Másodszor is elkapta a koronavírust Eperjes Károly színművész, amely ezúttal jóval súlyosabb tüneteket okozott nála, mint az első alkalommal. Arról kérdeztük Dr. Csilek András infektológust, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) BAZ Megyei Területi Szervezetének elnökét, lehet-e tendencia az újrafertőződés és milyen védettséget ad az első fertőzés? De eloszlat pár tévhitet, s számba vesszük a legkiemelkedőbb újrafertőződéseket is. "Igen, most már tudjuk, hogy vannak újrafertőződések, például az influenzát is el lehet kapni többször egy szezonban. Magyarországon is előfordult már, hogy másodszor elkapták betegek a koronavírust, de egyáltalán nem lehet kijelenteni, hogy a második betegség súlyosabb lenne. Van, akinél enyhébb, másoknál súlyosabb tünetekkel zajlik, de egyáltalán nem lehet általánosítani" – mondta lapunk megkeresésére az infektológus, aki arról biztosít mindenkit, hogy az újrafertőződés nem gyakori jelenség, tehát nem kell attól tartanunk, hogy új tendencia elé néznénk. BOON - Két gyógyszerrel is küzdenek a fertőzés ellen, de lenne jobb megoldás. Dr. Csilek András infektológus.
Az alábbi információk normál működési rend esetén helyesek. Az aktuális rendkívüli ellátási rend megtekintéséhez kattintson ide. Dr. Kaáli Imre Információ: 1970-ben végzett a DOTE Orvostudományi Egyetemen. Egységes és igazságos az orvosok béremelése. Végzés után a Vasgyári Kórház Belgyógyászatán kezdett dolgozni. 1975-ben Belgyógyászati szakvizsgát szerzett. Részben endokrinológiával (pajzsmirigy gondozás), majd gasztroenterológiával foglalkozott. Ilyen irányú sok éves tevékenység után 1994-ben Gasztroenterológiából szakvizsgázott. 2010-ig akkor még aktív Diósgyőri Belgyógyászati Osztályon dolgozott. 10 éve az Ápolási osztály belgyógyász konzulens orvosa és a Semmelweis Kórház Gasztroenterológia Ambulancián is dolgozik. Kapcsolódó szakrendelések
De ha még nem látunk tisztán, akkor mi az oka annak, hogy a járványügyi szakemberek riasztó prognózisokat adnak, sőt Kásler Miklós miniszter is napi kétszáz várható halottról beszélt? Mindenki olvas valamit. Van egy orvos például egy dél-afrikai kórházban, aki azt tapasztalja, hogy náluk nagyon sok az új beteg, de ők döntően enyhe tüneteket produkálnak. Ezt leírja, majd felkapja a sajtó. Azután van egy orvos Dél-Amerikában, aki viszont azt tapasztalja, hogy sok a súlyos eset. Mivel a járványok mindig külföldről érkeznek hazánkba, kezdetben mindig csak a külföldi orvosok adataira tudunk támaszkodni. Tapasztalat pedig annyiféle van, ahány orvos azt leírja a szaklapokban vagy a sajtóban. Hosszabb távon nem kontraproduktív, ha ilyen kevés információra alapozva mondanak a szakemberek félelmet keltő jóslatokat? Dr. Csilek András - Erzsébet Fürdő Gyógyászati És Szűrőközpont. Kicsit olyan, mintha mindig farkast kiáltanánk, a társadalom pedig egyre kevésbé fog tartani a soron következő járványhullámoktól, vírusmutációktól. A farkas már itt volt. Minden jóslatban van egy bizonytalansági faktor, ezért érdemes a kórházba kerülők és a halottak már ismert számairól beszélni, mert ezeket tudjuk biztosan.
Például, ha valaki bekerül a kórházba, és kiderül, hogy Covid -fertőzése van, nem mindig megállapítható, hogy otthon, vagy a kórházban kapta-e el. 3-4 hónap múlva, ha ismét bekerül kórházba egy másik betegséggel, és mondjuk szociális otthonban lakik, ismét leszűrik PCR-teszttel. Ha ennek pozitív lesz az eredménye, akkor nem jelenti azt, hogy újra elkapta, csak azt, hogy a vírus örökítőanyaga ott van még a torkában. Így sajnos bekerülhet úgy a statisztikába, hogy ismét megfertőződött. Dr csilek andrás. Egyelőre a nemzetközi epidemiológiai rendszer sem követi az újrafertőződéseket, Magyarországon sem dolgozzák fel ilyen szempontból a járványügyi adatokat. A szakértő szerint ha pedig elindul a tömeges oltás, talán el is sikkad az újrafertőződés jelentősége. Újrafertőződéses esetek: tavaly Észak-Amerikában regisztrálták egy férfinál, amikor március végi betegsége után májusban ismét bizonyíthatóan koronavírussal fertőződött meg, jóval súlyosabb tünetekkel, augusztus végén a Hongkongi Egyetem kutatói adtak hírt egy 33 éves férfiról, aki 4 és fél hónappal a felgyógyulása után újra megfertőződött, augusztusban magyar betegek újrafertőződéséről adtak hírt, akik bekerültek a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházba, novemberben az Euronews számolt be egy holland 89 éves nőről, aki másodszor is elkapta a fertőzést, és bele is halt.
Belgyógyász a közeledben Alsózsolca, Bélapátfalva, Berzék, Bőcs, Bogács, Boldva, Borsodgeszt, Edelény, Emőd, Felsőtárkány, Felsővadász, Gelej, Girincs, Kács, Kazincbarcika, Köröm, Lak, Megyaszó, Mezőcsát, Mezőnyárád, Múcsony, Noszvaj, Nyékládháza, Putnok, Sajóbábony, Sajóecseg, Sajószentpéter, Sajóvámos, Szerencs, Szikszó, Szirmabesenyő, Szomolya, Taktaharkány, Tard, Tiszadob, Tiszalúc, Tiszaújváros Belgyógyász más országokban Cseh Köztársaság, Moldova
A vese-funkció vizsgálata során a mért értékek egymáshoz való vIszonyát kell nézni. Súlyos vesekárosodásnál többszörösére emelkedhet a Karbamid és Kreatinin értéke, de a Karbamid szintje lehet magasabb túlzott fehérje bevitel vagy gyomorvérzés esetén is. ZSÍRANYAGCSERE: Koleszterin, Triglicerid, HDL LDL koleszterin. Mit mutat? Ezek a klasszikus vérzsírok, amelyeket mérni szoktunk egy általános labor alkalmával. Mindenki számára ismert, hogy a magas vérzsírok rizikófaktorai a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek. A Koleszterin értéke általában örökölhető, míg a Trigliceridet jelentősen befolyásolja az étrendünk. A HDL koleszterin a köznyelvben a jó vagy az ún. Dr csilek andrás jászberényi. "védő" koleszterin, melynek értéke ha magasabb, az esély a fent említett betegségek kialakulására kisebb lesz. Az LDL avagy a "rossz" koleszterin lerakódhat az erek falára, ún. plakkokat létrehozva ezáltal, melyek az érszűkületért felelősek. Ilyen állapotban jóval nagyobb az esélye egy infarktusnak vagy agyvérzésnek. Léteznek speciális vizsgálatok, melyekkel pontosabban meg tudjuk határozni a betegségek kockázatát, ezek azonban nem tartoznak a klasszikus TB-s ellátáshoz.
Bizonyos fertőzéseknél a védőoltások hatása is "kialudhat", elmúlhat, de azokat azért nem kapjuk el újra, mert a gyerekeket a kötelező vakcinákkal beoltják, ezért nem cirkulálnak a vírusok a társadalomban. Dr. Csilek András úgy véli - csak hogy értsük -, a csecsemők védőoltásával a felnőtteket is védik, hogy ne alakuljanak ki a régi járványok. Hiszen a felnőttek jó része lehet, hogy már nem is olyan védett. Így működik a védőoltások körforgása, amelyek azért jók, mert megszakítják ezeket a láncokat. Dr. Csilek András infektológus. Fotó: ATV / youtube "Az oltás standard, tartós és jó immunválaszt ad, jobbat, mint a természetes fertőződés, és ha az orvostudomány úgy látja majd, egy injekcióval meghosszabbítható lesz ez az immunválasz" – mondja a főorvos. Majd hozzáteszi: azért nem jó álláspont, hogy aki elkapta, már nem kéri az oltást, mert ahogy látható, a fertőzés nem ad egész életre szóló védettséget. De akkor meddig tart a védettség? Bár egyes források öt hónapos védettséget emlegetnek a Covid-fertőzés után, Dr. Csilek András cáfolja ezt.