A száznapos programokból egyszeri kiadás volt 120 milliárd forint, a tartós kiadások 817 milliárdra rúgtak – ezek tartósan növelték a kiadásokat. Az első Gyurcsány-kormány 512 milliárdos kiadásnövekedésért felelős: a kétkulcsos szja bevezetésével, áfa 20 százalékra való csökkentésével. Ezek a döntések tartósan beépültek a büdzsébe. Áder Jánosék és Gyurcsány Ferencék is bedobták a szavazataikat - Privátbankár.hu. 2006-ban azzal szembesülve, hogy a laza költségvetés nem ad impulzust a növekedésnek, így világossá válik, hogy nem nőhető ki a hiány, a második Gyurcsány kormány kiigazító lépésekbe kezdett. Ekkor született meg a banki különadó, emelkedett az eva és az áfa. Eközben reformok indultak az egészségügyben – bevezették a vizitdíjat, új gyógyszertörvényt alkottak. A nyugdíjrendszerben szigorították az előrehozott nyugdíjazások feltételeit, szigorították a nyugdíjak kiszámítását. Ezek eredményeként 2008-ben kisebb lett a költségvetés hiánya a tervezetnél – akkor 3, 8 százalék volt a hiány. 2008 nyarán stabil a költségvetés – ám ekkor köszön be a gazdasági világválság.
Gyurcsány Ferenc Új Magyarország címmel írt dokumentumában értékelte a kormány első fél éves munkáját. Kiemelt fontosságúnak tartja az egyensúly, a reform és a fejlesztés programjait, de önkritikát is megfogalmaz írásában. Az Új Magyarország elnevezésű ötvenoldalas összefoglaló anyag vasárnap került fel a magyarorszá kormányzati honlapra. Jelentés az ország polgárainak, leltár az elmúlt fél év kormányzásáról – ezekkel a szavakkal jellemzi bevezetőjében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kiadványt. Gyurcsány: három kormány felelőssége az államadósság « Amerikai Népszava Online. Azt írja, nehéz, de fontos (fél)év van a kormány mögött, amely eredményekben és tanulságokban is gazdag. Úgy vélte, amit eddig tettek, az egy igazságos társadalom, és versenyképes, polgárai számára európai életminőséget biztosítani képes Magyarország ügyét szolgálja. A kormányzás nem mindig állta ki a próbát Gyurcsány Ferenc az elmúlt félév kapcsán önkritikát is megfogalmazott: szerinte, ahogyan kormányoztak, az nem minden esetben állja a kritika próbáját. "Az önkritika és az önkorrekció képességét magam egy kormány fontos erényének tartom.
"Ma több mint 7 százalékos a gazdasági növekedés, és nem a munkanélküliség, hanem munkaerőhiány a probléma, és egymillió új munkahelyet teremtettünk, s megszabadultunk a Nemzetközi Valutaalaptól" - sorolta. A miniszterelnök-helyettes szerint a jelen és a jövő a Fidesz-KDNP szövetség, a múlt pedig az a konglomerátum, amelyet Márki-Zay Péter kommunistaként és fasisztaként jellemzett, és amelynek tényleges vezetője Gyurcsány Ferenc. "Az, hogy ők hogy kormányoznak, láthattuk, ezért mindenkit arra kérek, emlékezzen és hallgasson a józan eszére" - mondta Semjén Zsolt. Szászfalvi László (KDNP), Somogy 2. számú választókörzetének a választásokon újrainduló képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy április 3-án nemcsak országgyűlési választások lesznek, hanem akkor kerül sor a gyermekvédelmi népszavazásra is. A politikus bejelentette, a kormány döntött a nagyatádi gyógyfürdő fejlesztésének, bővítésének 1, 2 milliárd forintos első üteméről, a támogatási szerződést napokon belül aláírják. MTI
"Ezt a kommunistáktól a fasisztákig terjedő konglomerátumot egy dolog, az Orbán Viktor elleni gyűlölet tartja össze, aminek hátterében a keresztény civilizáció és a nemzeti szuverenitás iránti ellenszenv van" - közölte. A politikus úgy vélte, "normális körülmények között" a választások előtt a kormány képviselői az elért eredményekről beszélnek, az ellenzék a jövő víziója tekintetében elmondja, milyen programja van, mit szeretne elérni, de Magyarországon ez másként van. A kormány elmondja, milyen eredményeket ért el, vagyis egyebek mellett szól a 13. havi nyugdíj visszaállításáról, a családosok személyi jövedelemadójának visszaadásáról, a 25 év alattiak személyijövedelemadó-mentességéről, a másik oldalon azonban nem jövőkép, hanem a Gyurcsány Ferenc fémjelezte múlt van - jegyezte meg. Semjén Zsolt hozzáfűzte: "láttuk, mit csináltak, láttuk, amint államcsődbe vezették az országot, láttuk, amikor a gazdaságnak 7 százalékos volt a visszaesése, 12 százalékos volt a munkanélküliség, közel egymillió embernek nem volt állása".
A volt miniszterelnök elmondta, hogy 2002-2006 között tartósan magas volt az államháztartási hiány, míg azt megelőzően ciklikusan szállt el a deficit a választásokhoz közeledve - mondta Gyurcsány az államadósság 2002-2010 közötti növekedésének okait vizsgáló albizottság pénteki meghallgatásán. A magánpénztári kompenzáció 10 százalékkal növelte a hiányt - igaz eközben a hosszabb távon csökkentette a hiányt. A fel nem használt IMF hitel további 9, 8 százalékos hiánynövekedést okozott, míg az MNB tartalékfeltöltése a GDP 2, 1 százalékával növelte a deficitet - mondta a volt miniszterelnök, akik a meghallgatására szép színes-szagos táblázatgyűjteménnyel érkezett. Gyurcsány emlékeztetett arra, hogy 2009-ben a GDP 6, 7 százalékkal esett vissza - így nem lehet azon csodálkozni, hogy a GDP arányos hiány ekkor jelentősen megugrott. A2006 kiigazítás következtében az a költségvetés elsődleges (a kamatkiadások nélkül számított) egyenlege 2008-2009-re szufficitbe fordul - erre évek óta nem volt példa.
A hétköznapok nehézségei sem tántorítanak el céljaink és eszményeink képviseletétől – írta a bevezetőben a miniszterelnök. Az MTI úgy tudja, az összefoglaló nemcsak az interneten olvasható, hanem könyv formában is kiadják kétezer példányban. Kapnak belőle többek között a parlamenti képviselők, a polgármesterek, gazdasági szakértők, közéleti véleményformálók, az angol nyelvű verziójából pedig külföldi szakemberek is. A miniszterelnök a parlamentben hétfőn a dokumentumra támaszkodva, napirend előtti felszólalásában értékeli a kormányzás első félévét. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.