1877. november 22-én, Érmindszenten látta meg a napvilágot Ady Endre költő és újságíró, a 20. század egyik legjelentősebb magyar irodalmára. Ady szimbolista és szecessziós műveivel kulcsszerepet játszott a hazai költészet megújításában, amit az is bizonyít, hogy az általa teremtett k& … Ugras az eredeti oldalra Az eredeti oldal itt található: Powered by WPeMatico
Megvalósulni látta azt a régi, megfigyelésen alapuló jóslatát, hogy a németek "kacskakezű császárja" tragédiák sorozatába viszi majd bele Európát. Akkor még reménykedett abban, hogy szavainak lesz valamiféle hatása, hogy módosíthatja, alakíthatja az események menetét, hogy hatással lehet a történelemre. Most be kellett látnia, hogy ez nincs így, hiszen a szörnyűség bekövetkeztét nem tudta elhárítani. Ez magyarázza azt a dermesztő, sejtelmes élményt, amely hangot kap az Emlékezés egy nyár-éjszakára képeiben. A háború nyomja rá bélyegét a versre. Ady Endre: Emlékezés egy nyár-éjszakára (elemzés) – Jegyzetek. Azon az éjszakán minden szétbomlott, összeomlott, a feje tetejére állt, minden fenyegető, ijesztő, taszító volt. Csillagok hullottak egymásba, az erény bűnné vált, tombolt az őrület. Titkos, rejtett, gyilkos gondolatok emésztették az embereket. Babonás, kísérteties, csodás előjelek jelezték a rendkívüli, kivételes pillanatot. Minden olyan hirtelen történt: egyik pillanatról a másikra semmivé foszlott a békés, falusi idill: a meghittség helyét az otthontalanság, az idegenség-rézés váltotta fel.
Csapongásainak eredményeként, illetve az apai akarat okán folytatott tanulmányok kényszeredettsége miatt végül nem fejezte be jogi tanulmányait. (A képen Ady 1897-es idebreceni ndexképe látható. ) 1899-ben a Debreczeni Hírlap, majd a függetlenséfi párti Debreczen folyóirat munkatársa lett. Ady 1891 és 1899 között keletkezett versei 1899-ben láttak kötetbe rendezve napvilágot. Nagyváradon először a kormánypárti Szabadságnak lett a belső munkatársa, mely ekkor Nagyvárad legtekintélyesebb és anyagilag legerősebb lapja volt. 144 éve született Ady Endre - Ön mennyire ismeri a költő életét? - Blikk. Közölte cikkét a Friss Újság is, illetve május 23-ától a Nagyváradi Napló kötelékébe lépett. Jó újságíróvá vált, magyar prózai stílusa itt fejlődött ki. 1903-ban Diósy Ödönné Brüll Adél, aki Léda néven vált Ady híres múzsájává, azzal a céllal tért haza Párizsból Nagyváradra, hogy kiemelje a fiatal költőt a vidéki városból. A nagyváradi származású férjes asszony a Nagyváradi Napló hozá (Párizsba) eljutott számaiból szerzett tudomást Adyról. Ady második kötete a Még egyszer címet viseli, azonban - az első kötethez hasonlóan - ez is komolyabb visszhang nélkül maradt.
Legfeljebb gyerekkori élményeihez nyúlt vissza időnként, amikor megfáradtnak érezte magát. Vagy előfordult, hogy saját meglátásainak igazolására szellemi ősöket, elődöket keresett, s ezért idézte meg a hagyományt – de a múltidézés is az újért folytatott küzdelmet segítette nála. Ám 1914 után, az első világháború kitörésével felerősödik műveiben az emlékező hang. Első pályaszakaszával szemben, amikor a holnapért harcolt és az új, a jövő fogalma töltött be centrális szerepet verseiben, most a tegnap, a múlt került a középpontba, mivel a múlt emléke adott erőt a jelen elviseléséhez. Ady endre születése es. Gyakran révedt vissza a korábbi évtizedekbe, siratta a múlt küzdelmeit, a tegnap bizakodását, a múltban még élő reményeket, amelyek mára szertefoszlottak. Akkor a jövő még lehetőség volt, mára ez a lehetőség elveszett, és csak a megcsalatottság érzése maradt. A háború kitörését iszonyatos megrázkódtatásként élte meg, mert annak idején versekben, cikkekben figyelmeztetésként megfogalmazott "próféciáit" valóra válni látta.