/2 szerző: Torokzsuzsa74 szerző: Danokvince Az ország három részre szakad szerző: Bagarusvikike Az ország három részre szakadása - keresztrejtvény A három részre szakadt Mo.
Valószínűleg a cigányoktól beszedett rendszeres adó nagysága az oka annak, hogy egy másik, a királyi és a hódoltsági országrészekben eddig ismeretlen jelenséggel is találkozunk Erdélyben: tudniillik a cigány csoportoknak és családoknak a fejedelem által történő eladományozásával. Ugyancsak azzal függenek össze azok a kiváltságlevelek, amelyekkel az uralkodók az egyes városok kérésére mentesítenek cigány csoportokat adófizetés alól. Arról nem szól a krónika, hogy a cigányok fej adója kinek a zsebébe vándorolt, illetve, hogy a cigányok — ennek fejében — kinek a számára teljesítettek olcsó, de nyilván nehezen nélkülözhető szolgálatokat. Elkészült az ország leghosszabb, három kilométeres kolbásza : hungary. A Kolozsvár és Szeben részére tett, az ott lakó és szolgálatokat teljesítő középkor végi okleveleket fentebb már láttuk; ezeket egészítik ki jól azok az oklevelek, amelyek 1552 -ben - Ferdinánd király és 1557 -ben Izabella királyné adott ki Dés város kérelmére a korábban ott lakott és Fráter György által törvénytelenül Szamosújvárra telepített cigányokkal kapcsolatban.
A háború idején szerzett személyes tapasztalatok természetesen nagyon különbözőek lehettek, és ezek a különbségek aztán egyre mélyülő törésvonalakká válhattak azáltal, hogy az egyes társadalmi csoportoknak a kommunista diktatúrához fűződő viszonyát is meghatározták. Három részre szakadt ország. Több társadalomkutató megfogalmazta azt a hipotézist, hogy a szovjet hadsereg megjelenésével az ország két részre hasadt azok között, akik az ennek nyomán kialakuló új világot (legalábbis eleinte) felszabadulásként élték meg, és azok között, akik számára ekkor veszett el az igazi Magyarország. Többen a "zsidókérdés" továbbélését is arra vezetik vissza, hogy a zsidó lakosság megmentőként, a lakosság többsége viszont megszállóként tekintett a szovjet csapatokra. Ennyi év után nyilván lehetetlen pontosan felidézni az akkori érzéseket, de az 1930 előtt születettek - tehát az akkor legalább 15 évesek - relatív többsége valóban úgy emlékszik, hogy a családja annak idején nem örült a szovjet csapatok megérkezésének. Az ebben az időszakban valamilyen sérelmet elszenvedettek közül pedig még többen nyilatkoztak így, ami arra utal, hogy a többségnek a háború borzalmait elsősorban a szovjet hadsereg jelentette.