A termőföldeken nevelt növények szinte védtelenek a szélsőséges környezeti hatásokkal szemben A növények folyamatos stressznek vannak kitéve, aminek eredménye a termésátlagban és a kártevőknek és kórokozóknak való ellenállásban is jelentkezik. Egyre ritkábban, de akkor nagy mennyiségben és intenzitással esik a csapadék, így a talaj nem tudja azt rendesen befogadni. A felszínhez közeli szél erőssége megnő, a szélviharok minden évszakban óriási károkat okoznak a termelőknek. A melegebb nyarak és a késő téli, kora tavaszi hidegbetörések miatt a gazda munkájának sikere egyre bizonytalanabb, ami hosszú távon elveheti a kedvüket a termeléstől – mondta a Szépkuthy Katalin, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezető szaktanácsadója. Tavaszi búza vetési idee.com. A Magyarországon termesztett négy fő növénykultúra - a kukorica, az őszi búza, az őszi káposztarepce és a napraforgó - esetében a klímaváltozás már most is befolyásolja a termesztés sikerességét: a tavaszi, vetési időszakban a talajnedvesség sok esetben csak a csírázáshoz elégséges, a növény további fejlődéséhez már nincs elegendő nedvesség – mondta a Dr. Kovács Gergő Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Agronómiai Tanszékének docense.
A FAO adatai szerint már a háború kitörése előtt is közel 800 millió ember élt élelmiszer-bizonytalanságban, ami azt jelenti, hogy a lakosságnak több mint a tizede számára nem volt biztosított a megfelelő kalóriabevitel. Ez pedig a mostani áremelkedések okán tovább fog romlani várhatóan, ami különösen azoknak az ukrán importtól függő szegényebb országoknak, mint Szomália, Szíria, Líbia és Libanon fog nehézségeket okozni. Libanon pedig különösen nehéz helyzetbe került, hiszen az országnak már csak egyhavi búzatartaléka van, amit nehezít, hogy eddig is válságos volt az élelmezési és szociális helyzet, hiszen az étolaj és a gabona nagy része is a két háborúban álló országból származik. A 2019-20 repce szezon kilátásai a betelelt állományok tükrében | Agrotrend.hu. De nem csak Libanon került szorult helyzetbe, hiszen többek között Örményország, Grúzia, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Mongólia búzaimportja is majdnem teljesen Oroszországból származik, bár esetükben a közelség miatt vélhetően kisebbek lesznek a problémák. Az orosz gabona legnagyobb felvásárlói viszont egyértelműen az egyiptomiak és a törökök.
Az alapvető mezőgazdasági termékek és élelmiszerek világpiaci árai már az utóbbi 1-2 évben, a pandémia kitörése óta is évtizedes csúcsokat döntögettek. Most viszont az orosz-ukrán háború kitörése után nem sokkal történelmi csúcsra emelkedtek. Kezdődik: már jönnek az árcsökkentő, aratás előtti hírek - Mezőhír. A számolt be arról, hogy az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) 95 agrár- és élelmiszeripari termék árából álló élelmiszerár-indexe alapján az elmúlt 62 évben, mióta adatokat gyűjtenek erről még soha nem volt olyan magasak az árak, mint idén februárban. Ezt pedig a háború csak tovább súlyosbítja, ugyanis Ukrajna fekete-tengeri kikötői az ostrom miatt leálltak, aminek következtében a közel-keleti és észak-afrikai országok nem jutnak ellátmányhoz. Ráadásul az idei termelés is veszélyben van: a tél végével megkezdődik a vetési időszak, ami idén nehezített pályán kezdődhet meg. Ha egyáltalán megkezdődik. Ugyanis a háború kitörésével hatalmas munkaerőhiánnyal kell szembenéznie a szektornak, hiszen az idénymunkások többsége vagy elmenekült, vagy beállt harcolni.
Aki rendszeresen termel őszi káposztarepcét az nagyon jól tudja, hogy a terméskilátásokkal kapcsolatos becslések bizonytalansága minden termesztett növényünk közül itt a legmagasabb. Ezért én sem veszem a bátorságot, hogy most bocsátkozzak felelőtlen jóslásokban. Azonban arról mindenképpen érdemes beszélni, hogy milyen hatások érték eddig állományainkat és ennek milyen következményei lehetnek a szezon további részében. BIZTATÓ KEZDETEK A vetési hajlandóság érdemben nem változott az előző szezonhoz képest. Kicsit több, mint 311. Tavaszi búza vetési idée originale. 000 hektáron került elvetésre a repce. Ami a vetési időszakban tapasztalható kedvezőbb időjárásra utalhat, az az, hogy a korábban tervezett vetésterülethez képest végül 1300 ha-al nagyobb területen vetettek repcét. Az optimális időben elvégzett vetések zöme szépen kikelt és fejlődésnek indult. A szeptemberben tapasztalható lehűlés kedvezett a repcének, mert több helyen is azt tapasztalhattuk, hogy nem volt jelentős korai rovarkártétel. Így volt ideje a növényeknek a kritikus 1-3 leveles állapoton túljutni.
A kelés az aprómorzsás, ülepedett, kellő nedvességet tartalmazó talajban lesz kellőképpen gyors, egyöntetű. A nyári-őszi időszakban a kiszáradt talajok az eke nélküli, energiatakarékosabb, sekélyebb talajművelést teszik csak lehetővé. Talajművelés korán lekerülő, kevés szármaradványt visszahagyó elővetemény (pl. borsó, repce) után Az elővetemény betakarítása után a talajnedvesség megőrzése érdekében a tarlóhántást arra alkalmas eszközzel (tárcsa, kultivátor) azonnal el kell végezni. (A növénytakaróval nem fedett talajfelszínen megnő a párolgás. Ne vessük túl korán a búzát - Jó Gazda. ) A sekély, 6-10 cm mély tarlóhántást azonnal le kell zárni hengerrel. A hengerrel tömörített felső szigetelőréteg megakadályozza, hogy a fellazított talajból a nedvesség elpárologjon. A talajból felfelé áramló nedvesség kicsapódik a tömör szigetelőrétegen (talajharmat-képződés), és átnedvesíti a felső talajréteget. A gyomosodás mértékétől függően a tarlót két-háromszor ápolni szükséges. A tarlóápolások idejével nem szabad megvárni, a gyomnövények virágzását.
A tarlóápolást is mindig szükséges hengerrel zárni a talajnedvesség megőrzése érdekében. A szakszerűen elvégzett tarlóhántással és tarlóápolásokkal a talaj a búza vetésének idejére kellően nyirkos állapotú lesz, a magágyat kombinátorral, ásóboronával jó minőségben el lehet készíteni. A jó minőségű magágy nyirkos, a vetés mélységéig aprómorzsás, alatta ülepedett. Talajművelés későn lekerülő, sok szármaradványt visszahagyó elővetemény (pl. kukorica) után Ha kukorica a búza előveteménye, célszerű korai érésű hibridet választani a minél előbbi betakarítás érdekében. A kukorica betakarítása (szeptember vége-október eleje) után a visszamaradó nagymennyiségű szármaradványt zúzni, aprítani kell és bekeverni a talajba (nehéztárcsa). A visszamaradó kukoricaszár miatt szántani szükséges, csak ekével lehet a növényi maradványokat jól bedolgozni a talajba. Tavaszi búza vetési ideje teljes film. A közép-mély szántás mélységét a talaj nedvességi állapota, és a növénymaradványok mennyisége határozza meg. Olyan mélységben kell szántani, hogy rögöket ne szaggasson fel az eke, de a szármaradványokat bekeverjük, eltakarjuk.
A szezonban eddig tapasztaltakból a tavaszi indulásra vonatkozóan nehéz egyértelmű következtetést levonni. Sok múlik még azon is, hogy milyen lesz a tél hátralévő része. Az, hogy az őszi fejlettség megfelelő, mindenképp előnyt jelent egy sikeres tavaszi induláshoz. Azonban több helyen már az ősz folyamán tapasztalhatógyökérkárosodás odafigyelést igényel, mert mind a telelésben, mind a tavaszi gyökérregenerációban gondot okozhat, hiszen állomány ritkulás léphet fel, másodlagos gombás fertőzések alakulhatnak ki és a gyökérkárosodás mértékének függvényében akár 30%-ban is korlátozhatja a növény tápanyagfelvételikapacitását. TAVASZI REGENERÁCIÓ Tavasszal az első dolgok egyike, amiről gondoskodnunk kell a repcében a korai rovarkártevők kiiktatásaés, hogy a lehető leggyorsabban újraindítsuk a növény életfolyamatait, ami elképzelhetetlen a télen leálltés károsodott gyökérzet helyreállításanélkül. Az ősz során a káposztalégy lárvája a főgyökér felületén okozott károsodást, amely a bőrszövetet és az alatta lévő háncsrészt érintette.