Petőfi igen hiú is volt, vagy csak remekül érezte a személyes brandépítés fontosságát – ahogy ma mondanánk. Gyűlölte például a fényképeket, mert azokon nehezen lehetett utólagosan módosítani. Sokkal jobban kedvelte, ha rajzok és festmények készültek róla, amiket kedvére alakíthatott. Az egyetlen ismert dagerotípia Petőfi Sándorról 31. Arany János Petőfi Duna-parti bronzszobrának avatóünnepségén kapott tüdőgyulladást, és ebbe is halt bele 1882-ben. 32. Petőfi Sándor: Petőfi Sándor válogatott versei (Egri Nyomda Kft) - antikvarium.hu. Friedrich Nietzsche német filozófus fiatalon több Petőfi-verset is megzenésített. Menő. 33. Szófiában, az Iván Sisman utcában egy iskola falát díszíti a Szabadság, szerelem! című Petőfi vers magyar és bolgár nyelven, de Kínában is van két szobra, méghozzá Pekingben és Sanghajban. Forrás és képek: Wikipedia Még többet olvashatsz a témában a Hogyan ne tarts unalmas tanórát című módszertani önsegítő könyvben:
A költő egyszer még katonának is beállt, csak hogy ne haljon éhen, azonban néhány hónap múlva gyakori betegeskedései miatt leszerelték. 10. A Borozó c. Verse jelent meg először nyomtatásban, 1842-ben. Íme: A BOROZÓ Gondüző borocska mellett Vígan illan életem; Gondüző borocska mellett, Sors, hatalmad nevetem. És mit ámultok? ha mondom, Hogy csak a bor istene, Akit én imádok, aki E kebelnek mindene. És a bor vidám hevében Füttyentek rád, zord világ! Szívemet hol annyi kínnak Skorpiói szaggaták. Bor taníta húrjaimra Csalni nyájas éneket; Bor taníta elfeledni, Csalfa lyányok, titeket. Petőfi Sándor: Az apostol (elemzés) – Oldal 7 a 11-ből – Jegyzetek. Egykor majd borocska mellől A halál ha űzni jő: Még egy korty s nevetve dűlök Jégöledbe, temető! 11. A második nyomtatásban megjelent verse (Hazámban) már Vörösmarty figyelmét is felkeltette. De mivel semmit nem mondott neki a Petőfi név, azt gondolta, hogy valamelyik ismert, idősebb költő álneve lehet. Ez volt az első vers, amit a költő Petőfi Sándor néven írt alá. 12. Arany János szerint Barabás Miklós kőnyomatán hasonlít Petőfi Sándor a legjobban saját magára.
07. 05. 16:00 1 új fotót töltöttem a "Petőfi Sándor és családja" műlaphoz! 07. 02. 21:28 1 új fotót töltöttem a "Petőfi Sándor és családja" műlaphoz! 07. 08:34 A főszerkesztők Példás műlapnak szavazták meg a "Petőfi Sándor és családja" feltöltésünket! 07. 01. 22:25 Orbán Róbert publikálta "Petőfi Sándor és családja" c. Petőfi Sándor családja meddig élt Kiskunfélegyházán?. műlapját! Ebben a listában időrendi csökkenő sorrendben nyomon követheted a műlap változásait, bővüléseit és minden lényeges eseményét. Ez a publikus lista minden látogatónk számára elérhető.
Petőfi Sándor: Petőfi Sándor válogatott versei (Egri Nyomda Kft) - Szerkesztő Kiadó: Egri Nyomda Kft Kiadás helye: Eger Kiadás éve: Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 319 oldal Sorozatcím: Szép szó-Egri könyvek Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 15 cm ISBN: 963-9060-14-3 Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg PETŐFI SÁNDOR Kiskőrös 1823 - Fehéregyháza 1849 Családja szlovák eredetű. Szülei Petrovics István és Hrúz Mária voltak. Apja mészáros mesterséggel foglalkozott. Anyja férjhezmenetele előtt cselédlány volt. Az apa szigorúan nevelte fiait. A család anyagi helyzetének megalapozása után Félegyházára költöztek. Gyermekkora meghatározó emlékei is e helyhez fűződtek. Egyre vagyonosodó apja Kecskemétre adta az Evangélikus Iskolába. (1828-31). 1831-ben a család már Szabadszálláson élt. így került a sárszentlőrinci iskolába. Petőfi sándor csaladja . (1831-33) Tanulmányait ezt követően Pesten (1833-35), Ászódon (1835-38), Selmecbányán (1838-39) és 1841-től Pápán folytatta.
A nyomortól legtöbbször a barátok, ismerősök mentették meg, élt másolásból, francia és angol fordításokból. 1844-ben Vörösmarty támogatta versei megjelenését, és ő ajánlotta be a Pesti Divatlaphoz is, amelynek Petőfi segédszerkesztője lett. 1844-ben jelent meg a romantikus hőseposzt parodizáló A helység kalapácsa, 1845-ben a János vitéz, az új népi hőst megteremtő verses meséje. 1845-46-ban rövid válságidőszak következett be életében: szerelmi csalódások érték, a konzervatív kritika támadta, megélhetési nehézségei voltak. Mindez költészetének elkomorodását hozta, erre utal Felhők ciklusa, A hóhér kötele című regénye, valamint a Tigris és hiéna című drámája. 1846-ban megismerte Szendrey Júliát, és bár Júlia apja nem nézte jó szemmel leánya választottját, a fiatalok 1847 szeptemberében összeházasodtak. E viszontagságos, szenvedélyes szerelem és a boldog házasság lett ihletője legszebb szerelmi lírájának, amelynek legnépszerűbb darabjai a Szeptember végén, a Minek nevezzelek?, a Reszket a bokor, mert... című költeményei.
130 Palota és kunyhó 131 A XIX. század költői 132 Arany Jánoshoz 134 A Tisza 135 A nép nevében 138 Világosságot! 139 Az ítélet 142 Arany Lacinak 143 A gólya 145 Látom kelet leggazdagabb virányit 149 Levél Arany Jánoshoz 150 A költészet 153 Beszél a fákkal a bús őszi szél 153 Szeptember végén 155 Pató Pál úr 156 Bolond Istók 158 Minek nevezzelek? 184 A puszta télen 185 Anyám tyúkja 187 Nemzeti dal 188 15-dik március, 1848 190 A szabadsághoz 193 Föltámadott a tenger 194 Szülőföldem 195 A márciusi ifjak 196 Kiskunság 198 Respublika 201 A nemzethez 202 Az apostol 206 A vén zászlótartó 295 Itt van az ősz, itt van újra 296 Csatadal 298 Akasszátok föl a királyokat! 299 Európa csendes, újra csendes 300 Négy nap dörgött az ágyú 301 Csatában 303 Pacsírtaszót hallok megint 304 Az erdélyi hadsereg 305 Szörnyű idő 306 Tartalomjegyzék 309 Jegyzetek 312 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Az 1847-es esztendő az Arany Jánossal kötött szoros barátság és az Összes Költeményei megjelenésének éve volt. Az 1848-ban Európán végigsöprő forradalmi hullám, amely márciusban Pestet és Budát is elérte, a szabadság, a függetlenség, a demokrácia és az egyenlőség eszméit magáénak valló Petőfit is magával ragadta, megszületett a Nemzeti dal, amelyet a liberálisok és radikálisok is programversként fogadtak. Politikusnak azonban Petőfi nem vált be, radikalizmusa miatt elszigetelődött, és a szabadszállási képviselőválasztáson is elbukott. Az értetlenség, az elzárkózás miatti keserűsége Az apostol című önéletrajzi ihletésű elbeszélő költeményében jelent meg. 1848 októberétől katonáskodott, százados, majd 1849 májusától őrnagy volt. Közben 1848 decemberében megszületett Zoltán fia. 1849 januárjától Bem seregében szolgált Erdélyben, a július 31-i segesvári ütközetben esett el, halálának pontos körülményei máig nem tisztázottak. Petőfi a nép nyelvét emelte be a magyar költészetbe, közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, a formai tökélynél fontosabbnak tartotta mondandójának, gondolatainak hiteles megfogalmazását.