[1] Rendezvous With Rama, Gollancz, 1973 [1] Rendezvous With Rama, Harcourt Brace Jovanovich, 1973 [1] Magyarul [ szerkesztés] Randevú a Rámával. Tudományos fantasztikus regény; ford. F. Nagy Piroska, utószó Kuczka Péter; Kozmosz Könyvek, Bp., 1981 (Kozmosz fantasztikus könyvek) Randevú a Rámával, Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2004, ford. : F. Nagy Piroska Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Arthur C. Clarke: Randevú a Rámával, Kozmosz Könyvek, Budapest, 1981, ISBN 963-211-484-1 Arthur C. Clarke: Randevú a Rámával, Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2004, ISBN 963-9602-13-2 További információk [ szerkesztés] Angol nyelvű megjelenések az ISFDB-től A Randevú a Rámával és három folytatásának részletes ismertetése magyarul Stargate Universe 1×04
Ráma II. Fantáziarajz egy Rámához hasonló űrjármű belsejéről Szerző Gentry Lee és Arthur C. Clarke Eredeti cím Rama II. Ország Egyesült királyság Nyelv angol Téma sci-fi Műfaj regény Sorozat Rama Előző Randevú a Rámával Következő The Garden of Rama Kiadás Kiadó Victor Gollancz Ltd Kiadás dátuma 1989 Magyar kiadó Szukits Könyvkiadó Magyar kiadás dátuma 2010 ISBN ISBN 0-575-04545-0 A Ráma II. Arthur C. Clarke regénye, mely 1989 -ban jelent meg, a Randevú a Rámával című regény folytatása. A történetet később további kettő folytatás követte. Magyar nyelven 2010 -ben jelent meg a Szukits Könyvkiadó gondozásában és Béresi Csilla fordításában. Történet [ szerkesztés] Hetven évvel a Randevú a Rámával regény eseményei után egy második Ráma lép be a Naprendszerbe. Várható volt az érkezése, és a Földön egy tizenkét tagú legénységet készítenek fel az útra, hogy Ráma további rejtélyeit megfejthessék. A személyzet tagjai között konfliktusok kezdődnek nem sokkal az indulás előtt. Az idegen űrhajóhoz való érkezés után egy balesetben meghal a csapat vezetője, mielőtt még beléphetne abba.
Új!! : Randevú a Rámával és Nebula-díj · Többet látni » Regény Lev Tolsztoj Jókai Mór A regény rendszerint hosszabb időszakot felölelő, szerteágazó cselekményű, számos szereplőt (fő- és mellékszereplőket) bemutató mű, az epika vezető műfaja. Új!! : Randevú a Rámával és Regény · Többet látni » Sci-fi A sci-fi az angol: science fiction kifejezés rövidítése (ejtsd: szki-fi v. szci-fi). Új!! : Randevú a Rámával és Sci-fi · Többet látni » Star Trek IV: A hazatérés A Star Trek: Hazatérés (Star Trek IV: The Voyage Home) (Paramount Pictures, 1986) a negyedik azon tudományos-fantasztikus filmek közül, amelyek a Star Trek című televíziós sorozatra épülnek. Új!! : Randevú a Rámával és Star Trek IV: A hazatérés · Többet látni » 1973 Nincs leírás. Új!! : Randevú a Rámával és 1973 · Többet látni » 1981 Nincs leírás. Új!! : Randevú a Rámával és 1981 · Többet látni »
A Randevú a Rámával Arthur C. Clarke regénye, mely 1973-ban jelent meg. 22 kapcsolatok: Angol nyelv, Arthur C. Clarke, Bálna, Bernal-gömb, Egyesült Királyság, Föld, Galaxy Science Fiction, Henger, Hugo-díj, Jupiter-díj, Kisbolygó, Kozmosz Fantasztikus Könyvek, Kozmosz Könyvek, Locus-díj, Meteorit, Naprendszer, Nebula-díj, Regény, Sci-fi, Star Trek IV: A hazatérés, 1973, 1981. Angol nyelv EN:Az angolt szimbolizáló ISO 639-1 nyelv kód Az angol nyelv (angolul: English language) jelenleg egyike a Föld leggyakrabban használt nyelveinek. Új!! : Randevú a Rámával és Angol nyelv · Többet látni » Arthur C. Clarke Sir Arthur Charles Clarke (Minehead, 1917. december 16. – Srí Lanka, 2008. március 19. ) angol író, mérnök. Új!! : Randevú a Rámával és Arthur C. Clarke · Többet látni » Bálna A bálna nem rendszertani elnevezés. Új!! : Randevú a Rámával és Bálna · Többet látni » Bernal-gömb Egy Bernal-gömb kívülről A gömb belseje az egyik "napfénytetőn" keresztül A Bernal-gömb egy egyelőre még csak papíron létező űrbéli élőhely.
A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. II. Erzsébet a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A világ első iparosodott államává vált a 19. század folyamán, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős.
Az üzlet történetét Szilágyi Pál – a Káli Cool üzletvezetője osztotta meg velünk: A káptalantóti Liliomkert piac rendszeres vásárlóiként a nyári tömeget meglátva, hirtelen ötlettől vezérelve sétálták végig az érintetlen, szinte kihalt falun. Ekkor látták meg a már régóta eladó épületegyüttest. 2016 januárjában vették meg a több helyiségből álló ingatlant, ami a viszonylag ép homlokzat ellenére nagyon rossz állapotban volt. Felújítás közben derült ki, hogy az épületnek filmbe illő története van. Fotó: Káli Cool Facebook "A térségben a második világháború előtt nagyszámú zsidóság élet, zömében borkereskedők, kereskedők voltak. Artisztikus időutazás: a Káli Cool Közért bár a művészetek és a vendéglátás stílusos találkozóhelye - Dining Guide. Ennek a boltnak a Rosenfeld család volt eredetileg a tulajdonosa. A háború legvégéhez közeledve – hogy a munkaszolgálatból, hogy és miképp szöktek meg, ma már nem tudni – a környéken bujkáltak. 1944 karácsonyán a szomszédos faluban lakó irigyük feljelentése nyomán, végül elfogták, és a saját szőlőik határában kivégezték őket. A ház leszármazott nélkül maradt, a háborút követően állami tulajdonba került, majd felosztották funkciók szerint.
Akiknek már nem jutott – köztük a szomszédos Közért-bolt dolgozói, a közeli iskolából kirohanó gyerekek, a ház előtt fékező 5 tonnás tehergépkocsi kocsikísérője, a bódéját faképnél hagyó sülttökárus – magas összeköttetéseikre hivatkoztak, vagy misztikus átkokat szórtak a szalvétaellátás felelőseire, esetleg lélekben összetörve, porig sújtva távoztak. " Mikor pár nappal később a Magyar Nemzet egy másik újságírója is csodájára járt a Kertész utcai boltnak, ő az egyik sorban állótól arra is kapott egy lehetséges magyarázatot, miért tudta az új hobbi háttérbe szorítani a már említett bélyeggyűjtést: "A gyűjtés nagy öröm. Az értékes gyűjteményhez azonban három dolog kell: pénz. pénz, pénz. A papírszalvéta olcsó. Menetrend ide: Privo bar Budapest itt: Budapest Autóbusz vagy Metró-al?. Ezért lett népszerű. " Nem kevésbé fontos szerepet játszott a sikerben, egyben választ ad a kezdési dátumra a hazai nyomdaipar fejlődése. "Szentendre látja el az országot szalvétával. (…) Mindeddig csak szürke és sárga árnyalatú szalvéta készült. A közönség hiányolta a hófehér színűt.
Nem, nem erről van szó. De arról sem, hogy ezekben a jelenségekben mindig csak a károsat, elítélendőt, a visszafelé húzót vegyük észre. " Az illetékes elvtársak jóval kevesebbet filozofáltak, inkább meglovagolták a hullámot, amikor egyaránt fokozták a hazai termelést és az importot. "Várva várt nap február huszonötödikén az új pesti divat, a szalvétagyűjtés hívei számára. Hőse is volt a Baross utcai kisboltban történt halálos balesetnek. A jövő hét szerdáján kezdik árusítani a kijelölt ötven budapesti ÁPISZ-boltban – minden második papírüzletben – a pompás ritkaságok kollekcióját. Kétfajta csomag kerül forgalomba. Az egyik tíz darab, ötféle mintájú, ezért egy forint 65 fillért kell fizetni: a másikban pedig, 3 forint 15 fillérért húsz darabot, tíz különböző mintát kap majd a nyilván nagyszámú érdeklődő sereg. Fölösleges a tolakodás – négymillió külföldi, finn, dán, osztrák, svéd, kínai, nyugatnémet, cseh papírszalvétáról gondoskodnak" – harsogja egy héttel a nagy esemény előtt címlapján(! ) az Esti Hírlap. Az állami cégek reklámfelületként használták a szalvétákat, került rájuk többek között cirkuszműsor, moziműsor, áruházi hirdetés és recept.
Leírás Eladóvá vált ez a 93 m2-es, földszinti családi ház 506 m2-es telken, 16 m2-es pincével. Az ingatlan 2 hálószobából, fürdőszobából, konyhából, étkezőből és kandallós nappaliból, valamint tágas, fedett teraszból áll. A kert teljesen rendezett növényekkel és kőfallal díszített, nagy kő kandallóval (nyári konyhával, grillezővel, kő-mosdóval hideg és meleg vízzel, kenyérsütő kemencével, fatárolóval) és szabadtéri zuhanyzóval, hideg és meleg vízzel az esetleges medence építéséhez. A kisegítő épület egy, a tulajdoni lapon is bejegyzett, 15 m2-es taverna (borozó). A taverna berendezett, kandallóval, kerek ablakokkal, kő-mosogatóval és kívülről kővel burkolva. A tengertől mindössze 30 méterre fekszik, a második sorban. Megközelítés autóval 20 m-re a házig (nyilvános terület), onnan pedig 2m széles gyalogos út vezet a bejáratig. Ár: 320 000, 00 € (S-757) Az ingatlan adatai Elhelyezkedés Közép-Dalmácia AdriaHome kód AH19430 Típus Családi házak Helység Rogoznica Hasznos alapterület 93m 2 Telek mérete 506m 2 Hálószobák száma 2 Fürdőszobák száma 1 WC-k száma Fűtés/hűtés Fűtés/hűtés: klíma Parkolási lehetőségek közterületi parkoló Parkolók száma Tenger közelsége Tenger közelsége: < 100 m Kilátás Kilátás: tengerre Berendezés Berendezés: bútorozott Kényelmi megoldások a közelben Kényelmi megoldások a közelben: strand játszótér étterem kávézó közért
Egy 1937-es térképen látható, hogy miután megépült 1933-ban az egykori piac helyén az Árpád-házi Szent Margit-templom, a piac feljebb költözött, ahol most a Lehel Csarnok áll (Forrás: Hungaricana/) A tervekből azonban nem lett semmi, mint ahogy az 1930-as években is tervben volt egy csarnok építése, ehelyett 1931-ban az árusok heves tüntetései ellenére elkezdődött az Árpád-házi Szent Margit-templom építése az akkori piac helyén. A templom miatt a piac odébb költözött a mostani Lehel Csarnok helyére. Egy 1944-es légi fotó, amin jól látható a fabódékból álló nyílt piac és a templom is (Forrás: Hungaricana/) A Lehel (akkori Ferdinánd) téri piac 1942-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 25379) A piacon fabódékat alakítottak ki, de az 1950-as évek végére a hely egészségügyileg igencsak leromlott, amit számos újság is megírt. A Magyar Nemzet 1959. július 18-i száma így számolt be az akkor már Élmunkás térnek nevezett piacról. "Az Élmunkás-téri piacon tartott villámlátogatásunk lesújtó eredménnyel járt.
( További gasztrotörténetek a múltból a Gasztrorégész Facebook-oldalán - csatlakozz! ) Bár a fenti idézetben a gyerekekről esik szó, egyáltalán nem csak a fiatal korosztály tagjai fertőződtek meg, mint az a Népszava 1960. januári, a Szakszervezetek Kultúrotthonának tett látogatásából kiderült: "A konzervatív bélyeggyűjtés immár mintha idejét múlta volna. Mindenesetre a szalvétagyűjtés szenvedélyének jóval többen hódolnak. Lámcsak – ennél a kerek asztalnál négy középkorú (bocsánat az indiszkrécióért) asszony mustrálgatja vizsga pillantásokkal, szakértő módjára egymás pertékáját. Ráérően szemlélik, tapintgatják, majd a fény felé tartják, hogy áttetsző, elég finom-e a papírja. Körülnézek. Gyerek nincs a közelben. Az asszonykák ezúttal saját érdekeiket képviselik – mint erről fel Is világosítanak: Elvégre nekünk Is lehet valami szenvedélyünk! " ( A legfrissebb hírek itt) Ez a szenvedély olykor kis túlzással háborús állapotokat idézett elő. 1960. február 16-án Csata a Kertész utcában címmel közöl "haditudósítást" a Magyar Nemzet a Kertész utca-Dob utca sarkán található papírboltból: " Délután 3-ra mutatóba sem maradt a tekintélyes mennyiségű szalvétakészletből.