A Budai Vár műemléki jellegéből és elhelyezkedéséből következően kiemelt jelentőségű turisztikai célpont, lakó-pihenő funkciója mellet kulturális és üzleti jellege sem elhanyagolható. Budai Vár képek Budai Vár udvara esti kivilágításban Budai Vár légifelvétel (kép forrása:wikipédia) Budai Vár látképe (forrás: felvétele az oldalon) Budai Várnegyed térképek Budai Vár és a futók képek maratoni futók; Budai Vár esős időben a pesti rakpartról - Tudás Útja Félmaraton; Budai Vár Duna-parti futógála Budai Vár - Kapcsolódó cikkek Budai Vár - Budavári Palota Budavár budai várnegyed és a Lánchíd éjszakai kivilágítása Feljutás a várba: Budavári Sikló Parkolás a Budai Várban A Budai Vár védett övezetnek nyilvánul, tehát behajtani csak külön engedéllyel lehet. Kivétel a Budai vár parkolásra kijelölt helyei a Dísz tér és a Színház utca. A közúti forgalom 1980-as években bevezetett jelzőtáblákkal szabályozott korlátozása, az azóta lezajlott társadalmi változások és a jelentősen megemelkedett motorizációs szint következtében már nem volt képes hatékonyan megvédeni a Vár területét a forgalom káros hatásai alól.
Ennek köszönhetően 1987 óta szerepel az UNESCO Világörökségek listáján. A nevezetességek közé tartozik például a Sándor Palota, amely a köztársasági elnök hivatalának ad otthont. A Várnegyedben megtalálható kőcsipkés tornyú Mátyás-templom korábban királyi esküvők színhelyeként és koronázó templomként funkcionált, a budai királyi palota pedig nem csak múzeumoknak, de gyűjteményeknek is helyt ad. A polgári házak jelentős része középkori alapokra épült műemlékek. Az itteni kapualjak ülőfülkéi, a pincék és a kutak hűen idézik a középkori Buda hangulatát. A Várnegyed és a Budavári Palota jelentős része a Második Világháború idején elpusztult. Az épületek újjáépítésére az 1960-as években került sor. A negyed nyugati oldalán található Tóth Árpád sétány remek kilátást nyújt Budára. A keleti oldalon található Halászbástya bástyarendszere és a Palotatér azonban utánozhatatlan panorámát nyújt nem csak a Dunára, de az egész pesti oldalra is. A Várnegyed főbb látnivalói: Bécsi kapu, Budavári Labirintus, Budai Vár, Budavári Sikló, Buzogánytorony, Dísztér, Hadtörténeti Intézet- és Múzeum, Halászbástya, Mária Magdolna-templom, Mátyás-templom, Patika Múzeum, Sándor Palota, Szentháromság szobor, Sziklakórház, Várbarlang, Várszínház.
2003. óta a magyar köztársasági elnök székhelye a gyönyörű, klasszicista stílusú palota. Budavári nagy rondella Az egyik legkülönlegesebb épület a Budai Várnegyedben a Budavári nagy rondella, ami nem más, mint egy 33 méter átmérőjű, kör alakú bástya, mely az egykori védelmi rendszer részét képezte. A budavári nagy rondella kívülről Valamikor Mátyás király vagy Szapolyai János idején épülhetett, rekonstrukciójára az 1950-es években került sor. A budavári nagy rondella belülről Kaputornyával, a "Lihegő kapuval" és a Buzogánytoronnyal a várnegyed kihagyhatatlan látnivalóját képezi. Budavári labirintus A Várhegy alatti labirintus korábban többféle funkciót töltött be. Volt menedékhely, pince, ispotály vagy börtön. Legismertebb földalatti "vendége" a 15. század második felében – Mátyás király foglyaként – itt raboskodó Vlad Tepes, a híres Drakula gróf volt. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt A Labirintus bejárata fölött, az Úri utca – Hajadon – Tárnok utca találkozásánál található háztömbben török hárem működött, ennek emlékei a rácsozott ablakok.
Kedvelt tartózkodási helye volt a XVII. század végén Batthyány Ádámnak és feleségének, Strattmann Eleonórának. 1832-től, amióta gróf Althanné itt halálozott el kolerában, lakatlanná vált. Budapest, Budai vár, várnegyed 2011. 06 A Duna nyugati oldalán, 1987 óta a Világörökség részeként, márgából épült hegyen áll a vár, benne a királyi palota. A hegy gyomrában labirintus, a felszínen évszázadok építészeti és kulturális emlékei őrződtek meg. Budapesti Citadella 2011. 07 A Citadella erődítményét Ferenc József építtette 1851-ben, hogy ágyúival innen sakkban tarthassa a rebellis kettős várost. A Zita Emánuel, Kasselik Ferenc által tervezett épület ma kirándulóhely. Büdy-vár (Vámosatya) 2012. 08. 05 A régészeti feltárások és a vár birtoklástörténete alapján valószínűsíthető, hogy a várat 1537 és 1547 között emeltette Büdy Mihály munkácsi várnagy és beregi főispán, hogy a hétszáz forintért megvásárolt vámosatyai birtokának uradalmi központját képezze. 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 Következő »
Mária-kaput, majd Mátyás király, aki mindkét esküvőjét itt tartotta, 1470-ben építtette hozzá a hollós címerrel díszített 60 méter magas déli tornyot. A török uralom idején a templom mecsetként működött, a XVII. században barokk stílusban újították fel. A templom mai formáját 1895 és 1903 között nyerte el, amikor Schulek Frigyes akkori sztárépítész tervei szerint épült újjá. A ma is látható freskók olyan neves magyar művészek munkái, mint Lotz Károly, Székely Bertalan és Zichy Mihály. Nem szabad elfeledkeznünk a Halászbástyáról sem, mely a Mátyás-templom legutóbbi felújításával párhuzamosan épült meg, egy középkori erődítményfalra támaszkodva. Tervezője szintén Schulek Frigyes, aki a Mátyás-templomhoz igazította az építmény stílusát. Az építmény sosem szolgált védelmi célokat; a hét torony a hét honfoglaló vezért szimbolizálja. Körülbelüli helyén a középkorban halpiac állt, az alatta, a Duna partján fekvő Vízivárosban a lakosság nagy része halászattal foglalkozott; nevét innen kapta. A Halászbástyát a Schulek- és a Jezsuita-lépcsők kötik össze a Vízivárossal.