:00 Most még élek s virulok De holnap talán kiborulok, Mert fáj, s kínoz a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
»» Kérd te is most ingyen itt!
Hogy hogyan ke 27253 Bródy János: Személyi igazolvány Tizenhat éves még alig-alig múltam, mikor először megkaptam őt. Éreztem, ahogy megtapogattam: a fejem lágya benőtt. K Kata Balladája-Bródy János – Gitárkotta, gitártab és gitár akkordok INGYEN!. És akkor megtudtam az osztályfőnökömtől, hogy sohat többé el n 25456 Bródy János: Filléres emlékeim A sok kacat, ócskaság mi évek óta összegyűlt szerteszéjjel ott hevernek ők a polcokon, meg mindenütt. Gyertyaszál, gyöngyszemek felébe tört mézeskalács Hajcsatok, karkötők s 22868 Bródy János: Csendes éj Csendes éj, szentséges éj mindennek álma mély. Nincs ébren más, csak a szülői pár. Drága gyermekük álmainál. Szentfiu már aludjál.
Volt a világon egy kismalac, annak volt egy kis háza egy nagy rengeteg erdő közepén. Egyszer, amint ebben a kis házban főzögetett magában, odamegy egy nagy ordas farkas, beszól az ajtón: - Eressz be, kedves malackám, nagyon hideg van idekint, fázom. - Nem eresztlek biz én, mert megeszel. - Ereszd be hát legalább az egyik hátulsó lábam. A kismalac beeresztette az egyik hátulsó lábát. Hanem alattomban odatett egy nagy fazék vizet a tűzhöz. Kicsi idő múlva megint megszólalt a farkas: - Ugyan, kedves malackám, ereszd be a másik hátulsó lábam is. A kismalac beeresztette azt is. De a farkas azzal se érte be, hanem egy kis idő múlva megint beszólt: - Kedves malackám, ereszd be a két első lábam is. A kismalac beeresztette a két első lábát is; de a farkasnak az se volt elég, megint megszólalt: - Édes-kedves kis malackám, eressz be már egészen, majd meglásd, egy ujjal se nyúlok hozzád. Erre a kismalac egy zsákot szépen odatett a nyíláshoz, hogy amint a farkas jön háttal befelé, egyenesen abba menjen be.
Akkor a kismalac hirtelen elkiáltotta magát: - Forró vizet a kopasznak! A kopasz megijedt, kiugrott a többi alól; a sok farkas mind lepotyogott; kinek lába, kinek nyaka tört ki, a kopasz meg úgy elszaladt, hogy sohase látták többet. A kismalac szépen leszállt a fáról, hazament, többet felé se mertek menni a háza tájékának a farkasok. szerk. Kovács Ágnes Icinke-picinke - Móra Ferenc Könyvkiadó Budapest - 1972 Értékelés 5 4 10 10 szavazat
A kismalac, mint aki jól végezte dolgát, otthagyta a farkast. Bizony farkas koma nagyon rosszul érezte magát, a forró víz mind lekopasztotta a bundáját. Valahogy kirágta magát a zsákból, és bosszút forralt a kismalac ellen. Szaladgált az erdőben, hívta a többi farkast, hogy segítsenek rátámadni a kismalacra. Jöttek is nagyon felbuzdulva, rohantak. A kismalac hallotta a nagy zsivajt, és gyorsan felmászott egy fára. A lomb jól eltakarta, onnan nézte a vonuló farkasokat. Körül állták a fát, és tanakodtak, hogyan másszanak fel. Mivel nem tudtak, így egymás hátára álltak. A kopasz állt legalul. Már majdnem sikerült is elérniük a kismalacot, de ekkor az elkiáltotta magát: "Forró vizet a kopaszra! " A leforrázott farkas nagyot ugrott, a többi meg mind leesett. A farkasok nagyon megharagudtak a kopaszra, és utána eredtek. A kismalac szétnézett, már nem látott veszélyt, lemászott és hazaballagott. Az okos kismalac túljárt a farkas eszén. Itt a vége, fuss el véle...
Így hát a többi mind az ő hátán volt. Már olyan magasan voltak, hogy csak egyetlenegy hibázott. Az az egy is elkezdett már mászni. Akkor a kismalac hirtelen elkiáltotta magát: – Forró vizet a kopasznak! A kopasz megijedt, kiugrott a többi alól; a sok farkas mind lepotyogott; kinek lába, kinek nyaka tört ki, a kopasz meg úgy elszaladt, hogy sohase látták többet. A kismalac szépen leszállt a fáról, hazament, többet felé se mertek menni a háza tájékának a farkasok.
Engem ugyan nem kapsz be! A farkas elfújta a házikót, de mire elfújta, a kismalac a hátsó ajtón át elmenekült a deszkaházikóban lakó testvéréhez. A farkas hamarosan a deszkaházikó elé ért. - Gyere ki, te kismalac, hadd kapjalak be! Ha nem jössz ki, elfújom a házikódat! - Lompos farkas, fekete, engem ugyan nem kapsz be! - kiabált hetykén a második kismalac, és a testvérével együtt elmenekült a hátsó ajtón a téglaházikóba. A farkas hamarosan odaért, és csúnyán kiabált: - Gyere ki, te kismalac, hadd kapjalak be! Ha nem jössz ki, elfújom a házikódat! - Lompos farkas, fekete, engem ugyan nem kapsz be! - kiáltotta hetykén a harmadik kismalac, és nyugodtan leült a testvérei mellé. A farkas ezt már nem tudta elfújni, fölmászott a házikó tetejére, s a kéményen át beugrott a szobába. Csakhogy a tűzhelyen hatalmas fazékban lobogott, forrt a víz, és a mérges, lompos farkas a kéményből egyenest a forróvizes fazékba pottyant. A kismalacok meg gyorsan egy nehéz vasfedőt tettek a fazékra, aztán egymásba kapaszkodva táncoltak és énekeltek: - Lompos farkas, fekete, minket ugyan nem kapsz be!
- kiáltotta hetykén a harmadik kismalac, és nyugodtan leült a testvérei mellé. A farkas fölmászott a házikó tetejére, s a kéményen át beugrott a szobába. Csakhogy a tűzhelyen hatalmas fazékban lobogott, forrt a víz, és a mérges, lompos farkas a kéményből egyenest a forróvizes fazékba pottyant. A kismalacok meg gyorsan egy nehéz vasfedőt tettek a fazékra, aztán egymásba kapaszkodva táncoltak és énekeltek: - Lompos farkas, fekete, minket ugyan nem kapsz be! A három kismalac azóta is boldogan él, vasárnaponként meglátogatják egymást, és olyankor jókat nevetnek a pórul járt farkason. Köszönöm, hogy leírod a véleményedet!
SZERZŐI JOGOK - TÁJÉKOZTATÁS - KÖTBÉR A teljes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A jogtulajdonos a Gyula TV-t üzemeltető Szeged-Csanádi Egyházmegye. Amennyiben Ön a saját weboldalára tartalmat kíván átvenni a Gyula TV honlapjáról, legyen az gyulai hír vagy videó, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal átveszi a honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. Ettől eltérő módon vagy mértékben történő tartalmi átvétel szerzői jogot sért, és minden esetben jogi következményeket von maga után, továbbá minden egyéb a törvényi korlátozást átlépő felhasználás csak az Üzemeltető előzetes, írásbeli engedélyével lehetséges. A forrásmegjelölés nélkül másolt tartalomért a Gyula TV üzemeltetője, a Szeged-Csanádi Egyházmegye oldalanként 50. 000 Ft / nap összegű kötbért számláz a jogtalan felhasználónak. A kötbért a felfedezést napjától számítva addig a napig kerül felszámításra, amely napon a kérdéses tartalmakat a jogtalan felhasználó véglegesen eltünteti saját felületéről.