Ég A Napmelegtől

Monday, 20-May-24 01:00:28 UTC

Az Alföldön született Arany János viszont szerette. Ki ne ismerné a Toldi híres sorait: "Ég a napmelegtől a kopár szík sarja, / Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta; / Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben, / Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben. " E hónap szülötte a magyar képzőművészet talán legrejtélyesebb alakja, Csontváry Kosztka Tivadar is. A lényegében autodidakta felvidéki patikus isteni sugallatra negyvenegy éves korában kezdett el festeni. Kortársai nem értették meg a látomásszerű képeit, de mint oly sok zseni, halála után őt is kárpótolta az utókor: ma százmilliókat érnek a festményei.

  1. Ég a napmelegtől a kopár szík sarja... | Kockashop

Ég A Napmelegtől A Kopár Szík Sarja... | Kockashop

, Nyomó rúdat félkezével kapta vala, Buda felé azzal utat mutatja vala. ' Ég a napmelegtől a kopár szík sarja, Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta; Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben, Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben. Boglyák hűvösében tíz-tizenkét szolga Hortyog, mintha legjobb rendin menne dolga; Hej, pedig üresen, vagy félig rakottan, Nagy szénás szekerek álldogálnak ottan. Ösztövér kútágas, hórihorgas gémmel Mélyen néz a kútba s benne vizet kémel: Óriás szunyognak képzelné valaki, Mely az öreg földnek vérit most szíja ki. Válunál az ökrök szomjasan delelnek, Bőgölyök hadával háborúra kelnek: De felült Lackó a béresek nyakára, Nincs, ki vizet merjen hosszu csatornára. Egy, csak egy legény van talpon a vidéken, Meddig a szem ellát puszta földön, égen; Szörnyű vendégoldal reng araszos vállán, Pedig még legénytoll sem pehelyzik állán. Széles országútra messze, messze bámul, Mintha más mezőkre vágyna e határrul; Azt hinné az ember: élő tilalomfa, Ütve, általútnál' egy csekély halomba.

A talajban található sófélék a talajvízben oldva, vagy szilárd fázisban (a talajkolloidok felületéhez kötve, kristályos sók formájában) találhatók meg. Megjelenésük a földtani háttérrel vagy emberi hatásokkal áll kapcsolatban. Ezen sófélék közül a nátriumsók szerepe a legfontosabb, hisz a szikesek kialakításában ezek a domináns vegyületek. A talajvíz időszakos megemelkedése a felszínre vagy annak közelébe hozhatja az oldott sóféléket, amelyek a víz elpárolgása után kikristályosodhatnak. A folyamat ismétlődésének hatására a talaj felszíne "kivirágzik" a nátrium-karbonát (sziksó, szóda) kicsapódásai miatt. A kicsapódó nátriumsók a talaj felszínét fehéres színűvé teszik, s szerkezetét, levegő- és vízgazdálkodását lerontják. A szárazon kemény és felrepedező, csapadék hatására elszappanosodó talajok mezőgazdasági szempontból nem számítanak jó területeknek (noha a szocialista mezőgazdaság időszakában megkezdték ezek feltörését és rizzsel bevetését! ). A szikesedés lehet természetes eredetű (elsődleges szikesedés), de a túlzott öntözés emberi hatásai miatt másodlagos is.