Természetesen a világ legkisebb fogyasztású, szériagyártású autóját is a VW-nek kellett elkészítenie, és ahogy a többi típus esetében, itt sem foglalkoztak sokat sem fejlesztési költségekkel, sem a gazdaságos gyártás megszervezésével, hiszen a cél a vállalat presztízsének növelése volt, nem a közvetlen haszonszerzés. Belül valamivel jobban tetszett, legalábbis elöl ülve. A két csőműszer és a kerek közepű, ezüstös műanyag betéttel megbolondított kormány üdítő színfolt - élénkebb képzeletű családtagom szerint olyan, mintha egy maki meregetné a szemét -, és az anyagok, az összeszerelés minősége is meggyőzőnek tűnik. Látszik, hogy az 1990-es évek végén már működött a Volkswagennél a híres minőségérzet-tervezés, azaz a tapogatható közelségben levő felületek sokkal jobb anyagokból készültek, mint az autó többi része. Itt elöl még a helykínálat is bőséges, két nagyobb darab felnőtt számára is kompromisszumok nélküli kényelmet nyújt a Lupo. Ahogy a külső arányok alapján is sejthető, hátrafelé haladva egyre rosszabb a helyzet: a második sorban már a gyerekek sem érezték jól magukat, a csomagtér pedig szinte csak jelképes, egy nagyobb sporttáskával teljesen kitölthető.
A rugózás kifejezetten feszes, már-már pattogós, de azért az útbordákat tűrhetően szűri meg. A VW Lupo 3L azoknak lett kitalálva, akik mozgékony, takarékos, egyéniséggel bíró kisautóra vágynak, és értékelik a páratlan műszaki megoldásokat. Egy funkcióját tökéletesen betöltő kisautó született, megnyerő tulajdonságokkal és kevésbé megnyerő árral. Az ára annak térül meg, aki éveken keresztül hosszú utakra viszi Lupóját, nem pedig a városban használja. Műszaki adatok Jelleg: kétajtós kisautó, variálható utas- és csomagtérrel. Önhordó acélkarosszéria. Keresztben álló orrmotor, elsőkerék-hajtás. Hajtómű: háromhengeres, soros, szivattyúfúvókás turbó-dízelmotor, VTG-vel (turbina + töltőlevegő-hűtő). Hengerenként négy szelep. 1191 cm3, 45 kW/61 LE 4000/min-nál. Max. nyomaték 140 Nm 1800–2400/min-nál. Ötfokozatú, elektrohidraulikus kapcsolású sebességváltó tiptronic funkcióval. Fordulókör átmérője kb. 10, 3 méter. Elöl belső hűtésű tárcsafék, hátul dobfék, ABS. Kerékméret 4, 5J x 14, gumiméret 155/65 R 14.
Szervizperiódus: 1 év vagy 15 000 km. Alkatrészkosár (bruttó árak, forintban): szélvédő 52 159, első lökhárító 19 273, oldalablak 12 766, első fékbetét 13 288, külső tükör (bal) 38 310, első fényszóró 34 448, hátsó lámpa 15 553, olajszűrő 1768, levegőszűrő 4605, üzemanyagszűrő 3175. Kötelező felelősségbiztosítás: 33 600 forint/év. Casco biztosítás: 10 százalékos vagy 100 000 forintos önrésszel 196 140 forint/év, 200 000 forintos önrésszel 166 944 forint/év (Hungária Biztosító Rt. ). Forrás: Porsche Hungária Kft. Megjelent a Piac és Profit 2001. szeptemberi számában.
Hátulról egy az egyben kicsinyített négyes Golf, az oldalnézet pedig csak a rossz arányok miatt feltűnő. A hosszú, kerekded orr és az irdatlan ajtók mögött nevetségesen fest a rövid, szögletes far a sarokba kitolt kerekekkel. A jellegzetes részletek, amelyek szerethető személyiséget kölcsönözhetnének neki, teljesen hiányoznak - nem csoda, hogy a Lupo annak idején orbitális bukást hozott a Volkswagennek. Technokrata víziók A háromliteres fogyasztású kisautó ötlete az 1990-es évek közepén került napirendre a Volkswagennél. A céget ekkortájt Ferdinand Porsche unokája, a mérnöki végzettségű Ferdinand Piech vezette, aki közismerten vonzódott a különleges műszaki kihívásokhoz, és a megalománia sem állt távol a személyiségétől. Számos meglepő döntés született az időszakban: megkezdték a Volkswagen Phaeton luxuslimuzin és a Nardo szupersportkocsi fejlesztését, zöld utat kapott az alumíniumkarosszériás kisautó, az Audi A2-es, és ekkortájt állt össze a világ leggyorsabb szériamodelljének szánt Bugatti Veyron koncepciója is.
A VW Lupo megalkotásánál az egyéni arculat és a ritkaságszámba menő technikai megoldások felvonultatása volt a tervezők célja, bár elölről – kerek lámpái miatt – akár a Bogár kistestvérének nézhetné az ember. Meredek hátfala ellenben semelyik másik VW-vel nem mutat rokonságot. A Lupo kétajtós karosszériája rövid és magas, de szimpatikus. A Lupo városi kocsikázásra ideális. […] A VW Lupo megalkotásánál az egyéni arculat és a ritkaságszámba menő technikai megoldások felvonultatása volt a tervezők célja, bár elölről – kerek lámpái miatt – akár a Bogár kistestvérének nézhetné az ember. A Lupo kétajtós karosszériája rövid és magas, de szimpatikus. A Lupo városi kocsikázásra ideális. Akár négy személyt is gond nélkül szállíthat; van elegendő láb- és fejtér, különösen az első sorban. Belül csupa keménység: fémcsupasz ajtók, szilárd műanyag műszerfal, mutatós kék háttérvilágítás, alumínium műszerkeretek és váltó, szervo nélkül rendkívül nehezen járó magnéziumkormány, illetve kemény és rövid ülőlapos ülések.
Hihetetlen, hogy a maga idejében ez volt a világ egyik legdrágább kiskocsija. No de milyen vezetni, és mennyit eszik a valóságban?