Ugyanúgy, ahogy ismerjük a természet törvényeit, fontos, hogy ismerjük a cselekedet törvényét is. Ha ismerem és követem a karma törvényeit, akkor szabad vagyok. Ha megsértem ezeket a törvényeket, akkor szenvedek. Amikor nem tisztelem a természet törvényeit és nem hordok meleg ruhát, amikor hideg van, akkor szenvedek attól, hogy nem adtam tiszteletet a természet törvényeinek. Hasonlóképpen, ha a kezem forró vízbe teszem, akkor megégetem. Néha azt mondjuk: Ez az én karmám! Mit is jelent a karma törvénye? - Astronet.hu Test és Lélek. A karma nem jelent kötést. Valami csak akkor válik kötéssé, ha nincs ott a helyes megértés és ha nem követjük a karma törvényeit. Ha követem a karma szellemi törvényét, akkor szabad vagyok. Néha azt érezzük, hogy a jó cselekedeteink semmilyen gyümölcsöt nem hoznak. A jó karma olyan, mint egy fa, ami nem hoz azonnali gyümölcsöt, mert a gyökerei mélyebbre hatolnak és hosszú távon többszörös gyümölcsöt hoznak. Az emberek úgy gondolják, hogy a mai világban a jó emberek szenvednek és a rossz emberek azok, akik élvezik az életet.
Sokkal inkább javító szándékú tanítás. Ha pedig a karma javító szándékú tanítás, akkor leszögezhetjük, hogy a karma vezérelve a szeretető törődés. Egy szóban összefoglalva: a karma szeretet. Miért? Gyermekeiért a szülők teljes felelősséget vállalnak. Ez a felelősségvállalás végső soron a gyermek boldogságát szolgálja. A szülő célja az, hogy gyermeke önállóan megálljon a talpán, családot alapítson és boldogan éljen. Ez a motiváció hatja át a szülők minden gondolatát és tettét. Mindemellett, a gyermek későbbi boldogsága érdekében a gyereket szeretnék a jelenben is mindig boldognak látni. A gyermek azonban nem képes helyesen mérlegelni. Mi a karma törvénye és jelentése? | MagyarokVilaga.hu. Nem tudja, hogy mi káros számára és mi hasznos. A gyermek boldogsága érdekében a szülők olykor szülői szigorral lépnek fel. Nem büntetésből. Nem is azért, hogy a gyermek visszakapja az okozott kellemetlenségeket. A szülői szigor a szülők szeretete és a gyermekük iránti törődés jele. Sosem hagyják magára. Nem szeretnék, hogy gyermekük helytelen irányba fejlődjön.
Maga a szó tettet, cselekedetet jelent. A karma törvénye valójában egy nagyon világos és egyszerű alapelv: minden tettnek következménye van – ha nem most, akkor egy későbbi életben. Sokan a buddhizmushoz társítják, holott a legtöbb vallásban megjelenik a reinkarnáció és a karma fogalma. Az újjászületés hite évezredek óta tartja magát, és manapság hipnózisban is vizsgálják ennek lehetőségeit. A karma kifejezést pedig egyre gyakrabban halljuk és használjuk, pedig sokan nincsenek tisztában a szó valódi jelentésével. Lássuk tehát, mit is ez pontosan! Ismétlődő újjászületések A reinkarnációra India védikus szövegei a szamszára szóval utalnak. A karma törvénye. A keleti világnézetek szerint a lélek újra és újra testet ölt, mert csak így teljesítheti kötelességét, szerezheti meg a tudást és a tartozások rendezéséhez, illetve a fejlődéshez szükséges tapasztalatokat. Ha ez nem sikerül, a szamszárában, vagyis a lélek körforgásában újra ismétli előző életét, a hibáival együtt. Amennyiben elmulasztja a nagy lehetőségeket, várnia kell, amíg nem kínál fel egy újabbat a sors.
A karma törvénye mindenkire vonatkozik? A karma törvénye mindenkire vonatkozik, ugyanakkor az ember felülmúlhatja azt meditáció jában. A karma törvénye létezik, de ugyanakkor megvalósulással, Isten nel való egységgel és a spiritualitás erejével túlszárnyalható. Karma törvénye Az említett tanulmányok folyamán a karma szót azoknak a törvényeknek a megjelölésére használtuk, ami által minden cselekedet, érzés és gondolat pontos eredménye végül is visszatér ahhoz az egyénhez, aki először megindította az indító okot. A karma törvénye azt követeli az embertől, hogy tetteiért, gondolataiért és sorsáért viselje és vállalja a teljes felelősséget. Sajnos a mai ember ezt nem akarja, vagy nem tudja megtenni. Minden rossz gondolattal, tettel magunk ellen vétünk, és nem az ellenünk vétkezőknek. Amikor mint szerszámot tartja a kezében, hogy a segítségével valamit kihozzon magából, akkor tudja a ~ a legtöbb jót végrehajtani. Nem egy kívülről kapott, elfogadott valami, amivel nem sokat tud kezdeni és fél tőle, hogy mi következik.
10. A változás törvénye A történelem addig ismétli önmagát, amíg meg nem tanuljuk a leckét, és amíg rá nem jövünk, hogy meg kell változtatnunk az utunkat. 11. A türelem és a jutalom törvénye Az igazi boldogságot csak akkor lehet elérni, ha azt teszed, amit kell. Ha türelmesek vagyunk és tudjuk, mit akarunk elérni, akkor előbb vagy utóbb megkapjuk érte a jutalmat. 12. Az inspiráció és a fontosság törvénye Mindenki azt kapja vissza, amit adott. Egy dolognak a valós értéke mindig azt az energiát tükrözi vissza, amit beletettek. Minden személyes hozzájárulás az Egészhez való hozzájárulás. Amit szeretetből viszel az Egészbe, azzal inspirálod az Univerzumot. Tanmese: Buddha meséje a Karmáról Ez egy nagyon különös és régi történet az Agama Szútrákból, Buddha korai tanításainak egyike. Egyszer volt egy ember, akinek volt négy felesége. (Akkoriban, az ősi Indiában ez megszokott dolognak számított, különösen a tehetősebb családoknál. ) Ez az ember egy napon megbetegedett és érezte, hogy elhagyja az ereje, hamarosan meg fog halni.
A negatív gondolatok kihatással vannak az egész életedre. Nem csupán egy-egy részére, hanem mindenre. Ha nem teszel ellene, az egészséged is veszélybe kerül. Nem is gondolnád, de a negatív gondolatok fizikailag is rossz hatással vannak az agyra, károsíthatják azt. Ez a károsodás ugyan még nehezebbé teszi a rossz gondolatok elengedését, de nem lehetetlen! Szakítsd meg az ördögi kört! Dr. Rick Hanson neuropszichológus szerint a negatív ingerek nagyobb agyi aktivitást váltanak ki, mint az ugyanolyan intenzitású pozitívak. Könnyebben és gyorsabban érzékeljük őket, és reagálunk rájuk. Ez az evolúció eredménye, hiszen ahhoz, hogy a vademberek megvédjék magukat, ki kellett alakulnia egy rossz ingereket gyorsan feldolgozó agyi területnek. Kísérletet tettek, és kiderült, hogy az utcán például sokkal könnyebben veszi észre az ember a dühös arcokat, mint a nyugodtakat. Csak úgy, mint az emlékek esetében. A rossz emlékek sokkal intenzívebben élnek a memóriánkban. Az idegsejtek mintegy kétharmada reagál a negatív ingerekre, így érthető a különbség.
Félt a haláltól, de még jobban félt a magánytól, hogy majd odaát nem lesz vele senki, így hívatta az első feleségét: Drága feleségem, mi egy életen át együtt voltunk, vajon követni fogsz engem a halálba, velem maradsz akkor is, ha majd meghalok? – Nagyon remélte, hogy a válasz igen lesz, mohón megragadta az asszonyt, de az így válaszolt: Édes férjem, mi jóban, rosszban együtt voltunk, de ha meghalsz, külön fogunk válni. Viszlát, édesem… Ekkor hívatta a második feleségét a betegágyához, és őt is kérte, hogy kövesse őt: Aranyom, mindenem, drágaságom, ugye velem tartasz a halál után is? Az asszony hűvösen, közönyösen felelt: ha az első asszony nem tette, miért pont én tenném? – Csak a saját érdekedben szerettél, most végleg elválnak az útjaink, sőt utána másé leszek. Az ember nagyon elszomorodott, hívatta a harmadik feleségét és kérte, maradjon vele a halál után, mert nagyon fog félni. Az asszony sírva ráborult és így szólt: szerettelek, tiszteltelek egész életedben, szépen foglak eltemetni, megemlékezem majd rólad, de a halálba nem követlek.