Simicskó István: Március 15-E Kiemelkedő Pillanat Volt | Hirado.Hu

Saturday, 01-Jun-24 18:40:33 UTC

Március 15-e a magyarság egyik legjelentősebb nemzeti ünnepe. Ezen a napon az 1848/49-es magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15. jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Vajon mit jelent ez az ünnep a ma emberének a Garam és az Ipoly mentén? Megkérdeztük! Hegedűs Dóra egyetemi hallgató, Ipolyszakállos A szabadságharc üzenete a kor emberének, hogy összefogással a nehéz helyzetekben a változásba vetett hittel könnyebb átvészelni a vészterhes időket. Véleményem szerint 1848. március 15-e a magyar történelem egyik legjelentősebb állomása. E dátumhoz fűződik népünk jobbágyságból való felszabadítása, átlépés a feudális társadalmi rendből a polgári társadalmi rendbe. Március 15-e lehetne akár a polgári egyenjogúság ünnepe is, hiszen az akkori Magyarország lakosságának nemzeti hovatartozásától függetlenül egy új kor eljövetelét jelentette. A magyarság képes volt szembe szállni elnyomóival és a szabadság eljövetelének a reményével áldozatokat hozni a haza oltárán.

Belvárosi Templom Március 15-E Tér

Közzétéve: 2019. április 16. A 1898 és 1927 között hivatalosan nem március 15-ét ünnepeltük, hanem helyette április 11-ét. A magyar polgári átalakulás jogi alapjait lefektető 1848. évi ún. áprilisi törvények királyi szentesítésének napját az 1898. évi V. tc. tette állami ünneppé. Március 15-e, a forradalom napja nem volt alkalmas arra, hogy a forradalmat és az abból kinővő szabadságharcot véresen leverő Ferenc József uralkodása alatt hivatalos nemzeti ünneppé válhasson. Jobban megfelelt ennek április 11-e, amikor V. Ferdinánd, Ferenc József királyi elődje aláírta (szentesítette) az utolsó rendi országgyűlés által Pozsonyban elfogadott törvényeket. Március 15-ére azonban 1898 előtt és után is megemlékeztek, amit a hatalom kezdetben üldözött, később pedig legalábbis eltűrt. (Április 11-e a széles közönség számára ma elsősorban a magyar költészet napja. ) 1848. április 11-ének rendkívüli eseményéről a korabeli Pesti Hirlap nem túl hangsúlyosan csak 1848. április 14-én, valamint 1848. április 22-ei számának második oldalán a pesti történések ismertetése után számolt be.

Március 15E Arrondissement

Tanítóim, gimnáziumi tanáraim harca az alternatív oktatás, a gimnáziumi osztályok csökkentése ellen, harc az igazi értékekért, minél alaposabb tudás átadása történelemből, irodalomból, zenéből. Legyünk büszkék magyar tudósainkra, nemzetünk nagyjaira! Nyelveket tudni helyes, de anyanyelvünket művelni a legmagasabb szinten kötelező! Ma szülőföldünkön harcolunk a magyar feliratokért, a magyar beszédért, a történelemhamisítás és a történelmi emlékműveink megsemmisítése ellen. A magyar vezeték és keresztnevekért, a magyar óvoda és iskola választásért – harc, de azokkal, akik ezt magyarként nem vállalják. Gyurcsó István: Az unokák megszületnek című vers sorai is egyre több nagyszülő számára válik fájdalmas valósággá. Ekkor értjük meg, mit jelent elviselni egymást szeretetben. A szabadságharc leverésekor a túlerővel szemben Világosnál letették a fegyvert, de az igazak harcához mindig születnek új harcosok. Isten minket úgy segéljen! Címkék: körkérdés, március 15., nemzeti ünnep, szabadságharc Támogass minket!

Áder János úgy fogalmazott, a személyes szabadság kiteljesedése meghozta a közösség szabadságát is. "Életünk igényesebb, tudásunk pontosabb lett. Nemzetünk gyarapodóvá válhatott" – mondta az államfő, aki hozzátette azt is, hogy a most kitüntetettek személyes eredményei ma már a magyarság közös kincsei. "A mai nap a megemlékezésről, a büszkeségről és a háláról szól. A csendes munkával vagy a zajos sikerként elért eredményeket ünneplő, magyar örömről. Hazafiságról, tálentumról, kitartásról, szorgalomról, a szabadság kiteljesítéséről" – hangsúlyozta az államfő, aki Kossuth Lajos szavait idézve úgy fogalmazott: "mindez kimeríthetetlen forrása közös szellemi, gazdasági, lelki erőnknek". Áder János beszédét Kölcsey Ferenc szavaival zárta: "Tégy minden jót, ami tőled telik; s mindenütt, hol alkalom nyílik; s hogy minél nagyobb sikerrel tehess: lelkedet eszközökkel gazdagítani, szüntelen igyekezzél". A köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseket Orbán Viktor miniszterelnökkel és Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével együtt adta át az Országházban.