Ugyancsak nem képezik az elsősegélynyújtás részét a különböző gyógyhatású, a további kezelésben már szerephez jutó szerek. A hűtés végeztével – tekintettel a fertőzésveszélyre – a sebet fedjük laza, steril fedőkötéssel. Célszerű az otthoni elsősegélydobozba égési zselét és/vagy égési kötszert beszerezni. Ezek közvetlenül, hűtés nélkül is a sebbe helyezhetők, hűtő, fertőtlenítő hatással bírnak. Az ellátás során szem előtt kell tartanunk, hogy az égési sérüléseknek számtalan kísérő hatása is lehet. Ezek közül az egyik legjelentősebb a folyadékvesztést, de a keringési rendszer működését is jelentősen befolyásolhatja. A testfelület több mint 10%-át borító másodfokú égési sérüléskor ún. sokk lép fel, amely az állapot jelentős romlásával jár. Javasolt a sérülttel minél több folyadékot itatni, hogy ezzel pótoljuk a folyadékvesztést és elkerüljük az esetleges kockázatokat.
A negyedfokú égési sérülés már az elszenesedés stádiuma. A legsúlyosabb esetekben még a bőr alatti szövetek, az izmok és a csontok is végérvényesen elpusztulnak, fájdalomérzet szintén nincs. A sérült végtag gyakran elszenesedik. Ekkora pusztítást okozhat például az olvadt fémekkel való érintkezés is. Annak illusztrálására, hogy vajon milyen mértékű hőhatások okozhatják a különböző fokú sérüléseket, álljon itt néhány jellemző adat. Felnőtt ember esetében az 50 fokos víz 2 perc, az 55 fokos 20 másodperc, míg a 60 fokos már 5 másodperc alatt harmadfokú égési sérülést okoz. Egészséges felnőtt ember esetében életveszélyesnek akkor mondható egy sérülés, ha az égés a bőrfelület mintegy 15%-át érinti. Hogy ezt adott esetben megbecsülhessük, ökölszabályként úgy számoljunk, hogy a sérült kezének felülete a teljes bőrfelület kb. 1%-át teszi ki. Kezelés A legjobb az, ha égési sérüléseknél az elsősegélynyújtást azonnal, már a baleset helyszínén meg lehet kezdeni. Az első és legfontosabb, hogy megállapítsuk a seb kiterjedését, mélységét, melynek alapján eldönthető, szükségese az orvosi beavatkozás.
A jól látható hegek meg tudják csorbítani az önértékelésünket és egyéb fizikai problémákat is okozhatnak, valamint a helyes hegkezelés is sokaknak fejtörést jelenthet. Sokan elfelejtik, hogy a hegesedés mértékét nem csak a sérülés súlyossága határozza meg, hanem a seb megfelelő és azonnali kezelése és ápolása. Természetesen van hatékony megoldás hegkezelésre. A hegkezelő krémek, szilikon gélek és hegkezelő szilikon tapaszok eredményes megoldást nyújthatnak mindenféle típusú és súlyosságú hegre. Ezen kívül utólagos hegkezelésre valószínűleg, embertől és sebtől függően, akkor is szükség lesz, ha mindent jól csináltunk a sebápolás során, amennyiben a lehető legjobb eredményre törekszünk a régi hegek eltüntetése érdekében. Ez kifejezetten fontos az égési sérülés eltüntetése során is. Háztartási balesetek során keletkezett égési sérülés eltüntetése Szinte mindenkinek volt része legalább egyszer kisebb-nagyobb háztartási balesetben, melyeknek statisztikák szerint évente több áldozatuk van, mint a közúti baleseteknek.
fokú égés. Ilyenkor nedvező, szalmasárga bennékű, vöröses-rózsaszín alapú kisebb-nagyobb hólyagokat láthatunk, ezeket eltávolítva a sebalap fájdalmas, az érintett területen a szőrszálak nem húzhatók ki könnyen. Mély részleges mélységű égés esetén az irha mélyebb rétege is érintett, az állapot neve mély dermális, átmeneti mélységű, II/B vagy II/2. A hólyagok alapja foltosan, vagy egyneműen halvány vagy szederjesvörös, a seb mérsékelten fájdalmas, a szőrszálak könnyen epilálhatók. A teljes mélységű (korábban harmadfokú) égés a bőr teljes vastagságára, és az általa fedett szövetekre terjed. A bőr elhalt, fájdalmatlan, gyöngyházfényű, sápadt vagy porcelánfehér, esetleg megpörkölődött feketésszürke, száraz, melyen a hőtől elzáródott érhálózat gyakorta áttűnik. A termikus károsodás extrém esetben akár a csontra is terjedhet, egyes régi osztályozásokban ez jelentette a negyedfokú égést. A bőr és egyéb szövetek ilyenkor feketék, elszenesedettek. A legtöbb otthon szerzett égési sérülés szerencsére nem ilyen súlyos.
Miután eltávolítottuk a seb környékéről a ruhadarabokat, órát, ékszereket, stb., és felmértük a helyzetet, a legelső lépés a fájdalom csökkentése. Ennek legmegfelelőbb módja az érintett bőrfelület hűtése, amit tiszta, csaphideg vízben végezhetünk. 10-13 percig tartó hideg vizes fürdő már számottevően csökkenti a sérült fájdalmait, de szükség esetén ez tovább is tarthat. A hűtésre soha ne használjunk jeget, mert ez további sejtkárosodást okozhat. Fontos tudni: a sebek kezelésére soha ne használjunk a népi gyógyászat által javasolt vajat, zsiradékot vagy tejet. Ezek az anyagok nemhogy nem segítik, de még hátráltathatják is a gyógyulás folyamatát, ráadásul komoly fertőzésforrást is jelentenek. Csak olyan készítményeket használjuk, amelyek kifejezetten égési sebre ajánlottak. A fájdalom enyhülésével az égett területet fedjük be puha kötéssel. Ne használjunk vattát vagy más olyan kötszert, amely beleragadhat az erősen nedvedző sebbe. Ma már rendelkezésre állnak kifejezetten ilyen nedvedző sebek fedésére kifejlesztett antiszeptikus nedves kötözők, melyek alkalmazásával jó eséllyel megelőzhetők a felülfertőzések.