Ennek a kápolnának az emlékére nevezték el a Keleti temető kápolnáját Szent Annáról. Kántor Ferencné (szül. Lőrinczy Rozália) végrendeletében 8000 koronát hagyott kápolnaépítés céljára, ehhez közadakozásból még mintegy 500 korona gyűjt össze, a város pedig ingyen adott telket, így épülhetett fel a kápolna, méghozzá a város főmérnöke, Bereczk Sándor tervei alapján. Ide helyezték át a korábbi temető haranglábjának harangját is. 1985-ben urnahelyeket alakítottak ki a kápolnában, ma mint építészeti értéket, önkormányzati rendelet védi. [4] A kápolnában található az alapító házaspárén kívül Martyn Róbert orvos (Rippl-Rónai József nevelt fia, a legendás "hegyi tanár") sírja is. [2] A temetőben nyugvó neves személyek [ szerkesztés] A temetőben számos helyi és több országos, sőt, nemzetközi híresség is nyugszik: [1] [2] Név Születés Halál Ismertség oka Abafi Genovéva 1911 1969 az első női repülő Babarczy László 1941 2022 rendező, színházigazgató, egyetemi tanár [6] Baudrion Lazarine 1865 1947 festőművész, Rippl-Rónai József felesége Bereczk Antal 1818 1872 ügyvéd, polgármester Bereczk Sándor 1856 1945 városi főmérnök Bors István 1938 2003 szobrász [7] Csikvár József [ forrás? ]
Temetők országosan Somogy megyében Kaposvár Temetők - Kaposvár Kaposvár területén működő temetők listája. A temető olyan hely, ahol az elhunytak földi maradványait helyezik végső nyugalomra. Típusa szerint lehet egyházi tulajdonú vagy köztemető. Nyugati Temető Kaposvár Kaposvár, Kanizsai utca 1 ( térképen / útvonal ide) November 1-én van mindenszentek napja, amikor a katolikus világ az üdvözült lelkekről emlékezik meg.... bővebben Keleti Temető Kaposvár Kaposvár, Mező utca 2 ( térképen / útvonal ide) Hiányzik a fenti listából valamelyik Kaposvár területén működő temető? Ha tud ilyen helyet, vagy egyéb hibát talált, akkor kérjük, jelezze az oldal tetején található beküldőlinken.
Keleti temető A 120 éves Szent Anna-kápolna a temetőben Közigazgatás Ország Magyarország Település Kaposvár Városrész Keleti városrész Cím Mező u. 2. Létrejötte 1890 Vallás katolikus Tulajdonos Kaposvári önkormányzat Földrajzi adatok Területe 115 653 m² Távolság a központtól 1, 5 km Elhelyezkedése Keleti temető Pozíció Kaposvár térképén é. sz. 46° 21′ 36″, k. h. 17° 48′ 40″ Koordináták: é. 17° 48′ 40″ A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti temető témájú médiaállományokat. Az 1890-ben létesített Keleti temető Kaposvár legfontosabb temetője. A városban eltemetett nevezetes személyek közül a legtöbb ebben a temetőben nyugszik. A temető a Keleti városrészben, a Mező u. alatt található, területe 115 653 m². [1] Története [ szerkesztés] Kaposvár első temetője még a város főtere, a mai Kossuth tér mellett, a templom körül terült el. Amikor 1770-ben II. József (ekkor még nem volt király) a városba látogatott, elrendelte, hogy közegészségügyi okokból a temetőt a városközpontból a város két szélére kell telepíteni.
Ennek megfelelően 1776-ban létrejött Kaposvár első "Keleti temetője", a mai Gróf Apponyi Albert utcában, de ez később (1843-ban) a város terjeszkedése miatt átköltözött a mai Hársfa utca környékére, majd 1860-ban már szinte a mai helyén létesült újra a temető. Ide már 1880-ban haranglábat is állítottak. A pontos mostani helyét 1890-ben foglalta el a Keleti temető, így ezt az évet tekinthetjük alapítási évének. [2] 1892-ben "Kováts Imre kegyes alapitványából" emelték a temető kőkeresztjét, melynek ma már sajnos csak talapzata eredeti, a kereszt többi részét más stílusban később pótolták. [3] A ravatalozót 1928-ban emelték Lamping József tervei alapján, [2] ma építészeti értéke miatt önkormányzati védelem alatt áll. [4] 2021-ben avatták fel a temetőben a megfogant, de meg nem született gyermekek emlékművét. [5] A Szent Anna-kápolna [ szerkesztés] A Keleti temető kápolnája az 1902-ben épült Szent Anna-kápolna. Eredetileg már a 18. században is állt egy kápolna a városban (a mai Kodály iskola helyén), melyet 1840-es felújításakor Szent Annáról neveztek el, azonban ezt a kápolnát 1870-ben városépítészeti okokból le kellett bontani.
1945 A szovjet katonai parancsnokság április 12-én iskolépületünket a tanítás rendelkezésére bocsátotta. Az időközben megnövekedett létszámú tanulóifjúság és a tanári testület rendkívül lelkes munkával azt néhány hét alatt a tanítás céljaira alkalmassá tette. Végzős tanulóink júniusban már itthon ballaghattak, szeptemberben pedig kezdetét vehette a szabályoknak megfelelő iskolai munka. 1946 Ez évtől öt éven át épületünk földszintjén a Mészáros Lőrinc Népi Kollégium kapott otthont, biztosítva ezzel sok tehetséges falusi fiatal továbbtanulását. 1952 Az iskola nevét Nikosz Beloianisz Gimnáziumra változtatták. 1955 Az iskola neve újra Verseghy Ferenc Gimnázium lett. Gyors ütemben indult meg intézetünk fejlődése: berendezése évről-évre korszerűsödött, szertárai gyarapodtak, tanulóifjúságának, tanárainak száma fokozatosan növekedett. 1968 Az épületben lévő szolgálati lakások megszüntetésével gimnáziumunk 10 új helyiséggel bővült. Ezzel jelentősen javultak az oktatás-nevelés feltételei. 1970 Ebben az évben volt iskolánk 140 éves története alatt a legnépesebb: 20 tanteremben 36 tanár 700 tanulót tanított.
A fenti iskolák diákjai pedig a kor irodalmáról és történelméről szerzett tudásukat is összemérték a Verseghy Ferenc Gimnázium dísztermében megtartott vetélkedőn. 1997. szeptember 18-án a gimnázium irodalmi színpada, a Verseghy és kora elnevezésű emlékünnepséghez kapcsolódva idézte meg Verseghy Ferenc szellemét az iskola könyvtárában rögtönzött színpadon. " Valkó Mihály összeállítása színdarabszerűen szólt a korról, Verseghy művei alapján, s mutatta be kihallgatását. Szemléletes módon járult így hozzá a Verseghy-kép kiteljesítéséhez, árnyalásához. A közönség tetszéssel fogadta a produkciót, s a vendéglátás nyomán (teát, süteményt, gyümölcsöt szolgáltak föl) maga is mintegy szereplőjévé vált a gróf kastélyában rendezett összejövetelnek. " – számolt be az előadásról Bistey András az Új Néplap hasábjain. Kósa Károly felvétele Az iskola 2004 tavaszán, a névadó születésnapjának tiszteletére az 1962-ben állított márványtábla fölé elhelyezte Verseghy Ferenc domborművét. A majdnem egész alakos bronz relief Pogány Gábor Benő, szolnoki szobrászművész alkotása.
1919 A január 24-én megtartott értekezleten a tanári kar állást foglalt az j demokratikus államrend mellett. Orosz György tanár, a tantestület tagja igen fontos szerepet töltött be a demokratikus államrendért folytatott harcban. Az 1919/20. tanévben megindult a rendszeresebb tanítási és tanulási munka. 1922 A főgimnázium ez évben veszi fel a Verseghy Ferenc nevet. 1930 Városunk kulturális életében a harmincas években nagy szerepet játszott iskolánk ifjúsága és tantestülete. Kiemelkedő tanárai voltak: dr. Balogh Béla, Betkowsky Jenő, Horváth Gyula és Vörös István. 1944 A második világháború miatt a nehézszégekkel teli iskolai munkának hirtelen végeszakadt. Április 1-jén elrendelték a tanév befejezését, és épületét a német katonaság vette igénybe. Városunk novemberi felszabadulása után a szovjet városparancsnokság elrendelte az iskolai munka december 6-án történő megkezdését. Ötven tanulóval és hat tanárral nagyon szegényes körülmények között, idegen helyen, a Táncsics Mihály u. 10. sz alatt megindulhatott az iskolai élet.