Sikerült változtatás a gonosz boszorkány szerepének kibővítése. Eddig csakis öklét rázta, sipítozott. (Egyedül Gobbi hitette el velem, hogy a szegedi Dóm-tér tornyai közt a seprűn lovagló apró alak ő maga volt retek piros orrával. ) Az Erkel János vitézének főpróbáján azt láttam egyszer, hogy a finomeszközű Ladomerszky Margit, aki több évtizedes székesfehérvári ripacsismeret birtokában, úgy töltötte ki a boszorka színi üresjáratait: képzeletbeli legyeket kapdosott a nézők élénkítésére. Udvaros Dorottya nem vasorrú bába. Szemrevaló menyecske, ha kendőt nem is visel. Szeretőre vágyik. Éppenséggel a juhászra. Furulyájára ácsingózik. Indokolja a féltékenysége a komisz bánást a rábízott árvával. Indokolja a nyáj szétkergetését. Mesemotívumok helyet emberi törekvések mozgatják a drámát. Másodjára Csoma Judit a játszási hagyományoknak megfelelően tüzet lövell és a szerelmespárra megvetően szotyolát köp messziről. A francia udvarban ismert csokoládébonbonokkal díszített toronytemplomok magasodnak.
Ezzel pedig sikerül elérnie azt a különleges bravúrt, hogy a mindenki által ismert darabot egy teljesen új, egyedi nézőpontból mutatja be és ejti ezzel rabul a minőségi magyar kultúra rajongóit. Felejtsük el, amit eddig a János Vitézről tudtunk, kényelmesen dőljünk hátra, adjuk át magunkat nyitottan a különlegesnek, az eredetinek, az újnak, hiszen ezek a csodálatos művészek úgy vezetnek át egy addig nem látott világba dallamokkal, énekkel, tánccal, a csizmák koppanásával, ahogyan Kukoricza Jancsit földi kalandjait követően átvezeti sorsa Tündérországba. A fojtó kánikula után a felszabadító zápor. A némaság és a csend után a zene és a tánc. A hosszú túra után a domboldalon felfrissítő forrásvíz. Ugyanez mindannyiunk számára a karantén után a János Vitéz. Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján Bakonyi Károly írta, Heltai Jenő verseinek felhasználásával. Társkoreográfusok: a Varidance táncművészei.
A János vitéz mesés és valós elemei Mutasd be a János vitéz helyszínét! Hol indul a történet? Idézz a szövegből! Véleményed szerint milyen valós helyszínen játszódhatna Jancsi és Iluska találkozása? Keress ma leírásnak megfelelő alföldi tájakat! Saját szavaiddal írd le a zsiványtanyát a szövegrészlet alapján! Melyik énekkel indul a csodálatos, mesebeli helyszínek bemutatása a műben? Mit jelent ez? Rajzold le az óriások földjét a szövegrész alapján! Melyek azok a szereplők a történetben, akik az emberi és a mesebeli világban is fontos feladatokat kapnak? Számodra mennyire hiteles szereplő Jancsi mostohaapja és gazdája? Miért? Nézz utána, milyen híres betyárok, zsiványok éltek Magyarországon a 19. században? Melyik keleti mesére emlékeztet téged János vitéz utazása az óriásmadárral? János vitéz szereplői és helyszínei
Sajtóanyag Dramaturg: Gimesi Dóra Tervező: Boráros Szilárd Zene: Lázár Zsigmond Rendező: Kovács Géza Szereplők: Szabó Tibor mv. Császár Erika Czirók Tamás Kovács Zsuzsanna Németh Márta Rápolti Mónika A hófehér betegszobában sovány, sápadt asszony fekszik. Egy várakozással és munkával telt élet utolsó órái, percei ezek, a párkák kezében egyre fogy a gombolyag, közeledik az idő. Katonaviselt, idős férfi érkezik a betegágyhoz. Hosszú évek küzdelmei, kalandok, csaták barázdálják az arcát. Férfi és nő, köztük egy egész élet kavarog a szakadék mélyén. Kovács Géza rendező iskolás és felnőtt közönségnek szánt János vitéze a szerelmesek utolsó találkozásával kezdődik. Az emlék- és álomképek múltfoszlányok, lélektöredékek kavargásából bontakonak ki lassan a betegágy fölött. Iluska és Kukorica Jancsi maguk is ködbe vesző, bizonytalan körvonalú, elrajzolt bábfigurák a hajdanvolt események útvesztőjében – a kis patak ölelő, hatalmas dunyhává dagad, a gonosz mostoha óriási, iszonyú lénnyé magasodik, a tarka falu chagalli képe hatalmas szájjal nyílik meg, hogy haragjában elnyelje a nyáját elhagyó Jancsit.
hadd szúrjam keresztül! Jaj, a zsivány! jaj, az akasztani való! Hogy ássa ki mind a két szemét a holló!... Ezért tartottalak? ezért etettelek? Sohase kerüld ki a hóhérkötelet. Elpusztulj előlem, többé ne lássalak! " Jancsi gazdájából így dőltek a szavak; Fölkapott hirtelen egy petrencés rudat, A petrencés rúddal Jancsi után szaladt. Kukoricza Jancsi elfutott előle, De koránsem azért, mintha talán félne, Markos gyerek volt ő, husz legényen kitett, Noha nem érte meg még husszor a telet. Csak azért futott, mert világosan látta, Hogy méltán haragszik oly nagyon gazdája; S ha ütlegre kerül a dolog, azt verje, Ki félig apja volt, ki őt fölnevelte? Futott, míg a szuszból gazdája kifogyott; Azután ballagott, megállt, meg ballagott Jobbra is, balra is; s mindevvel mit akar? Nem tudta, mert nagy volt fejében a zavar.
Az előadásban stroboszkóp szerepel. Stáblista: