Tőlem a nap úgy telik el (Interlude) Jaj, de szépen cseng Mondd meg, rózsám, Cifra bunda szegre van akasztva, Én Istenem, add megérnem CD kiadások [ szerkesztés] Háziasszony – Komlóssy Erzsébet, Kérő – Melis György, Lány – Andor Éva, Legény – Simándy József, Gazdag legény – Palcsó Sándor, Szomszédasszony – Barlay Zsuzsa Közreműködik: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Ferencsik János. A felvétel készült: 1970, CD kiadás: 1996, Hungaroton, HCD12839-40, Stereo, ADD. Források [ szerkesztés] Till Géza: Opera, Zeneműkiadó, Bp., 1973, 295-296. o. Eősze László: Az opera útja, Zeneműkiadó, Bp., 1972, 408-410 o. A budapesti Operaház száz éve, Zeneműkiadó, Bp., 1984, Szerk. Staud Géza, 232. Kodály zoltán székelyfonó görög ilona balladája. o. Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta-Saxum, Bp., 1997, 182-183. o. A Kerényi Imre rendezte operaházi előadás műsorfüzete Kodály Zoltán: Székely fonó. Hungaroton (Hozzáférés: 2016. ápr. 15. ) arch dallista, audiórészletek.
Az Intermezzo a történet zenekari összefoglalója. "Nagyabonyban csak két torony látszik" című népdallal indulnak harcba a magyar huszárok. Nem tudom megállni, hogy ne emeljem ki ennek a zenei pillanatnak mély mondandóját. A besorozott magyar férfiak tartásos hagyakozása ez a bús, érzékeny dal: búcsú a szülőföldtől, az anyáktól, szerelmektől. Kihallható a honvágy maró fájdalma, a hazaszeretet tiszta minősége. Tananyagok. Énekelnek Nagyabony két falutornyáról, szemben Majland harminckéttőjéről. Nem csábíthatóak a jellemes magyar huszárok sem nyugat elegánsabb és gazdagabb tartományaival (tornyaival), sem hideg szépségű leányaival. Az otthon, a fészek, a szerelem hatalma mindennél erősebb megtartó bizonyosság bennük. Örzse szerelmes féltékenysége megejtően kedves. Bár a magyar nőkre jellemző tűzzel félti az ő Jánosát, s ha kell a császárlánynak a haját is megcibálja, de a lelke legmélyén mégis tudja, hiszi, hogy az a kincs, az a szerelmi egység, ami övék, senki és semmi által meg nem bontható. Csodálni való Örzse jellemes kitartása, hegyeket mozgató erős szerelme.
1909 és 1920 között kizárólag zongora- és zenekar-kíséretes dalokat, zongoraműveket és kamaradarabokat írt. A nagy változást a Székelyfonó hozta, amelynek zenei anyaga már kizárólag népdalokra épül. Kodály zoltán székelyfonó története. Későbbi kórusaiban Kodály újból a magyar költészethez fordult. A magyarság néprajza számára 1937-ben megírta A magyar népzene című népzene-történeti összefoglalását. A második világháborút követően Kodály meghatározó szerepet vállalt az ország szellemi újjáépítésében. Számos közéleti feladatot kapott: a Magyar Művészeti Tanács és Zeneművészek Szabad Szervezetének elnökévé választották, s kinevezték a Zeneművészeti Főiskola igazgatósági tanácsának elnökévé. Egészvászon átkötés.
A harmincas-negyvenes évek fordulóján Kodály terve: az általános iskolai énekoktatás színvonalának emelése, a kormányzat és a főváros részéről is támogatást kapott. 1938-ban harminckét vezető értelmiségi társaságban, a Pesti Napló hasábjain tiltakozott a zsidótörvények ellen. 1940-ben a Norvégia német megszállása feletti megdöbbenése hatására zenésítette meg Weöres Sándor versét, a Norvég leányok at. Forradalmi Petőfi-kórusai (Csatadal, Rabhazának fiai, Isten csodája) pedig a magyar kulturális és nemzeti függetlenség eszméjét hirdette egy olyan korban, amely egyre inkább kiszolgáltatta magát az elnyomó német hatalmaknak. 1942-ben nyugalomba vonult, de folytatta a népzene tantárgy oktatását a Zeneakadémián; a kormány a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntette ki. A Magyar Dalegyesületek Országos Szövetsége az 1942-es évet Kodály-évvé nyilvánította. Trafó | Az Ügy. 1943-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1945-ben rendes tagjává választotta. 1944-ben és 1945-ben zsidókat próbált menekíteni. Budapest ostroma alatt ő is egy budapesti zárda pincéjébe kényszerült.