Így kell beteget jelenteni Ha valaki ezek után mégis beteget jelentene, akkor a következőképpen tegye. Egyrészt a betegnek meg kell gyógyulnia, és jobb, ha otthon marad ennek érdekében. Ez azért is fontos, hogy adott esetben ne fertőzze meg a kollégáit. Másrészt a munkaadónak el kell látnia a feladatát, teljesítenie kell szerződéses kötelezettségeit, vagy a piac igényeinek megfelelő működést kell produkálnia. A munkavállalónak ezt meg kell értenie, ha beteg, akkor is. Ezért bejelentési kötelezettséggel tartozik. Nem elég megüzenni egy kollégával, hogy nem megy dolgozni. Minél előbb orvosi igazolással kell bizonyítania a betegségét. Orvosi igazolás - Adózóna.hu. Az orvos visszamenőleg legfeljebb öt napra adhat igazolást, azaz időben el kell menni rendelésre, vagy ki kell hívni a háziorvost. (Különleges esetben az igazolás fél évre visszamenőleg is kiállítható. ) Az is fontos, hogy a megfelelő személynek kell bejelenteni a távollétet. Ezt a személyt, a munkahelyi elöljárót a köznyelv főnökként jelöli meg, akinek személyéről a munkavállalót a munkahelyére való felvételekor írásban kell tájékoztatni.
Alábbi cikkünkben összeszedtük a gyógykezeléseket és vizsgálatokat, amelyeket nem finanszíroz az egészségkassza. A helyzetet bonyolítja, hogy a magasabb jövedelműeknek nem igazán éri meg táppénzre menniük, mert az ellátás összege nem érheti el az aktuális minimálbér duplájának harmincad részét, azaz idén 8500 forintot. A betegség első két hetére pedig - amikor még a betegszabadság van érvényben - a munkáltató csak a távolléti díj 70 százalékát köteles kifizetni. Ha valaki nem tudná egyébként sem kivenni teljes évi szabadságát, akkor jobban jár, ha betegsége idején használja el a napjait. A felmérése világított rá, hogy nagyon sokan kényszerülnek betegen is dolgozni, mert elvárják tőlük, vagy nincs, aki helyettesítse őket. Ha egy napos orvosi vizsgálatom van, azt hogyan igazolom a munkáltatómnál?. Így aztán nem csoda, ha a táppénzes napok száma esik. Ilyen helyzetben viszont a munkavállalók azt várnák, hogy jobb egészségügyi ellátást kapjanak, és gyorsan gyógyítsák meg őket. Ebben pedig az egészségügyi ellátórendszer leromlott állapotát látva nem feltétlenül bíznak, így aggodalmuk egyre nagyobb.
Igazolt hiányzás? A bejelentésnek egyértelműnek kell lennie. Azaz nincs ebben a körben semmi olyasmi, amit úgy ismerünk, hogy "ráutaló magatartás". Attól még nem történik meg a bejelentés, ha valaki előző nap szipog, és azt mondja a munkahelyi elöljárójának: "Főnök, ha nem javulok holnapig, az nem lesz így jó! " Közölni kell, hogy beteg, és nem jön dolgozni. Továbbá, hogy az orvos "kiírta", és hogy mikor megy kontrollra. Ez azért fontos, mert amíg az orvos nem dönt a keresőképtelenségről, addig a munkáltató nem köteles elfogadni a hiányzást igazoltnak. Ha a munkavállaló rosszul érezte magát, de az orvos szerint dolgozhat, akkor a hiányzás megítéléséről a munkaadó dönt. Ha nem viszek munkahelyre igazolást egy nap hiányzásról, lehet következménye?. Elfogadhatja gondos eljárásnak, és igazolhatja a hiányzást. Dönthet úgy, hogy az orvos meglátogatása indokolt volt, de ezt a munkavállaló a saját kockázatára tette, és emiatt fizetett vagy fizetés nélküli szabadságon töltött napon hiányzott. De nem kell, hogy belátó legyen: tekintheti az esetet igazolatlan hiányzásnak is.
Tehát nem fizetett napok után nincs járulék sem. Mondom: Kérsz az orvostól egy igazolást arra a napra, mivel orvosi vizsgálaton jelentél meg, nem pedig nem volt kedved dolgozni. Ebből a szempontból is fontos! 2017. 10. 04:05 Hasznos számodra ez a válasz? 8/8 A kérdező kommentje: Kapcsolódó kérdések:
- 25. évig 14 hét 26. évtől 16 hét A kereset továbbfolyósításánál alkalmazottak esetében különbséget tesznek az "első" és az "ismételt" megbetegedés között. Ha az alkalmazott az első megbetegedést követően az újbóli munkába lépéstől számított 6 hónapon belül újra beteg lesz, akkor az ismételt megbetegedésnek számít és a betegség idejére járó juttatásra való jogosultság egyelőre olyan mértékben jár, amilyen mértékben az alapjogosultság (pl. 6 hét teljes és 4 hét fél kereset) nem merült ki. A munkába lépést követően 6 hónap elteltével bekövetkező újabb megbetegedés azonban első betegségnek számít, és így új alapjogosultságként értékelik. Ha az alapjogosultságot már kimerítették, tehát már több mint 10 hete tart a betegség, a munkába állást követő 6 hónapon belüli újabb megbetegedés esetén fele mértékű új alapjogosultság keletkezik (6 hétig a kereset fele és 4 hétig a negyede). Munkások (Arbeiter) esetében: 6. év 16. év A fenti jogosultsági időszakok munkások esetében munkavégzési évenként (nem naptári évenként! )
Ezért érdemes már azt is előre közölni a főnökkel, ha valaki munkaidőben orvoshoz megy. Ha tartósabb keresőképtelenséget okozó betegség alakul ki, akkor az orvostól legalább kéthetente igazolást kell kérni. Forrás: Házipatika