Sztálin számára a paranoid, föld alatti forradalmárlét a természetes közeget jelentette. A gyilkos kaukázusi banditaharc és politikai gengszterség – párosulva a könyörtelen ideológiával – tette őt alkalmassá arra, hogy uralja a Kremlt, és hozzájáruljon a Szovjetunió megteremtéséhez. 1902 és 1917 között számos alkalommal letartóztatták, de ő sorra megszökött szibériai száműzetéseiből. A kiváló szervezőként ismert Koba, aki a párton belül a bolsevik irányzat hívének számított, azzal is (kétes) hírnévre tett szert, hogy úgynevezett expropriációkat (pénzszállítmányok fegyveres elrablását) szervezett forradalmi tevékenységének finanszírozása érdekében. Joszif Visszarionovics Sztálin — Google Arts & Culture. 1912-ben beválasztották a párt Központi Bizottságába, 1913-ban már Sztálin néven jegyezte Marxizmus és nemzeti kérdés című brosúráját. 1917 márciusában a száműzetésből visszatérve a bolsevik párt központi lapját, a Pravdát szerkesztette, a novemberi pétervári felkelés előkészítésében nem vett közvetlenül részt. A hatalomátvételt követően nemzetiségi népbiztos lett Lenin kormányában, a polgárháború során a délvidéken az élelemellátást szervezte.
Apja cipész, anyja cseléd és mosónő volt. Gyermekkorának sebhelyeit élete végéig viselte, kiváló tanuló volt, karizmatikus, ám veszélyes fiú, akit romantikus költőként méltatták és papnak tanítottak, ő azonban fanatikus forradalmárként találta meg a küldetést. Anyja akaratára került a tifliszi (tbiliszi) ortodox papi szemináriumba. Josif vissarionovich stalin gyermekek wikipedia. Itteni olvasmányai, kapcsolatai ébresztették rá a nemzeti és társadalmi ellentmondásokra, ezért csatlakozott a helyi szociáldemokrata szervezethez. Illegális tevékenysége miatt kizárták a papneveldéből, ezután Koba néven dolgozott tovább a mozgalomban. Bankrablásokat ötölt ki, védelmi pénzeket szedett, gyújtogatások, fosztogatások és gyilkosságok kötődtek a nevéhez, de banditaként is félig értelmiségi maradt. Ma már az is ismert, hogy botrányosan csapongó szerető volt, nők és törvénytelen gyermekek sorát hagyta maga után. Ő volt a legfőbb összeesküvő és szabadulóművész, akinek páratlan leleményessége annyira lenyűgözte Lenint, hogy Trockijjal együtt egyik első számú csatlósává tette.
Ezután háborút kezdett Finnországgal, a remélt gyors győzelem helyett véres csatákat kellett szervezetlen seregének vívnia. Az 1941-es német támadástól 1945-ig az Állami Honvédelmi Bizottság elnöke, honvédelmi népbiztos, a Szovjetunió fegyveres erőinek főparancsnoka. A honvédő háború elején az addigi hibás katonapolitikai és személyi döntéseit tetézi azzal, hogy nem képes a nyilvánosság elé lépni, első megnyilatkozására csak július 3-án kerül sor. Rövidesen elkezdi keresni az állítólagos felelősöket, ezzel ismét megtizedelve a tisztikart. Később fokozatosan a saját kezébe veszi az irányítást. Tábornokaitól feltétlen engedelmességet követelt. A hadműveletek tervezésében nem játszott döntő szerepet, de az alternatívák közül legtöbbször ő választott. Főként a kezdeti időkben sokszor hallgatott régi, ám kevésbé tehetséges barátaira, pl. Bugyonnijra, Tyimosenkora vagy Vorosilovra. Napjainkban is felemás Sztálin megítélése Oroszországban » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A későbbiekben már bátrabban bízott kiváló képességű parancsnokaiban, Zsukovban, Vasziljevszkijben és társaikban.