Értékelés: 7 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: A 4. részben azt az időszakot mutatjuk ben, amikor a MÜPA-ban "Az évad társulata" lett az Együttes, és három új, emblematikus művet állítottak színpadra: Liszt-mozaikok, Ezerarcú Délvidék, Csodaváró Betlehemes. És elindul egy új darab, a Tamási Áron Énekesmadara alapján készülő Idesereglik, ami tovatűnt próbaidőszaka, ahol a MÁNE táncművészeit jelentős prózai szerepekben is láthatjuk. A műsor ismertetése: A dokumentumfilm a négy nagy formátumú társulatvezető művész: Rábai Miklós, Timár Sándor, Sebő Ferenc és Mihályi Gábor tevékenysége mentén mutatja be az 1951-ben alapított Magyar Állami Népi Együttes történetét. Archív fotográfiák, film- és televíziós művek mellett több mint harminc táncos, koreográfus, szakíró, zenész, fotográfus, egykori és mai vezetők interjúiból áll össze az első két rész, a harmadik pedig bevezet egy mű (Megidézett Kárpátalja) születésébe, az első próbáktól a díszbemutatón át a külföldi fellépésig. Magyar Állami Népi Együttes: Ezerarcú Délvidék - Budapest Programok - Budapesti események. Egyéb epizódok: Stáblista:
SUMMERFEST FOLKLÓRFESZTIVÁL SZIGETSZENTMIKLÓS 2021 Magyar Állami Népi Együttes: Ezerarcú Délvidék Az előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Délvidéken élő népek: magyarok, szerbek, horvátok, németek, románok sokszínű tradicionális kultúráját. A Délvidék változatos tánc- és zenei hagyományokkal rendelkezik, és magában hordozza a közép-európai és a balkáni kultúra sajátos jegyeit, melyek ezen a területen különlegesen hatottak egymásra. Müpa műsora | Jegy.hu. Az előadás fontos dramaturgiai motívuma a víz: a Tisza, a Dráva, a Száva, a Maros, a Mura – megannyi buzgó, patak és folyó ömlik egy irányba, hogy végül a Dunában váljék eggyé. A víz gazdag szimbolikája – az élet forrása, a megtisztulás eszköze és az újjászületés eleme – minden kultúrának sajátja. E tartalmi gazdagság segítségével jutunk el – változó idősíkokon keresztül – az előadásban egy-egy tájegység sajátos tánc- és zenekultúrájának bemutatásáig. A színpadkép segíti az állandóan változó képek egymás utáni megjelenítését – mindezt animációval, vetítéssel, árnyjátékkal kiegészítve.
A kellemetlenségek elkerülése érdekében javasoljuk, hogy előadásainkra, koncertjeinkre a jövőben is a weboldalon keresztül, valamint az Interticket () országos hálózatában vagy a jegypénztárainkban váltsa meg jegyét.
Szeptember 18-án a Müpa színházterme teljesen megtelt a néptáncművészet iránt érdeklődőkkel. Az est során a Magyar Állami Népi Együttes káprázatos előadásban mutatta be, hogy mitől is annyira ezerarcú az a bizonyos Délvidék. Az előadásra nagy örömünkre elfogadta meghívásunkat Dancs Enikő Bianka, akinek csodálatos fotói révén bárki betekintést nyerhet a MÁNE lenyűgöző világába. Ezerarcú Délvidék | Hagyományok Háza. A Délvidék nemcsak a Kárpát-medencében képvisel különleges nemzeti, történelmi és kulturális sokszínűséget, hanem a soknemzetiségű Európában is kuriózumnak számít. Népek jöttek és mentek, letelepedtek és elűzettek, a sors néha nem volt könyörületes ehhez a tájhoz, ám az egyszerű ember mindig barátja maradt a szomszédjának. Ezt jeleníti meg a Magyar Állami Népi Együttes új produkciója. Az előadás a Müpa és a Hagyományok Háza - Magyar Állami Népi Együttes együttműködésében valósult meg. - A táncelőadásról készült képek itt megtekinthetőek: Fotók: Dancs Enikő Bianka (Kövessetek minket Facebook oldalunkon, illetve Instagram profilunkon is, ahol extra tartalmakkal várunk benneteket. )
Az előadás a Müpa és a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttes együttműködése keretében jött létre. Viselet és jelmeztervező Vendégként közreműködik Hangfelvételről közreműködik
Az előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Délvidéken élő népek: magyarok, szerbek, horvátok, németek, románok sokszínű tradicionális kultúráját. A Délvidék változatos tánc- és zenei hagyományokkal rendelkezik, és magában hordozza a közép-európai és a balkáni kultúra sajátos jegyeit, melyek ezen a területen különlegesen hatottak egymásra. Az előadás fontos dramaturgiai motívuma a víz: a Tisza, a Dráva, a Száva, a Maros, a Mura - megannyi buzgó, patak és folyó ömlik egy irányba, hogy végül a Dunában váljék eggyé. A víz gazdag szimbolikája - az élet forrása, a megtisztulás eszköze és az újjászületés eleme - minden kultúrának sajátja. E tartalmi gazdagság segítségével jutunk el - változó idősíkokon keresztül - az előadásban egy-egy tájegység sajátos tánc- és zenekultúrájának bemutatásáig. A színpadkép segíti az állandóan változó képek egymás utáni megjelenítését - mindezt animációval, vetítéssel, árnyjátékkal kiegészítve. A látványnak nagyon fontos részei az eredeti viseletek, melyek az adott népcsoportok tájjellegű különbségeit hivatottak megjeleníteni.