Népi kultuszáról keveset tudunk, elhalványodott, vagy a szakkutatás késett el a földerítésével. Neve gyermekjátékokban, pünkösdölőkben bukkan fel. Az Erzsébet név évszázadokon át a legkedveltebb magyar női keresztnevek egyike volt. Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumával tisztelgett a szent előtt. Reményik Sándor: Bánk Bán utolsó monológja (részletek) Egy kicsi-kis leányka-csillagot Láttam egyszer sok esztendő előtt, Pozsony várából napnyugatra ment A csillag-gyermek, s szent asszonnyá nőtt. A fáma mint a rózsaillatot Nevét országokon át lengeti, Be jó volna a köntöse szegélyét Ájtatos ajkkal megérinteni. Szent erzsébet e napló se. Idegen népek jóltevője lett, Míg anyja itthon dúlt a magyaron... Most anyja vére ég a kezemen – – Mért mentél el, királykisasszonyom? Szűz lelked egyetlen lehellete Szétfújta volna a tragédiát, – Vagy úgy kellett, hogy későn, s messziről Szívjuk be lényed rózsaillatát? [... ] Megyünk, megyünk, feléd Erzsébetünk. Boldog, ki leghamarább odaér. Forrás Diós István: A szentek élete Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II.
Ő honosította meg Németországban Assisi Szent Ferenc harmadrendjét, ettől kezdve egyszerű szürke köntösben járt. (Szent Erzsébet élete szinte teljesen párhuzamban futott assisi Szent Ferencével, aki 1192 körül született és 1223. október 3-án halt meg. Szent erzsébet e napló 2. ) 1231 novemberében megbetegedett, utolsó napjaiban mindenét szétosztotta, és még ő vigasztalta az ágya mellett virrasztókat. Erzsébet három nappal előbb megmondta halálának napját, végül alig 24 évesen, 1231. november 17-én halt meg Marburgban. "És bár Boldog Erzsébet teste a halála órájától kezdve négy napig feküdt temetetlenül, semmiféle, a test belsejéből támadó bűz, mint más halottaknál ez lenni szokott, nem áradt ki belőle, sőt olyan aromás illatot árasztott, amely felüdíteni látszott az ember lelkét. " A személyéhez fűződő legendák közül a leghíresebb a rózsák legendája, ezért gyakran ábrázolják kötényéből kikandikáló, gyönyörű rózsákkal. A történet szerint éppen a szegényekhez tartott kenyérrel teli kötényével, amikor sógora feltartóztatta, látni akarta, mit visz.
Erzsébet maga varrta fel a keresztesek jelét férje ruhájára. Ettől kezdve gyászruhát hordott. Lajos 1227. szeptember 11-én elhunyt. Szeptember 29-én született Gertrúd lányát már nem láthatta. IX. Gergely pápalevelében atyai szavakkal bátorította Erzsébetet, és az igen szigorú Konrád mestert gyóntatójává és hivatalos védelmezőjévé nevezte ki. Lajos öccsei, Raspe Henrik és Konrád igen keményen bántak Erzsébettel. A 20 éves özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől. Szent Erzsébet élete. A kialakult helyzet miatt egy októberi napon észrevétlenül elhagyta Wartburgot újszülöttjével, majd másnap két másik gyermekét is elhozatta. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereiből neveltette. Eckbert bambergipüspök befogadta Pottenstein várába, és Erzsébetnek az újraházasodást javasolta. II. Frigyes császár meg is kérte a kezét, ám Erzsébet nem akart újabb házasságot kötni. Rövid időre még visszatérhetett Wartburgba, ám a család javaslatára Marburgba költözött.
A kínálat részét képezik a levesek, főételek, menük, desszertek, nyáron pedig a hűsítő jégrém is. Az ételek mellett természetesen üdítők is kaphatóak.
András király (III. Béla másodszülött fia) és merániai Gertrúd (IV. Andechsi Bertold isztriai és krajinai őrgróf és merániai herceg leánya) harmadik gyermekeként 1207. július 7-én született (születési dátuma feltehetőleg nem pontos). Négyéves korában eljegyezték I. Hermann thüringiai őrgróf legidősebb fiával, ettől kezdve Eisenachban, majd Wartburgban nevelkedett. Amikor betegeskedő vőlegénye meghalt, némi politikai huzavona után annak Lajos nevű öccsével – Erzsébet legkedvesebb gyermekkori játszótársával – jegyezték el. Az esküvőre 1221-ben került sor, és a boldog házasságból néhány év alatt három gyermek született. Szent Erzsébet legendák | Szent Erzsébet Út Alaptvány. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban. Hatására férje korában szokatlanul igazságos elöljáró lett, Caesarius így ír róla: "Alattvalói számára boldog idők következtek. Rablás, betörés és erőszakos cselekmények esetében nem volt tekintettel a személyre.