A házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó rópa nagy részén, a Brit-szigeteken és Skandináviában csak délen fészkel. Ázsiában Kínáig, körülbelül a Sárga-folyóközépső lefolyásáig terjed költőterülete. Kis foltokban fészkel Északnyugat-Afrikában is. Sziklás területek lakója, ennek megfelelően költ a kőbányákban, az ezek közelében levő szőlőhegyeken, de a városokban és a falvakban is. Madárhangok - Kulcsszavak. A nagyvárosok belső kerületeiben is rendszeresen fészkel. Kedveli az új lakótelepeket, különösen az építkezések környékét Testhossza 13-14, 5 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 23-26 centiméter, farkhossza 13-19 centiméter, testtömege 13-19 gramm. Karcsú testű, egyenes tartású madár, rozsdavörös farkát sűrűn rezegteti. Elég félénk, ideges mozgású, táplálékát gyakran felröppenve szerzi meg. Az idős hím Európában koromfekete, feltűnő fehér szárnyfolttal, a fiatal, első nyarát élő hímnek nincs fehér szárnyfoltja, (némelyeken egy halvány, vékony csík látható).
Pontos állománynagysága nem ismert. Hazánkban az állomány az utóbbi 40 évben növekedett. A hortobágyon korábban csak átvonult, de 1985-ben már költött Nagyivánon. 1989-ben ugyanott már 7 pár fészkelt egyidejűleg a környéken (Kovács 1990 a) A városi állományok felmérésére a legjobb módszer az éneklő hímeknek a hajnalban történő megszámlálása. [ szerkesztés] Védettsége, védelme Magyarországon védett, eszmei értéke: 10 000 Ft. Hazai és európai állománya stabil. Fennmaradását egyebek mellet az ember létesítette élőhelyek- bányák és épületek is elősegítik. Házi rozsdafarkú. Mivel elfoglalja az elől félig nyitott (C- típusú) mesterséges fészekodút is, ezek épületek eresze alá, oldalára, présházakra való kihelyezésével segíthetjük megtelepedését. Kedveli az épületek oldalában kiképzett fészkelőüregeket is. Az épületbontás vagy más okokból fészkestől a közelbe áthelyezett fiókákat a szülők tovább etetik. (Haraszty 1987, Ambrus 1990) [ szerkesztés] Források Brehm Az állatok világa A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján (2008.
Vonulás: Az első példányok csaknem mindig hímek, többnyire márciusban érkeznek vissza telelőhelyükről. Kedvező időjárás esetén a tavaszi vonulás korábban is kezdődhet. Egy hím Bakonycsernyeén 2011 február 12-én már énekelt. Az őszi vonulás ideje szeptember-október (november). Jellemző, hogy szeptember második felében a hímek újra énekelnek (Schmidt 1992c). Kis számban akadnak áttelelők is. A nálunk fészkelők feltehetőleg Dél-Európában telelnek. Egy 1981. A hét madárdala: Házi rozsdafarkú - Madárkórház Alapítvány. szeptember 29-én Budakeszin jelölt példány 1983. január 2-án Olaszországban került kézre. A költőhelyeken először a hímek jelennek meg és nyomban kialakítják a revíreket. Az öregebb példányok gyakran a korábbi fészkelőhelyekre térnek vissza. A tojók gyakran néhány nappal a hímek után érkeznek. Párba állás után ők választják ki a fészek helyét. Csak a tojó épít, sziklafal alkalmas résébe, fali üregbe, gerendára, üres füstifecskefészekbe, tág szájú mesterséges fészekodúba. A Komárom megyei Bélapusztán 1987-ben homokbányában, partifecsketelepen költött 1 pár.
Karcsú testű, egyenes tartású madár, rozsdavörös farkát sűrűn rezegteti. Elég félénk, ideges mozgású, táplálékát gyakran felröppenve szerzi meg. Az idős hím Európában koromfekete, feltűnő fehér szárnyfolttal, az 1. nyári hímnek nincs fehér szárnyfoltja, (némelyeken egy halvány, vékony csík látható). A teste színe változó, sokszor olyan szürkésbarna, mint a tojó, mások szürkésfeketék, mint az idős hím. Az első téli tojó feje és teste kormos barnásszürke, egyértelműen sötétebb a kerti rozsdafarkú tojónál. Változatok: A hím Európa nagy részén hátoldalán szürke, de az Ibériai-félszigeten sokszor feketébb, Törökországban és a Kaukázusban a has rendszerint részben rozsdavörös: a közel-keleti hímek jól elkülöníthetőek, egész hasuk és begyük rozsdavörös, éles határral válik ki a fekete melltől, hátuk szintén fekete, nincs fehér szárnyfoltjuk. Hangja: egyenes, kissé éles "fiszt? fütty, amelyet gyakran türelmetlenül ismételget. Ha nagyon izgatott finoman csetteg is hozzá:"fiszt, tek-tek-tek?.
A fiatalok az első napokban gyengén repülnek, és sűrűn lehet látni őket a bokrok vagy a szőlő között. Nálam általában a szőlő között szoktak bújkálni. Arra érdemes oda figyelni, ha valami módon a fiókák kiesnek a fészekből, ne tegyük őket vissza, mert ezzel a segítséggel inkább halálra itéljük őket. Ha már nagyobbak akkor már a szülők ott gondozzák őket, mi csak annyit tehetünk, hogy a macskánkat távol tartuk a kicsiktől. Sajnos én úgy vettem észre, hogy a házi verebek elég sűrűn leverik a fészküket, ha az az épület eléggé kiálló részén van. Felhasznált irodalom: erson- G. Mountfort- P. A. D. Hollom: Európa madarai című könyv. Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford. : Mester K. : (2000). ISBN 963-86092-0-6 Képek forrása: Kiemelt kép Hím Tojó Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel: "Amikor azt gondolod, hogy már minden lehetőséget kimerítettél, még mindig van legalább egy. "