Nincs igazuk azoknak, akik rögtön háborognak, ha szent, nemzeti értékeinket, szerzőinket vagy teheneinket bírálat éri. És nincs igazuk azoknak sem, akik kitennék a kánonból azokat a régi műveket, amelyek nem felelnek meg a mai progresszívek politikai programjának és erkölcsi mércéjének. A két állítás egyszerre igaz és együtt lényeges – csak épp elsikkadni látszik a Tóth Krisztina Jókai-ügyi megszólalását követő őrült hangzavarban. "Nem írók véleménye fog dönteni a tananyagról" – így reagált Maruzsa Zoltán az Aranyember-kritikára | 24.hu. Most, ha halkan is, de hangot adunk neki. Vélemény. Szépen szunnyadt az interjú a távoli szerveren, a kutya rá se hederített másfél hétig – ahogy az már csak a kulturális tartalmakkal lenni szokott. Valami szemfüles szerkesztő aztán rátalált, meglátta benne a kattintáspotenciált, s a héten kirakta belőle a részt, amelyben az író, Tóth Krisztina arról beszél: Az arany ember nem való a gimiseknek, ki vele hát a kötelező olvasmányok közül. "Nem elsősorban azért, mert nehezen olvasható és kedvét szegi a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása miatt. " S hogy mi a baj ezekkel?
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2021. feb 21. 8:45 Tóth Krisztina két könyvet is levenne a kötelezők listájáról / Fotó: Pexels A nemi szerepek ábrázolása miatt érzi úgy Tóth Krisztina, hogy Jókai Mór Az arany ember című regényét és Szabó Magda Bárány Boldizsár című művét le kellene venni a kötelező olvasmányok listájáról. A szúrta ki, hogy a Könyves Magazin interjú-sorozatában, melyben írókat kérdeznek az olvasási szokásaikról, Tóth Krisztina, az Akvárium, a Pixel és a Fehér farkas szerzője két alkotást is kifogásolt az általános iskolákban kötelező olvasmányok közül. A költőnő egy kérdésre válaszolva fejtette ki, hogy miért gondolja így. ( A legfrissebb hírek itt) Elsőként Jókai Mór Az arany ember című művét hozta fel, és nem azért, mert nehezen olvasható és ezért kedvét szegné a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása miatt, amelyekről az alábbiak derülnek ki a műből: "Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van.
Lili lányom szerencsére nem értette, miért csatolja le: azt hitte, csak azért, mert nagyon teleette magát. Rémes… A gyerekeink az iskolában olvasott művekből építik fel, milyenek is a nemi szerepek – fakadt ki a költőnő. A nemi szerepek ábrázolásából korábban másfajta, messzire visszhangzó botrány is lett Magyarországon, mégpedig akkor, amikor Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke ledarálta a Meseország mindenkié című mesekönyvet.