Nemhiába vált több alkalommal ballagási nótává a Mi vagyunk a Grund. (Nem mellesleg a zenei matériában jó ellenpontot képez a dal a Vörösingesek kvázi úttörő-indulójával. ) Marton László munkáját eleve jellemzi a stílusban eltérő elemek egységgé formálása, így "a díszlet a régi városkép festett sziluettjével és a jelmezek is inkább a múlt század eleji Budapestet idézik, a prózai szövegek nagyrészt Molnár Ferenc nyelvén szólnak. A dalszövegekről viszont rögtön hallani, hogy Geszti Péter írásai. Pál utcai fiúk szereposztás. " [4] – írja Turbuly Lilla. Horváth Csaba már ismert stílusjegyei sem ütnek el a környezettől. Csáki Judit szerint "nincs konkrét idő: Grecsó történetvezetésén kívül Benedek Mari karakterábrázoló jelmezei is erre utalnak. A Pál utcaiakat a múlt század különböző évtizedeinek divatjába, a vörös ingeseket a jelenbe öltözteti, és még a társadalmi státus is ott van a ruhákban". [5] A legfigyelemreméltóbb darab számomra Nemecsek Ernő jelmeze, Vecsei H. Miklós (és későbbiekben Dino Benjámin) mintha kereken tíz centimétert veszítene magasságából és válik esetlen, törékeny kiskamasszá.
Az előadáshoz kapcsolódó oktatási segédanyag itt letölthető.
Rendező: Marton László zenés játék két részben Molnár Ferenc azonos című regényéből a színpadi változatot készítette Dés László, Geszti Péter és Grecsó Krisztián A színpadi változat kialakításában részt vett: Marton László és Radnóti Zsuzsa, Török Sándor átdolgozásának néhány elemét felhasználva. A magyar irodalom egyik legszívbemarkolóbb alkotása felnőtteket, fiatalokat egyaránt megérint. Közös gondolkodásunk és közbeszédünk része lett a grund, amely a miénk, ahogy azt Dés-Geszti csupa érzelem, csupa dallam betétdalában éneklik a szereplők. Mindnyájan emlékszünk az einstandolásra, a gittegyletre, a füvészkertre, a csatára a grundon, és Nemecsek megrázó önfeláldozására. A PÁL UTCAI FIÚK - ZalaMédia - A helyi érték. Költészettel és emlékekkel teli hívószavak ezek, Molnár Ferenc legendás regényéből, amelyet minden generáció újra és újra felfedez magának. Köszönet Zórád Katalinnak, hogy lehetővé tette Zórád Ernő képeinek felhasználását. Plakát grafika: Amigo Molnár Ferenc örököseit Magyarországon a Hofra Színházi és Irodalmi Ügynökség () képviseli.
FMM rendelet módosításáról • 28/2005. 28. ) FMM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. 8. ) SzCsM-EüM együttes rendelet módosításáról • A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény változásai • 7001/2005. (MK 170. ) FMM-PM együttes irányelv a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősí-tése során figyelembe veendő szempontokról. Ludor.hu: 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet szerinti segédlet. − 22/2005. ) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. ) FMM rendelet módosításáról (MK/2005/) 1. § A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. ) FMM rendelet (a továbbiakban: R. ) 2. §-a a következő új i) és j) ponttal egészül ki: [2. § E rendelet alkalmazásában] "i) szerelői ellenőrzés: az érintésvédelem alapvető hibáinak kimutatása céljából, különleges szak-képzettséget, méréseket, illetve azok kiértékelését nem igénylő ellenőrzés; j) szabványossági felülvizsgálat: az érintésvédelem olyan részletes – a méréseket és azok számsze-rű eredményének kiértékelését is tartalmazó – ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimu-tassa, teljesíti-e az érintésvédelem a vonatkozó szabványok valamennyi előírását. "
2. § Az R. a következő 5/A. §-sal egészül ki: "5/A. § (1) A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés közvetett érintés elleni védelmének (érintésvédelem) ellenőrző felülvizsgálatáról és időszakos ellenőrző felülvizsgálatáról a munkáltató – a 4-5. §-ban foglaltaktól eltérően – a berendezés szerelői ellenőrzésének, illet-ve szabványossági felülvizsgálatának keretében gondoskodik. (2) Az ellenőrző felülvizsgálatot az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint az érintésvéde-lem bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként kell elvégezni szabványossági felülvizsgálattal. (3) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni: a) áram-védőkapcsolón havonta szerelői ellenőrzéssel; b) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként szerelői ellenőrzéssel; c) a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. ) IpM rende-let alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évenként szerelői ellenőrzéssel; d) egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal. Gábor Villany - Erősáramú berendezések. "
A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. MSZ EN 60529:2001 Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok (IP kód) MSZ 595 szabvány sorozat Építmények tűzvédelme MSZ 447:1998 Közcélú kisfeszültségű hálózatra kapcsolás MSZ EN 50110-1…2:1999 Villamos berendezések üzemeltetése MSZ 1:2002 Szabványos villamos feszültségek MSZ 171-1:1984 Villamos gyártmányok közös biztonsági előírásai. Érintésvédelmi osztályozás JOGSZABÁLY ÍRJA ELŐ AZ ÉRINTÉSVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATOKAT! A foglalkozáspolitikai és munkaügyi miniszter joghézagot pótló, régóta várt rendeletet adott ki, amelyben elrendeli az érintésvédelmi szerelői ellenőrzések és szabványossági felülvizsgálatok rendszeres elvégzését. Az érintésvédelmi felülvizsgálatok elvégzésének jogszabállyal történő elrendelése már nagyon időszerű volt, ugyanis a kötelező alkalmazású szabványok megszüntetése – 2001. december – óta a tulajdonosokat, üzemeltetőket konkrétan semmi sem kötelezte e vizsgálatok elvégzésére. A vizsgálatokat leíró MSZ 172-1:1986 szabványt is visszavonták 2003. februárjában.