2019. november 19. Az IFRS-ek megújításának korszakát éljük. A folyamat 2018-ban az IFRS 9 (Pénzügyi instrumentumok) és az IFRS 15 (Vevői szerződésekből származó bevétel) standardok hatályba lépésével kezdődött, majd 2019-ben az IFRS 16 (Lízing) standarddal folytatódott. Ezeket követve 2020-ban a Keretelveken a sor. (2021-ben aztán majd a Biztosítási szerződések standard cseréje várható: IFRS 4 → IFRS 17. ) A Keretelvek első változata 1989-ben jelent meg, s az IASB és az FASB konvergencia programjának keretében közösen dolgoztak annak megújításán 2004-től. Ifrs 16 standard magyarul teljes. Ezt a munkát azonban felfüggesztették (más standardok fejlesztése kapott elsőbbséget), s így 2010 szeptemberében csak egy részben megújított változatot tettek közzé. A munkát az IASB már önállóan folytatta, s ennek eredményeként 2018 márciusában megjelent az új Keretelvek szabálya, amelyet a gazdálkodóknak 2020. január 1-én (vagy eltérő üzleti év esetén azt követően) kezdődő üzleti évtől kell alkalmazniuk. Hivatalosan a szabály pontos neve Conceptual Framework for Financial Reporting (A pénzügyi kimutatások konceptuális keretelvei), de jelen írásunkban rövidítve Keretelvekként szerepeltetjük.
(A magyar szabályozás általában a bekerülési érték részeként kezeli a hitelfelvétel ráfordításait, de nem rendeli azt a minősített eszközök köréhez. ) A standard különbséget tesz a hitelek között aszerint, hogy azokat közvetlenül a minősített eszköz érdekében vette-e fel a vállalkozás, vagy a hitelek felvétele általános célú volt, de összegükből a minősített eszköz is finanszírozásra került. A közvetlen hitelfelvételi költségeket aktiválni kell, amely összeget csökkenteni kell a hitelek átmeneti befektetéséből származó bevételek összegével. Az általános célú hitelek költségei is aktiválhatók, ha a hitelek felvétele általános célú volt ugyan, de minősített eszköz megszerzésére használták fel. A hitelezési költségek ebben az esetben aktiválási ráta alapján kerülhetnek felosztásra. Az aktiválási ráta a hitelezési költségek súlyozott átlaga az adott időszakban fennálló általános hitelek összegéhez viszonyítva. 2013. december 5: Adónap ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról!
Cookie Policy/Süti kezelés Ahogy majdnem minden honlappal rendelkező cég, az Erste Bank is használ sütiket a weboldalain. További információért kattintson ide! Megértettem Erste World Visszahívás kérése Kérjük adja meg adatait és munkatársunk 2 munkanapon belül visszahívja önt! Név E-mail cím Telefonszám Születési idő (éééé) Elolvastam és elfogadom az adatkezelésre vonatkozó szabályokat. Köszönjük regisztrációját! A megadott telefonszámon kollégánk 2 munkanapon belül keresni fogja időpont egyeztetés céljából.
Postabank és Takarékpénztár Rt. A bank Auth Attila által tervezett első logója (1988) Típus Zártkörűen működő részvénytársaság Alapítva 1988. június 28. Megszűnt 2004. augusztus 31. Jogutód Erste Bank Székhely 1051 Budapest, József nádor tér 1/A Vezetők Princz Gábor (1988-1998) Madarász László (1998-2002) Király Júlia (2002-2004) Forma kereskedelmi bank Termékek banki szolgáltatások A Postabank és Takarékpénztár Rt., vagy rövidebb és ismertebb nevén Postabank egy magyarországi kereskedelmi bank volt, ami 1988-ban alakult és 2004-ben szűnt meg. Az Erste Bank 2003 végén vásárolta meg az államtól 400 millió euróért [1] és 2004-ben olvasztotta magába. Története [ szerkesztés] Magyarországon 1987. január 1-jén vezették be a kétszintű bankrendszert, amivel újra megnyílt az út a kereskedelmi bankok létrehozása előtt. A Postabank 1988. június 28-án alakult. Az állam a részvények 22%-át, a Magyar Posta 28%-át birtokolta ekkor; a többi magyar közép és kisbefektetők kezében volt. 1990-ben elsőként a kereskedelmi bankok közül részben külföldi kézbe került, amikor két osztrák bank összesen 16%-nyi részvényt vásárolt fel.
A rémhír nyomán kialakult helyi bankpánik pillanatok alatt országossá vált. A betétesek megrohamozták a bankot és két hónap alatt a bank forrásainak egyhatodát, mintegy 25 milliárd (más források szerint 40 milliárd) forint közötti összeget vettek ki. A Postabanknak állami segítséget kellett kérnie, hogy konszolidálja a helyzetét. Ennek során pattant ki a "Postabank-ügy", derült fény arra, hogy a bank és vezetése gyakorlatilag mindenkit félrevezetett, könyvelését is hanyagul vezette, számos törvényi kötelezettséget és előírást elmulasztott teljesíteni. A prosperáló bank látszata mögött valójában mintegy 150 milliárdos veszteség állt; a magyar állam ennyi pénzből konszolidálta a Postabankot, ami így teljesen állami tulajdonba került. Az ügy egyik mellékszálaként a világ egyik legnagyobbjának számító Arthur Andersen könyvvizsgáló cég magyarországi leányvállalata összeomlott, ügyfelei rövid idő alatt mind elhagyták, újakat pedig gyakorlatilag képtelenek voltak szerezni, miután a magyar állam beperelte a teljes veszteség megtérítésére.