Hunyadin kívül csak Kórógyi János macsói bán, Újlaki Miklós, Kanizsai László és Rozgonyi Sebestyén érezte úgy, hogy meg kell védenie a hazáját. De rengeteg itthoni és külföldi keresztes vitéz is szükségesnek tartotta, hogy felkerekedjen és fegyvert fogjon Magyarország védelmében. Egy Oszmán Birodalom elleni offenzíva miatt 1455-ben keresztes hadjáratot hirdetett III. Callixtus pápa. Az ebben az évben Magyarországra érkezett Kapisztrán János itáliai ferences szerzetes hazánk déli területein pedig rengeteg keresztes katonát toborzott, s ezen irreguláris haderőnek komoly szerepe volt a nándorfehérvári győzelem kivívásában. Viszont nemcsak hazánkban, hanem külföldön is gyülekeztek keresztesek, ebben pedig Don Juan de Carvajal pápai legátusnak volt nagy szerepe. A Német-római Birodalomból és Lengyelországból több száz keresztes érkezett Magyarországra, de sokan csak az ostrom után értek ide. Viszont nem mind késtek el: azok közül, akik Nándorfehérvárra értek és harcoltak, ki kell emelni egy körülbelül 600 fős, bécsi egyetemistákból álló csapatot, akik elszánt hősiességükkel tűntek ki a csatában.
A pápa törekvései még Budán is eredménytelenek maradtak. A tétlenség gyakorlatilag azt eredményezte, hogy Szilágyi Mihály várkapitány és sógora, Hunyadi saját költségen kellett szembenézzen a várható török támadással. Callixtusnak tehát minden oka megvolt a pesszimizmusra, amit a déli harangszót elrendelő, isteni segítségért könyörgő Imabulla is híven tükrözött. 1456 tavaszán Szilágyi Mihály körülbelül 7000 főnyi várőrséget toborzott, a Szegeden táborozó Hunyadi pedig hivatali és magánbirtokai erőforrásait felhasználva ehhez újabb 12 000 katonát tudott hozzátenni. Ezen kívül Kórógyi János macsói bán csekély katonaságára és Kapisztrán bizonytalan harci értékű keresztes hadaira lehetett számítani. Bár Mehmed ereje kapcsán túlzóak a 150 000 fős létszámról szóló jelentések, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy reguláris csapatai – szpáhik, janicsárok – kitettek 20-30 000 főt, ezt a létszámot pedig legalább kétszeresére duzzasztották a folyamatosan csatlakozó akindzsi és aszab egységek. Hunyadi és Szilágyi tehát a legóvatosabb becslések szerint is többszörös túlerővel kellett szembenézzen, a támadást pedig jó eséllyel az 1429 óta magyar kézen lévő Nándorfehérvárnál kellett visszaverniük.
inforádió nándorfehérvári diadal megemlékezés Ünnepi hajókötelékkel és díszsortűzzel tisztelegnek a fővárosban a nándorfehérvári diadal 560. évfordulóján. Ünnepi menet indul a budai Várba, ahol megkoszorúzzák Hunyadi János szobrát, majd a déli harangszó után, a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban kezdődik megemlékezés, és megnyílik a Hunyadiak páncélban című XV. századi hadtörténeti és páncéltörténeti kiállítás. A Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal által szervezett központi programok péntek délelőtt fél 10-kor a Lánchíd és a Parlament közé eső Duna-szakaszon díszsortűzzel kezdődnek meg. A sortüzet követően ünnepi díszmenet indul az Akadémia kikötőtől a Széchenyi István tér-Lánchíd-Clark Ádám tér-Hunyadi János út útvonalon. A Hunyadi János-szobornál 11 órakor kezdődik az ünnepi koszorúzás, majd a diadal előtt tisztelgő déli harangszó után emlékműsor zárja a rendezvényt a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban. Szintén a fővárosban a nándorfehérvári győzelem 560. évfordulóján a Duna ünnepét is megrendezik.
A magyarok éjszakára visszatértek a várba, az ellenség újabb támadására számítva. A törökök azonban az éjszaka leple alatt teljesen kiürítették a környéket, a legyőzött szultán valamennyi megmaradt haderejét hazarendelve visszavonult Konstantinápolyba. A nándorfehérvári diadalhoz mérhető győzelmet addig soha nem aratott keresztény sereg a szultáni haderő felett. A győzelem után az Oszmán Birodalom európai terjeszkedése közel hét évtizedre megtorpant. A pápa a keresztesek győzelmi örömhírére rendelte el az Úr Színeváltozása ünnep bevezetését a katolikus egyházban. Azóta a győzelem emlékét őrzi a déli harangszó, amelyet a török ellen harcolók megsegítésére rendelt el a pápa a nándorfehérvári csata előtt néhány héttel.
Hunyadi János 12 ezer katonával érkezett Szilágyi segítségére, hamar felfedezte az ostromlók hibáját: nem szállták meg a Duna és a Száva túlpartját. Hamar ki is építette állásait a folyók mentén, július 14-én megsemmisítette a hajózárat, és bejutott a várba. A védők létszáma azonban még így is eltörpült a támadókéhoz képest, főleg hogy a török hadvezetés itt is jól bevált taktikáját alkalmazta. Intenzív ágyútűzzel előbb földig rombolják a vár falait, majd elsöprő létszámfölényüket kihasználva egy döntő rohammal felszámolják az ellenállást. Mindent elsöprő lelkesedés Így is történt, a végső nagy támadásra július 22-én érkezett a parancs, és ki tudja, mi lett volna a vége, ha a Száva partján nem bukkan fel Kapisztrán János ferences szerzetes és az általa toborzott 30 ezer fős keresztes had. Zömében szerb és magyar népfelkelőkről, fegyvert fogó parasztokról volt szó, az ilyen sereg harcértéke elenyésző. A hadi tapasztalatot azonban erős vallási nekibuzdulás, életük, földjük, családjuk védelme adta elszántság pótolta.
A törökök öldöklő küzdelemben áttörték a külső védvonalat és már a belső várat ostromolták. Éjfél után a harc már a vár falai körül folyt, amelyen ekkor már öt török zászló lobogott. A szultán pasaságot és jutalmat ígért harcosainak a lobogó kitűzéséért, a magyarok természetesen igyekeztek ezt megakadályozni. Egyes írók szerint Dugovics Titusz, Hunyadi veterán harcosa ekkor vitte végbe hőstettét, mikor a török zászlótartó katonát a mélybe rántva hősi halált halt. A hajnali derengésben messziről látszó jelenet lelkesítően hatott a védőkre, a törököket viszont megzavarta. A 15. századi források alapos vizsgálata azt mutatja, hogy valóban keringett egy történet egy ismeretlen katonáról, aki így adta bizonyságát hősiességének. A 18-19. század fordulóján ezt a vitéz tettet fedezte fel újra a magyar történelmi emlékezet, amely a romantikus nemzeti múlt-kép egyik fontos epizódjává vált. Hunyadi már előzőleg friss erőket kért a keresztes táborból, és mikor az erősítés megjelent a török hátában, lovasságával rácsapott a vár belső udvarán harcoló janicsárokra.
2021. ápr 9. 13:13 99 évesen elhunyt a királynő támasza, Fülöp herceg / Fotó: MTI EPA 99 évesen elhunyt Fülöp edinburghi herceg, a brit uralkodó, II. Erzsébet királynő férje - közölte pénteken a Buckingham-palota. A királyi palota közlése szerint a brit uralkodó férje a windsori rezidenciában hunyt el péntek reggel "békés körülmények között" Az edinburghi herceget négy gyereke, nyolc unokája és tíz dédunokája gyászolja. Erzsébet királynővel tavaly ünnepelték 73. házassági évfordulójukat. Fülöp június 10-én töltötte volna be századik életévét. A királyi család honlapján azt jelezték, hogy a weboldaluk átmenetileg nem lesz elérhető, amíg el nem végeznek bizonyos frissítéseket rajta Fülöp halálhírének bejelentése után. További részleteket később közölnek. Fülöp halálának bejelentésével életbe lépett a Forth Bridge néven kidolgozott menetrend, amely a temetés időpontjáig határozza meg az állami és protokolláris teendőket. Ennek első pontja azt írja elő, hogy William Robert Peel lordkamarás - az udvar legmagasabb rangú polgári köztisztviselője - és Boris Johnson miniszterelnök konzultáljon a királynővel és tudakolja meg, hogy az uralkodónak van-e valamely különleges kívánsága a temetési szertartással kapcsolatban.
Tüzérségi egységek az Egyesült Királyság több városában, valamint Gibraltáron 41 díszlövéssel adóztak a herceg emlékének. Ugyanebben az időben a brit királyi haditengerészet két hajója, a Diamond romboló és a Montrose fregatt a tengeren adott le 41 lövést, megemlékezve egyben arról is, hogy Fülöp herceg a második világháború idején a haditengerészet aktív állományú tisztjeként a földközi-tengeri hadműveletek több döntő fontosságú ütközetében részt vett. Jóllehet házasságkötése után Fülöp leszerelt, magas haditengerészeti rendfokozatait élete végéig megtartotta. A tüzérségi egységek és a hajók összehangoltan, egyszerre adtak le percenként egy-egy lövést. A ceremoniális esemény központi helyszíne a brit hadsereg londoni helyőrsége, a Woolwich Barracks volt, ahol ugyanazokat az ágyúkat használták, amelyek II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg 1947-ben tartott esküvőjén, majd az uralkodó 1953-ban lezajlott koronázási ünnepségén is díszlövésekkel köszöntötték az újonnan egybekelt házaspárt, illetve a frissen koronázott fiatal királynőt.
Nem tudni, mi volt az állat baja. A People magazin számolt be a hírről, hogy elpusztult az egyik kölyökkutya, akit Erzsébet királynő áprilisban kapott ajándékba fiától, András hercegtől. Kapcsolódó A kutyák akkor érkeztek a családba, mikor a királynő férje, a néhai Fülöp herceg kórházba került. Akkor két ebet ajándékozott édesanyjának a yorki herceg, egyikük, Fergus azonban most távozott a királynő mellől. Úgy tudni, a kutya corgi-tacskó keverék lehetett, halálának oka egyelőre ismeretlen. Az állat egyébként a Fergus nevet Fergus Bowes-Lyonról kapta, aki Erzsébet királynő nagybátyja volt. A másik ebet Muicknek nevezték el. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Eduárd kórházba, ahol hazatéréséig lábadozott. Így hagyta el a kórházat, ez az utolsó felvétel Fülöp hercegről: Az elmúlt években több alkalommal is kórházi kezelésekre szorult fertőzéses és belgyógyászati panaszok miatt, komoly szívproblémái is voltak. A legkomolyabb az volt, amikor a királyi család téli rezidenciájáról, Sandringham kastélyából a légierő helikopterével kellett kórházba szállítani. Akkor szívkoszorúér-elzáródást diagnosztizáltak nála. Fülöp herceg kalandokkal teli élete 1921. június 10-én látta meg a napvilágot Korfun, a görög és a dán királyi családba született. Még csecsemő volt, amikor a családját kiűzték Görögországból, ugyanis I. Konstantin görög királyt lemondatták a trónjáról, a Brit Királyi Haditengerészet segített, hogy kimenekítsék őket az országból. Gyerekkorában Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban végezte tanulmányait, 18 éves korában belépett a Brit Királyi Haditengerészetbe. 1939 júliusától kezdett levelezni a 13 éves Erzsébet hercegnővel, akivel 1934-ben találkozott először.
Fülöp a királyi ház legidősebb tagja volt, és ő szolgált a leghosszabb ideig házastársként egy brit uralkodó mellett.
hozzászólás | 2021. szeptember 25. szombat Adaptive media Edinburgh hercege 2021. április 9 -én hunyt el 99 éves korában, mindössze két hónappal 100. születésnapja előtt. Hozzászólások A hozzászólás szabályai: ne használj trágár szavakat ( káromkodás) ne reklámozz ( spam) ne személyeskedj ne tégy sértő megjegyzéseket népcsoportok, nemzetek vagy vallási közösségek ellen ne írd meg saját vagy mások személyes adatait ( név, lakcím, telefonszám, email) ha egy hozzászólás sérti a fentieket, vagy egyéb módon zavaró vagy bántó, kérlek jelentsd a hozzászólás melletti X gombbal