(Vizi sport eszközök esetében egy paraffin tartalmú Topcoat gél használatos, még nem vízben álló elemek finish gitt (poliészter késtapasz) használatával, majd alapozó festékkel kezelve előkészíthetők a fényezésre. A felületképző anyagot - gél, gitt, festék - csak kikötött (és átcsiszolt - érdesített) gyanta felületre hordjuk fel a kötő anyagból távozó oldószer okozta gázosodás - felmaródás elkerülése érdekében.
19. század második felétől az egyetlen fatörzsből kivájt csónakot, bödönhajót fokozatosan felváltotta a ladik, mely deszkákból bordázatra épült. A csónak, hajó és ladik elnevezésbeli megkülönböztetése következetes, használóik körében nincs jelentésbeli átfedés. H azai vizeinken a ladikoknak három fő típusát találjuk meg: 1. A Felső-Dunán, megközelítően Dunapentele vonaláig az ún. osztrák ladik okat használták. Ezek 7–12 m hosszúak, hegyes orrúak, kissé csapott farúak voltak. Hátrányuk, hogy fenyődeszkából faszöggel készültek, s nagyobb terhet nem bírtak el. 2. Dunapentelétől lefelé az ún. apatini típus volt az általános. Üvegszálas elemek javítása Üvegszálas elemek javítás - V+3B webĂĄruhĂĄz. Ezek hossza 9 m, a fenék 95 cm, felfelé szélesedik, s a perem magasságában 130 cm széles. Elöl, hátul egyformán hegyes, felhajló végű. Tölgyfából készült, két-három gúzzsal rögzíthető evezője volt, de olyan elhelyezésben, hogy párosan nem lehetett használni. 3. A Tisza mentén a mindkét végén egyenes, csapott végű ladikokat használták. A jó ladik készítője a hajóács. Orrtőkéje, fartőkéje és bordáinak, bókonyainak anyaga tölgyfa.
Azóta egy makett is elkészült (aki részt vett a 2014-es találkozón, vagy a 2015-ös Boatshow-n, az láthatta a makettet, amelyet Póczi István (ipoczi) készített). Ha sikerrel jár a projekt, akkor készülni fog egy építési útmutató kifejezetten kezdő hajóépítők számára is. A projekt munkacíme: LadiX – a fejleményekről természetesen beszámolunk itt a is. Addig is néhány szót a ladik történetéről: A vízen járás, a vízi közlekedés és szállítás másik ősi és általános eszköze a csónak. Hazai folyóinkon és állóvizeinken főként a halászok használták többféle változatát és különböző méretű típusait. A csónak és a vele részben azonos jelentésű hajó, bodonhajó, illetve bödönhajó szavunk eredendően egy darab fatörzsből kimélyített, első vagy mindkét végén hegyes vízi járművet jelöl. Csónak - Hajóbazár.hu - Hajós apróhirdetések. Az egyetlen fatörzsből kivájt csónakok, bödönhajók változatai egészen a 19–20. századig fennmaradtak. A tájanként különböző méretű és formájú, egy vagy több embert befogadó vízi járműveknek helyenként elnevezésük is különbözhetett (például az egyszemélyes, borulékony a Balatonon lélekvesztő, Baja környékén csikli).
Készült: 2015. február 25. szerda Írta: csaba_admin Évek óra folyik a diskurzus a oldal fórumán, és más helyeken is az ideális horgászcsónakokról. Ami egyértelműen megállapítható, hogy tökéletes horgászcsónak nincs, az ideális csónak jellemzőit pedig mindenkinek a saját igénye határozza meg. Mindenesetre néhány szempontot vagy elvárást kiemelhetünk, amelyek sokszor felmerültek a beszélgetések során: Kényelem: a hajó legyen elég nagyméretű ahhoz, hogy akár több horgász/hajós is elférjen, le tudjon ülni, kényelmesen tudjon utazni, és horgászni is a hajóból. Stabilitás, menettulajdonságok: a hajó legyen stabil, viszont maghajtása ne okozzon gondot, akár evezővel, akár motorral. Iránytartása legyen jó, és állva is lehessen belőle horgászni. Nagy teherbírás: a hajó legalább két ember + csomagok súlyát könnyedén elbírja, ami 250-300 kg terhelhetőséget jelent. Könnyű szállíthatóság: a hajót ne kelljen a vízen tárolni, súlya akkora legyen, hogy azt használat után két ember könnyedén ki tudja emelni a vízből, és akár autó csomagtartóján szállíthassa.
Szóval gyorsan, de minden lépést előre megtervezve kell dolgoznunk. És amit nem szoktam írni, a védőfelszerelések. Védőszemüveg, fülvédő, arcmaszk a flexelés miatt. A szemüveg, arcmaszk a szálló üvegszállal kevert por miatt szükséges, a fülvédő a flex visító, bántó hangja miatt. A műgyantához pedig elengedhetetlen a kesztyű. Én gumirozott tenyerű kesztyűt használtam, illetve kesztyűket. Egy egész napos műgyantázáshoz 2-3 pár kesztyű fogyott el. Pár képet még beszúrok, csak úgy szöveg nélkül, egy kenu megerősítéséről. A képek jó sorrendben láthatók, a harmadik-negyediken a műgyantával átitatott üvegszálas réteg látható.
Az Interneten meg lehet találni a hagyományos tiszai ladik méreteit, és építési leírását is (pl: itt) – ezeket még a mai napig is építik hajóépítő mesterek keményfa bordákkal, és borovi fenyő deszkákból. Sok vállalkozó kedvű pecás, aki sokallta az akár 200 ezer forintos árat egy kész hajóért, belekezdett saját építésű ladikjába több kevesebb sikerrel. Ezzel semmi probléma nincs, viszont a hagyományos módon készült hajókat nagyon nehéz mozgatni, tárolásuk, és használatuk sem feltétlenül felel meg a mai igényeknek. Éppen ezért merült fel a kérdés, hogy létre lehet-e hozni egy ilyen hajót rétegelt lemezből, epoxigyanta segítségével, egy olyan hajót amit olcsón házilag is meg lehet építeni, használata pedig könnyű, szállítása egyszerű. A válasz az, hogy minden bizonnyal igen. A tervezés, és az előkészületek már tartanak egy ideje, már csak a jó időt várjuk, hogy elindulhasson a prototípus megépítése. A hajó koncepciójának kidolgozásában segített Michael Storer is, aki megtervezte, és modellezte a hajótestet, valamint felrajzolta a paneleket a magyar nyelven fellelhető tervek alapján.
Erre most nem térünk ki. Hazánk címerében lévő hármas halom jelentősége szintén nagyon fontos és A magyarság sumér ága ismerte és használta a hármas-hatalom ősi jelét, sok ezer évvel ezelőtti-formában képjelként (Kb. 4800 évvel ezelőtt az ékírásban átalakult, először jel. végül is A jel lett belőle. ) Egyik jelentése ország volt. (Második jelentése hegyvidék. ) Az ősi sumér nyelvben sok jelet két féleképpen lehet olvasni: képjelként, mint egész szó. vagy mint szótag jel. Tehát címerünkben lévő hármas halom jelentése több mint a szokásos: Tátra. Mátra. Magyar tértisztítás ősi, hagyományos mágikus módszerrel. Fátra értelmezés. Magyarország címerének 4 ezüst sávja, sokak számára hazánk 4 nagyobb folyóját jelenti. Mások úgy tekintik, hogy a piros (vörös) és ezüst (fehér) sávok váltakozása (4-4) az Árpád-ház zászlajáról, címeréből származik. Ez mind ésszerű, de az eredeti jelentésük ennél régebbi. Eddig ismert legősibb formában a suméroknál találjuk több. mint 5000 évvel ezelőtt, majd kb. 4500 évvel ezelőtt így alakult. Kb. 2600 évvel ezelőtt felvette ezt a formáját.
E népeket a "csodaszarvas" csalogatta szebb tájak és jobb legelők felé. Még a túlvilágra is nem egyszer szarvas vitte őket. A megélhetés, a bőség, a gazdagság és a termékenység elválaszthatatlan segítőtársa lett az a csodálatos állat, amelyhez egészen közel sohasem sikerült kerülniük. Őseink levédiai csodaszarvas-mítoszával szinte teljesen azonos szarvasűzés-jelenet látható a dunhunagi 249-es számú Kr. u. III-IV. századból származó barlangtemplomban. Jelképek. Ősi mítoszvilágunkban egy-egy villanásra feltűnő lényében népünk jólétét, az évente levetett agancsa miatt újjászületését vélte felfedezni. A szarvak az erőt, a becsületet, a termékenységet, a szarvasok pedig a hosszú életet és az újjászületést jelképezték. – A sárkány-ábrázolás. A sárkányt a kínai ember képzelete hasznos és félelmetes állatok formáiból, a szarvasból, az ökörből, a tevéből, a nyúlból, a halból, a vércséből, a kígyóból és a tigrisből alakította ki. Amint a kínai nép a tenger háborgó mozgásából a mitikus sárkányt látta, úgy az ázsiai lovas népek a zivatarfelhő örvénylő, kígyózó mozgásában jégesőt és villámokat szóró sárkány képét vélte felfedezni.
Egy másik alkalommal, amikor Pozsonyban vásároztunk, egy hölgy, a magyar motívumokat látva, könnyezve simogatta azokat, hogy milyen régóta nem találkozott ilyen szép magyar munkákkal. Neki is magyar felmenői voltak. Ezek a pillanatok azok, amik a nehéz helyzetekben is megmaradnak, és építő jelleggel gondolunk vissza rájuk, mindenkor kitartásra buzdítva a kézművescsapatunkat – elevenítette fel a tervező. A gyártás a kelme kötésével és festésével kezdődik. A kelmék kiválasztásánál a természetes alapanyag dominál, ezért elsősorban pamuttal dolgoznak, illetve pamut-viszkóz, viszkóz-len kevert szálas kelmékkel. Színmestert használnak, így saját színskálájuk van. Az éves színtrendek csak kis mértékben befolyásolják ezt a skálát. Ez igaz a szabásvonalakra is. Ősi magyar jelképek szimbólumok. Nem mennek bele a szélsőséges divathóbortokba. Közönségükre jellemző, hogy tudatos vásárlók, az érettebb korosztályból kerülnek ki. Alapelvük a kezdetektől "a kevesebb sokszor több" filozófia. – Számos ember hívta életre és spontán történések éltetik és motiválják a mai napig a vállalkozásunkat.
Hagyományőrzés 2021. 01. 05. 15:52 A hagyományőrzés sokféleképpen valósulhat meg. Valaki az íjászatban, lovaglásban, solymászatban, valaki a zenében, éneklésben, táncban, gyógynövények gyűjtögetésével, régi mesterségek, tudományok művelésével és továbbadásával, van, aki népmesék mesélésével őrzi a hagyományt, és olyan is, aki szakrális motívumokat dolgoz fel. Így tesz a Szervető csapata, egy ízig-vérig magyar ruházati jogvédett termékcsalád alkotógárdája. Kizárólag a magyarsághoz tartozó szimbólumokat használják, ősi jelképeket jelenítenek meg alkotásaikon, amelynek kihagyhatatlan eleme a magyar népművészet. Ambrus Rékával, a Szervető megálmodójával beszélgettünk. A Szervető egy kiváló minőségű hazai termékcsalád, amely kitartó munkával jött létre, a Kárpát-medence szellemi kulturális örökségének megtartására, köztudatba építésére, ugyanakkor a modern világ igényeihez igazítva, hogy ezek az értékek a mindennapok viseletének természetes részét képezhessék – írja a Magyar Nemzet. Az egyik alapkoncepciójuk Ambrus Réka elmondása szerint, hogy a régi szimbólumokat megelevenítik, de új köntösben tálalják, ahogy a ruhák is illeszkednek a jelen kor divatjához.