Ki jogosult a családi adókedvezmény érvényesítésére? A gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult magánszemély, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa; a várandósság 91. napjától a kismama és a vele közös háztartásban élő házastársa; a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Ki után jár a családi adókedvezmény? A családi adókedvezmény a kedvezményezett eltartott után jár. Kedvezményezett eltartott: az a gyermek, akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak, a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. Szja-visszatérítés: ők is megkaphatják, ha gyorsan intézkednek - Adózóna.hu. napjától megszületéséig), az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Milyen összegű a családi adókedvezmény? A családi adókedvezmény az adózó összevont adóalapját csökkenti. Az a biztosított, aki az adóalappal szemben nem tudja teljes egészében érvényesíteni az őt megillető családi adókedvezményt, azt a társadalombiztosítási járulékkal szemben is elszámolhatja.
A felsőoktatási tanulmányokat folytatók közül csak az első egyetemi, vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató számítható be a gyerekszámba. A fentiekhez hasonlóan beszámít a gyerekszámba az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is, aki családi pótlékra saját jogán jogosult (kivétel: ha a szülővel nem él egy háztartásban), vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve ha őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele rendszeres kapcsolatot tart fenn. Kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül, amelynek a teljesítését az ügyfél kérelmére a szociális intézmény vezetője először a kérelem benyújtásakor, aztán évente egy alkalommal írásban igazolja. Nem tekinthető rendszeres találkozásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, ill. telefonhívás. Íme a gyermeket nevelők adóvisszatérítésének részletei - Adó Online. [forrás: Magyar Államkincstár] Recommended Posts
Ki jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére? A gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult magánszemély, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa; a várandósság 91. napjától a kismama és a vele közös háztartásban élő házastársa; a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Ki után jár a családi kedvezmény? A családi kedvezmény a kedvezményezett eltartott után jár. Kedvezményezett eltartott: az a gyermek, akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak, a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig), az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Mi a teendő, ha nem kaptam szja-visszatérítést? Ezért nem utalták az adóvisszatérítést a határidőig. Milyen összegű a családi kedvezmény? A családi kedvezmény az adózó összevont adóalapját csökkenti. Az a biztosított, aki az adóalappal szemben nem tudja teljes egészében érvényesíteni az őt megillető családi kedvezményt, azt az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal szemben is elszámolhatja.
Mikor érvényesíthető a családoknak járó adókedvezmény? A családi adókedvezmény minden hónapban érvényesíthető, ha az adott hónapban legalább 1 napig megfelelsz a jogosultsági feltételeknek. Mi a NÉTÁK? A NÉTÁK a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (tehát apák nem vehetik igénybe). Ez egy olyan kedvezmény, amit az összevont adóalapba tartozó, alapvetően bér jellegű jövedelmekre érvényesíthető minden más kedvezményt megelőző sorrendben. A NETÁK értékhatár nélkül vehető igénybe. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem kell SZJA-t, vagyis személyi jövedelemadót fizetned. Ez egyfajta SZJA-mentesség, ami a kapott bér nagyságától teljesen független. [2] Ha ebben az esetben nem kell SZJA-t fizetni, akkor mi értelme a többi kedvezménynek? Nos, előfordulhat olyan eset, hogy az anyuka többféle jövedelemfajtával rendelkezik és ebben az esetben az egyikre a NÉTÁK-ot, a másikra pedig a családi adókedvezményt érvényesíti. Mi az az első házasoknak járó kedvezmény? Az első házasok kedvezménye egy adóalapcsökkentő kedvezmény, amit a NÉTÁK előtt, de a családi adókedvezmény után lehet érvényesíteni.
A családi kedvezmény összege az eltartottak számától függ. Eltartott: a kedvezményezett eltartott, az, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne (pl. egyetemista/főiskolás gyermek). Melyek a családi kedvezmény érvényesítésének feltételei? Az adóbevalláshoz tett írásbeli nyilatkozat, mely tartalmazza a jogosultság jogcímét; a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén, ennek tényét. A családi kedvezmény már év közben, a munkáltatónak tett adóelőleg-nyilatkozattal is igénybe vehető, vagy év végén az adóbevallásban érvényesíthető. Az adóelőleg-nyilatkozat a soron következő havi bérkifizetést megelőzően bármikor megtehető, azonban év közben visszamenőlegesen a kedvezményt érvényesíteni nem lehet, csak év végén az adóbevallásban. A Családikedvezmény-kalkulátor segítségével kiszámolhatja, hogy 2014. évtől milyen összegű családi kedvezményt, illetve családi járulékkedvezményt tud havonta a rendszeres bérjövedelméből érvényesíteni az Ön által beírt évben a hatályos jogszabályok alapján.
Arra azonban mindenképpen érdemes odafigyelni, hogy vannak olyan esetek, amikor a családi pótlék nem jár saját jogon. Néhány példa a teljesség igénye nélkül: ha a nagykorú személy bár tanulmányokat folytat, de nem közoktatási intézményben, hanem magániskolában vagy online tanfolyam keretein belül, esetleg egyetemen vagy főiskolán a még tanköteles személy sem igényelheti saját jogán a családi pótlékot, amennyiben a gyámhivatal nem bocsátott ki az adott személy számára a szülői ház elhagyását engedélyező határozatot. Hogyan igényelhető a családi pótlék? Korábban másképpen működött, de 2015. április 1-jétől a családi pótlék ügyintézése átkerült az ügyintézés a járási hivatalokhoz, a kormányhivatalokhoz, a kormányablakokhoz és a települési ügysegédekhez.