Megrepedt műanyag csónakok javításával foglalkoztam nagyjából egy hónapja. A csónakmotor tartóbakja körül repedtek el a csónakok, ezt a részt kellett megerősíteni. A munka egy kis csiszolással kezdődött, a régi javítás nyomait tüntettem el. Ezután üvegszálas réteget vittem fel a felületre, majd "paplan", majd megint üvegszálas erősítés következett. A végén szinezett műgyantás fedőréteg került fel, és a javítás elkészült. Jó, azért nem volt ennyire egyszerű a dolog. Először is az üvegszálas javításnál nagyon kell figyelni a műgyanta két komponensének megfelelő keverési arányára. Az edző anyag, tehát a B komponens 1-3 súly%, az A komponenshez viszonyítva. Egyszerre csak kis mennyiséget szabad bekeverni, mert a műgyanta gyorsan köt. Épp ezért a legelső lépés az üvegszál, valamint a paplan méretre szabása, az esetleges plusz erősítések meghatározása, az ehhez szükséges anyag leszabása. Ideális horgászcsónak. Majd mindent rétegenként felhordunk, a rétegek között a száradási időt nem kell megvárni. Majd a végén a szinezőpaszta bekeverése történik, pont, mint a rétegeket összekötő műgyanta keverésénél, plusz hozzáadva a szinezőpasztát.
Azóta egy makett is elkészült (aki részt vett a 2014-es találkozón, vagy a 2015-ös Boatshow-n, az láthatta a makettet, amelyet Póczi István (ipoczi) készített). Ha sikerrel jár a projekt, akkor készülni fog egy építési útmutató kifejezetten kezdő hajóépítők számára is. A projekt munkacíme: LadiX – a fejleményekről természetesen beszámolunk itt a is. Üvegszálas elemek javítása Üvegszálas elemek javítás - V+3B webĂĄruhĂĄz. Addig is néhány szót a ladik történetéről: A vízen járás, a vízi közlekedés és szállítás másik ősi és általános eszköze a csónak. Hazai folyóinkon és állóvizeinken főként a halászok használták többféle változatát és különböző méretű típusait. A csónak és a vele részben azonos jelentésű hajó, bodonhajó, illetve bödönhajó szavunk eredendően egy darab fatörzsből kimélyített, első vagy mindkét végén hegyes vízi járművet jelöl. Az egyetlen fatörzsből kivájt csónakok, bödönhajók változatai egészen a 19–20. századig fennmaradtak. A tájanként különböző méretű és formájú, egy vagy több embert befogadó vízi járműveknek helyenként elnevezésük is különbözhetett (például az egyszemélyes, borulékony a Balatonon lélekvesztő, Baja környékén csikli).
Gyanták Gelcoatok Katalizátorok és segédanyagok Szövetek Üvegpaplanok Poliészter színezőpaszták Formaleválasztók Polírozó és csiszoló anyagok Festékek - Algagátlók Késtapaszok - Gittek Töltőanyagok Szendvics anyagok és szendvics habok Szerszámok Védőfelszerelés Szilikon formagumik Foszforeszkáló termékek Smooth-On termékek Sika Biresin termékek Jesmonite - Akril műgyanta Tippek és Trükkök Ragasztók Poliuretán Habok Üvegszálas elemek javítása üvegszálas kompozit anyag javítása cikkszám: ÜVEGSZÁL JAVÍTÁS Termékismertető Hogyan javítsunk törött - sérült üvegszálas kompozit anyagot? FONTOS! Üvegszálas csónak javítása | FÉRFI MELÓ. Epoxi gyantával készített üvegszálas anyagot, csak epoxi gyantával lehet javítani - a poliészter gyanták nem megfelelő minőségben kötnek az epoxi alapú anyagokhoz. Poliészter, vagy vinilészterből készült elemek tökéletesen javíthatók poliészter gyantával is. Zsírtalanítsuk a felületet (szilikon lemosó, hidegzsíroldó, stb. ) Egy tiszta, nem szőröző anyaggal vigyük fel az anyagot és egy másik tiszta anyaggal töröljük le Az elforgácsolódott, kiálló üvegszálakat csiszolással távolítsuk el: egy "ép" anyagon végezzük el a javítást, kilógó üvegszál ne maradjon a javítandó elemen a sérülés mentén!
19. század második felétől az egyetlen fatörzsből kivájt csónakot, bödönhajót fokozatosan felváltotta a ladik, mely deszkákból bordázatra épült. A csónak, hajó és ladik elnevezésbeli megkülönböztetése következetes, használóik körében nincs jelentésbeli átfedés. H azai vizeinken a ladikoknak három fő típusát találjuk meg: 1. A Felső-Dunán, megközelítően Dunapentele vonaláig az ún. osztrák ladik okat használták. Ezek 7–12 m hosszúak, hegyes orrúak, kissé csapott farúak voltak. Hátrányuk, hogy fenyődeszkából faszöggel készültek, s nagyobb terhet nem bírtak el. 2. Dunapentelétől lefelé az ún. apatini típus volt az általános. Ezek hossza 9 m, a fenék 95 cm, felfelé szélesedik, s a perem magasságában 130 cm széles. Elöl, hátul egyformán hegyes, felhajló végű. Tölgyfából készült, két-három gúzzsal rögzíthető evezője volt, de olyan elhelyezésben, hogy párosan nem lehetett használni. 3. A Tisza mentén a mindkét végén egyenes, csapott végű ladikokat használták. A jó ladik készítője a hajóács. Orrtőkéje, fartőkéje és bordáinak, bókonyainak anyaga tölgyfa.
A csiszolás után portalanítsuk, majd ismét zsírtalanítsuk a felületet. A javításhoz használatos üvegszálat szabjuk ki a megfelelő méretű és formájú darabokra. Keverjünk be a javításhoz szükséges mennyiségű gyantát (csak annyit érdemes bekeverni, amennyit kb 10 perc alatt kényelmesen fel lehet használni - nagy mennyiségű gyanta egyidejű kataizálása a keverék gyors bekötését eredményezheti) Kenjük a beedzett gyantát a javítandó felületre, majd fektessük bele az üvegszálat, majd kenjük át mégegyszer gyantával. Az előző lépést ismételjük meg a kívánt anyagvastagság eléréséig. Az egyes rétegek közt nem kell megvárni a kötést. Amennyiben egy teljesen kikeményedett rétegre kell újabb réteget felvinni, úgy a kikötött réteget meg kell csiszolni a jó tapadás-kötés érdekében. Ha több mint 1 Kg/m 2 üvegszálat használunk fel, érdemes megvárni a keletkezett hőfejlődés csökkenését az újabb rétegek fellaminálása előtt. Igyekezzünk az üvegszálas rétegek közül a fölösleges levegőmennyiséget kinyomni (erre a célra a légtelenítő hengerek használata a legalkalmasabb, de egy erős szőrű ecsettel is jó eredmény érhető el) A megkötött réteget egy zsírtalanítás majd csiszolást követően a felhasználásnak megfelelő felület képzéssel fejezzük be.
Akár polikristályos, akár monokristályos napelem panelről van szó, a két leggyakoribb típus a 60 cellás és a 72 cellás kivitel. A napelem panelek szélessége általában 99, 2 és 110 centiméter között mozog, vastagságuk általában 3, 5 cm körül alakul. A cellák száma a hosszúságban jelent különbséget: a 60 cellás napelem hossza általában 165 cm, a 72 cellás típus hosszúsága pedig 198 cm. A napelem panel súlya A napelem mérete súly szempontjából is fontos: az elhelyezés megtervezéséhez érdemes előre tudni. Természetesen a pontos adatok mindig az adott gyártó adott termékének függvényei. Egy napelem tábla átlagosan 17-20 kg-ot nyom. Egy családi háznál átlagos mennyiséggel, 10 napelem panellel számolva az összsúly tehát nagyjából 200 kg-nál kezdődik – ám ehhez lényeges az alkatrészek és a tartószerkezet súlyát is hozzászámolni. Napelem mérete: nézzük a teljesítményt! A gyakorlatban a napelem mérete többet jelent, mint a cm-ben mért adatok: sokan a teljesítményt értik alatta. Ha a napelem méretezés kapcsán arra keresed a választ, hogy mekkora energiamennyiséget képes termelni egy napelem, jó helyen jársz: most erre is kitérünk!
Először célszerű tisztázni, hogy mit értünk a méret alatt. Ez több dolgot jelenthet: A panel fizikai méreteit, vagy A panel kimeneti teljesítményét wattban és voltban Ez a cikk az első kérdésre összpontosít, de megemlíti azt is, hogy a méretek és a cellák száma hogyan befolyásolja az energiateljesítményt. Mindenekelőtt a napelem panelek mérete gyártónként változik, de általában 991 mm szélességű és 1650 mm hosszúak és 35 mm vastagságúak, de természetesen ez gyártónként változik. Fontos –e a napelem mérete? Annyiban igen, hogy a megtermelhető energiamennyiségnek vannak korlátai a tető méretéből adódóan. Sok esetben a standard teljesítményű napelemmel nem lehet annyi energiát megtermelni, mint amennyi szükséges. A nagyobb teljesítmény akkor ideális, ha kevés hely áll rendelkezésre a panelek telepítéséhez, és maximalizálni kell az energiateljesítményt. Ilyenkor csak a nagyobb teljesítményű napelemmel tudjuk előállítani a kívánt energia mennyiséget. Jellemzően 60 és 72 cellás napelemeket gyártanak a gyártók.
Amikor a napelem méretéről beszélünk, több tényező is felmerül. Az egyik a napelem fizikai mérete (területe, vastagsága, súlya), a másik pedig a napelem teljesítménye, amit wattban szoktak megadni. A két tényező egymással összefügg. Mit jelent a napelem mérete? Először nézzük a napelem fizikai méretét. A panel hosszát, szélességét és vastagságát vagy a területét szoktuk meghatározni. Régebben a sztenderd panelméret 1, 7 * 1 méter volt (egész pontosan 991 mm * 1650 mm * 35 mm), területe nagyából 1, 7 m2, súlya megközelítőleg 17 kg-20 kg panelenként. Azonban a fejlesztéseknek köszönhetően 2020-ban megjelentek a nagyobb méretű és nagyobb teljesítményre képes panelek. A legnagyobbak jellemzően 2, 2 x 1, 1 méter körül vannak tömegük pedig a 30 kg-ot is elérik. Ezek a nagyméretű napelemek elsősorban nem a családi házak tetejére valók, hiszen méretükből adódóan nehezebb nekik helyet találni és a telepítés is komolyabb munkával jár, a naperőművekben viszont gond nélkül lehet használni. A napelem teljesítményét Wp-ben szokták megadni, ez Wattpeak-et takar, vagyis azt a csúcsteljesítményt, amit a napelem ideális körülmények között tud produkálni.
Először is azt kell tudni, hogy mennyi elektromos áramot használunk el éves szinten a háztartásban. Ehhez elég elővenni a villanyszámlákat. Azt is érdemes megnézni, hogy van-e olyan elavult eszközünk, amelyik aránytalanul sok áramot fogyaszt. Ezeket érdemes lecserélni energiatakarékos készülékekre. Minél kisebb a családi ház energiaigénye, annál kevesebb napelemre lesz szükségünk, vagyis kevesebbet kell költenünk. Érdemes változtatni az energiahasználati szokásainkon is (lekapcsolni a lámpát, ahol nem kell, automatizálni a fűtési rendszert stb. ). Ha alaposabban körül szeretnéd járni a kérdést, olvasd el a napelem áráról szóló cikkünket. Most vegyünk egy kisebb, 3-4 fős családot, akik havi szinte 10000 forintot költenek a villanyszámlára. Ez az energiafogyasztás átlagosnak mondható és viszonylag takarékos lehet. Villamos energiára a világításhoz és a legfontosabb elektromos eszközök működtetésére van szükség, a fűtés és a használati melegvíz előállítás valószínűleg nálatok sem villamos árammal történik.