Jöjjön egy kis gyorstalpaló a halloween, mindenszentek, halottak napja kapcsán. Halloween A halloween egy ősi kelta hagyományokra épülő ír ünnep, tehát nem Amerikából vettük át, hanem onnan került vissza a kontinensünkre. Október 31-én ünneplik, világszerte egyre több helyen, mert az embereknek szükségük van egy kis vidámságra is a szomorkodás mellett. Sokaknak ez morbid, mások azonban úgy gondolkodnak, hogy a halloween is egy lehetőség az együttlétre, a beszélgetésre és igen, a gyerekek szórakoztatására is. Az USA-ban jelentősebb esemény, mint a karácsony. Ahogy a leírásokban olvashatjuk, ez a pogány ünnep, amely a történészek szerint inkább a samhain-nal (kelta óév-újév forduló) van összefüggésben, római kori elemeket, ír népszokásokat és észak-amerikai, valamint nyugat-európai gasztronómiai hagyományokat tartalmaz. Mivel a kelták úgy hitték, hogy október 31-én a holtak szellemei visszatérnek és beköltöznek az élőkbe, álarcokkal, maszkokkal, hangos lármával igyekeztek őket megtéveszteni.
Bonifác pápa "Szűz Mária, Vértanúk Boldog- asszonya és minden vértanúk" tiszteletére szentelte fel a római Pantheont. November első napja a megemlékezés napjaként a VIII. században, 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először. Egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette, 844-ben. Halottak napja A halottak napja jóval későbbi eredetű, mint a mindenszentek ünnepe. A holtakért való imádkozás szokása 998-ban kezdődött Franciaországban, és a XIV. században vált általánossá. A november 2-i halottak napja Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048, ) ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendelete (998) mindmáig fennmaradt. Hamarosan pedig a bencés renden kívül is megünnepelték, a 14. századtól Róma is átvette. E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. Ehhez a szokáshoz azonban több népi hiedelem is kapcsolódik. Némelyik szerint ennek az a célja, hogy a világosban a "véletlenül kiszabadult lelkek" újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek.
Az ünnep előestéjén a szentbeszéd közben megkondulnak a harangok, a hozzátartozók a kegyelet virágait tûzik az elhunytak sírjára. Mindenszentek napján a holtak lelki üdvéért gyertyát gyújtanak a sírokon. A néphagyományban mindkét napot számos hiedelem övezi. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért régen a számukra is megterítettek. Kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. Sokfelé úgy tartották, hogy a mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a holtak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban. A töklámpás eredete egy nagyon régi ír mondából származik, amiben Lámpás Jacknek egy részeges, ám csalafinta naplopónak sikerült rászednie az ördögöt. A bohókás szeszkazán, Jack, templomnak még a közelébe sem ment, jólesett ehelyett a meleg kocsmában duhajkodni, és részeg cimborákkal mulatozni. Sajnálatos módon a tivornyák végén maga az ördög is megjelent, és folyton zaklatta a derék polgárt, akit szemmel láthatóan zavart az állandó kísértés, és a boroskancsón kívül nem kívánt magának társaságot.