Felmerül kérdésként, hogy abban az esetben, ha a vezető állású munkavállaló köztulajdonban álló munkáltatónál áll munkaviszonyban, akkor ez rá nézve is kötelező szabály, vagyis ilyen esetben egy további korlátozásra, a felmondási időre vonatkozó szabályok megtartására is figyelemmel kell-e lenni. Ebben a tekintetben Kgttv. csupán azt írja elő, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján közzéteszi a vezető állású munkavállalók, valamint az önállóan cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók esetében – az Mt., kollektív szerződés, illetve a munkaszerződés alapján járó mértéket megjelölve – a rájuk irányadó végkielégítés, illetve felmondási idő időtartamát [Kgttv. Megjelent a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszer kialakításához a PM által kiadott irányelv! - dr. Batka Brigitta. 2. § (1) bekezdés c) pont cb) alpont]. Álláspontom szerint, ha a vezető állású munkavállalók esetében a köztulajdonban álló munkáltatónál fennálló munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kellene kizárólagosan alkalmazni, úgy gyakorlatilag kiüresedne egy fontos törvényi rendelkezés azoknak az esetében, akik köztulajdonban álló munkáltatónál töltenek be vezető állású munkavállalóként munkaviszonyt.
Szalkay Belső Ellenőrzési Iroda Költségvetési szervek, köztulajdonban álló gazdasági társaságok és önkormányzatok belső ellenőrzési rendszereinek kiépítésére, a belső szabályozási folyamatok kialakítására és a kifogástalan minőségű, objektív ellenőrzések lefolytatására irányul működésünk. Véleményünk szerint a főállásban foglalkoztatott belső ellenőr helyett célravezetőbb és költséghatékonyabb a független külső szakértő megbízása. Ismerkedjen meg velünk és meglátja, hogy az elmúlt 20 év minket igazolt.
Az adatok elemzése alapján pozitív összefüggés állapítható meg a társaságok belső ellenőrzésének kiépítettsége és az integritási kontrollrendszer fejlettsége között. (lásd 4. ábrát) Hasonlóképpen, magasabb a kontrollszintje azoknak a társaságoknak, amelyek rendszeresen beszámolnak a felügyelő bizottság, illetve a tulajdonos felé. Szabályozási tudástár. (lásd az 5. ábrát) Az elemzés során az eredendő és az integritási veszélyeztetettséget növelő tényezők szembeállításra kerültek a kockázatok mérséklésére, kezelésére hivatott integritási kontrollok kiépítettségét befolyásoló tényezőkkel. A veszélyeztetettség és kontroll-kiépítettség közötti kapcsolat a társaságok majdnem felénél nem volt erős, azaz adott veszélyeztetettséghez nem társult hasonló erősségű kontroll-kiépítettség. A társaságok közel negyedénél az átlagost meghaladó veszélyeztetettség ellenére a kontrollok kiépítettsége az átlagosnál alacsonyabb volt. A veszélyeztetettséghez képest erős kontroll-kiépítettségű, élenjáró gazdasági társaságok jó gyakorlata magában foglalja a független belső ellenőrzést, a kockázatelemzés alapján meghatározott ellenőrzési terveket, az összeférhetetlenség széles körű szabályozását, a kockázatkezelési rendszer kiépítését, továbbá az etikai követelmények meghatározását és az etikai eljárások működtetését.
E kontrollok tekintetében tehát még lényeges előrelépésre van szükség, illetve lehetőség. A felmérés eredményeinek közzétételével az ÁSZ fel kívánja hívni a társaságok vezetőinek, tulajdonosi joggyakorlóinak figyelmét a legjellemzőbb integritási kockázatokra, a leginkább hiányzó kontrollokra. Ennek tudatosításával a társaságok ellenállóbbá tehetők a korrupcióval szemben. A felmérés eredményeinek közzététele hozzájárul ahhoz, hogy a költségvetési szervek mellett a közszféra e fontos területén is folytatódjon az integritás szervezeti kultúrájának megerősítése.... Ivanyos János az Állami Számvevőszék projektvezetője, dr. Pulay Gyula az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője
Az Irányelv az alábbi honlapon került közzétételre: