Gyorsan meneszti a kancellárját és a minisztereit, lessék ki a takácsok munkáját. Ha ők látják a kelmét, nyilván látja majd ő is, hisz egy király nem lehet butább az alattvalóinál. Szerinte "akinek hivatalt ád, észt is ád az Isten". Dani és Béni ezalatt buzgón szövik a semmit. Nem lát persze semmit sem a kancellár, sem a miniszterek, de senki nem meri bevallani. Reggel megjelenik a király is. A megdöbbenéstől először szóhoz sem jut, de a takácsok annyira dicsérik művüket, hogy végül kötélnek áll, és bevonul a spanyolfal mögé próbálni. A ruha úgy simul deli termetéhez, hogy szinte nem is érzi, hogy van rajta ruha. Végre sor kerül a nagy eseményre. A vásártéren felvonul a díszmenet, majd a fényes baldachin alól kilép a király: pucéran. A dermedt csendben egyetlen hang harsan, a kis suszterinasé: "a királyon nincsen semmi! " Erre aztán teljes erővel kitör a felfordulás. Hagyma- és paradicsomzápor zúdul a királyra és az udvartartásra; menekül az előkelőség, fut, ki merre lát. Galéria A Pomádé király új ruhája képgalériája
családi és ifjúsági programok 2020. január 26. vasárnap 11:00 — 13:00 Egy szünettel Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Müpa saját produkció A színház önmagában is varázslat, hiszen a színészi játék, a díszletek és jelmezek jóvoltából elképzelt történetek válnak valósággá a szemünk előtt. A zenés színház kétszeresen is az, hiszen itt a szereplők még énekelnek is, a jellemeket és a helyzeteket pedig a zene a maga sajátos eszközeivel ábrázolja. Az Operaműhely előadásai a 8-14 évesek számára kínálnak ízelítőt a műfajból. Ránki György Hans Christian Andersen ismert meséjét, A király új ruháját dolgozta fel költő szövegírója, Károlyi Amy segítségével. A történet örök tanulságokat hordoz: a képmutatás és a félelem halálos méreg, és az igazságot többnyire a gyerekek mondják ki. Esetünkben azt, hogy a "csodatakácsok" által szőtt "új ruhában" - valójában talpig semmiben - népe előtt masírozó király: meztelen! Zsarnokok, rettegjetek a nevetés erejétől: végül Pomádé király uralkodását is a nép felszabadult hahotáj... a söpri el.
A más kompozícióiban is kitűnő humorú Ránki György pompás gyermekoperát komponált Károlyi Amy szellemes szövegére. Kodály Zoltán hajdani növendékeként a zeneszerző szívesen használta a magyar népdalt, de a könnyűzene és a jazz elemeit is, mindezekből színes, eklektikus stílust hozva létre - olyan szórakoztató keveréknyelvet, amely virtuozitásával és könnyedségével hódítja meg a zenehallgatót. A Pomádé király új ruhája nemcsak zeneként magával ragadó, de színjátékként is lebilincselő. Erről győzi meg a Müpa Operaműhely sorozatának 8-14 évesekből álló közönségét a Toronykőy Attila rendezte produkció énekes gárdája, valamint a hozzá csatlakozó Discantus Énekegyüttes és a Sinfonietta Erudita, Oberfrank Péter vezényletével. Az előadás előtt, 9. 45-10. 30 óráig Ráhangoló címmel ingyenes interaktív, játékos foglalkozást tartunk, amelyre az előadásra jeggyel rendelkező iskolai csoportokat, illetve iskolás korú egyéni jelentkezőket várunk. Előzetesen jelentkezni legkésőbb az előadást megelőző szerda éjfélig lehet a címen, a résztvevők létszámának és életkorának megadásával.
Pomádé király új ruhája: I. felvonás - "A csodakelmét? " - YouTube
Ránki György Opera TOVÁBB A JEGYVÁSÁRLÁSRA Pomádiában, a királyi udvar az uralkodó névnapjára készül. Pomádé királynak azonban komoly gond nehezedik a vállára: egyetlen olyan ruhája sincs ugyanis, amit az ünnepségre felvehetne, hisz mindetviselte már legalább egyszer. Két idegen takács csodás szövetből szőtt ruhát ígér a királynak, valóban nem akármilyent: "A mi csodakelménk varázslatos holmi. / Varázslatos holmi, mert nem láthatja bárki! / A bölcs, az igaz látja, s elkáprázik tőle. / De a buta, a hitvány mit sem lát belőle. " Ránki György gyermekoperáját Hans Christian Andersen meséje alapján írta, zenei világa a magyar népdalkincsből építkezik (felcsendül az A malomnak nincsen köve, az A bolhási kertek alatt, az Anyám, édesanyám, elfeslett a csizmám – hogy csupán néhányat említsünk), és egészen a jazzes hangzásig ível. Károlyi Amy bravúrosan szellemes szövegkönyvére komponálta a művet a zeneszerző sziporkázó zenei tréfáival, amivel görbe tükröt tart a királyi udvar képmutató világa elé.
Kodály Zoltán hajdani növendékeként a zeneszerző szívesen használta a magyar népdalt, de a könnyűzene és a jazz elemeit is, mindezekből színes, eklektikus stílust hozva létre - olyan szórakoztató keveréknyelvet, amely virtuozitásával és könnyedségével hódítja meg a zenehallgatót. A Pomádé király új ruhája nemcsak zeneként magával ragadó, de színjátékként is lebilincselő. Erről győzi meg a Müpa Operaműhely sorozatának 8-14 évesekből álló közönségét a Toronykőy Attila rendezte produkció énekes gárdája, valamint a hozzá csatlakozó Discantus Énekegyüttes és a Sinfonietta Erudita, Oberfrank Péter vezényletével. Az előadás előtt, 9. 45-10. 30 óráig Ráhangoló címmel ingyenes interaktív, játékos foglalkozást tartunk, amelyre az előadásra jeggyel rendelkező iskolai csoportokat, illetve iskolás korú egyéni jelentkezőket várunk. Előzetesen jelentkezni legkésőbb az előadást megelőző szerda éjfélig lehet a címen, a résztvevők létszámának és életkorának megadásával. A foglalkozást, amely hatéves kortól ajánlott, minimum 6 főnek tartjuk meg.
Zenéjét szerezte: Ránki György Szövegét Andersen meséje alapján Károlyi Amy írta Pomádé király őfelségének fő a feje. Másnap a névnapját ünnepelné, ám egyetlen olyan ruhája sincsen, amit ne viselt volna már legalább egyszer. Új ruha híján, úgy tűnik, elmarad az ünnepség. Ám ekkor csodával határos módon két idegenből érkezett takács járul a király színe elé. Megígérik, hogy másnapra csodafonalukból megszövik a csodakelmét, abból pedig kiszabják az ünnepi csodaöltözetet. Ennek az öltözéknek azonban van egy igen lényeges tulajdonsága: csak az igaz, okos és becsületes emberek látják. Aki buta, hazug vagy gonosz, nem lát mást csak levegőt. "Akinek hivatalt adott, annak észt is ád az Isten" – énekli magabiztosan Pomádé király. Ám vajon érvényes marad-e eme bölcs gondolat a darab végén is? Vajon ki az, aki látja az igazlátó szövetet, és ki az, aki nem? Ránki György egyetlen mű keretein belül villantja fel sokoldalúságát. A magyar népdal világából indul, mégis az operának azok a legizgalmasabb részei, ahol a komédia, a karikatúra és az irónia jazzes hangzásvilága szólal meg.
5 Ételek / Italok 5 Kiszolgálás 5 Hangulat 5 Ár / érték arány 5 Tisztaság Milyennek találod ezt az értékelést? Hasznos 2 Vicces Tartalmas Érdekes Az értékeléseket az Ittjá felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjá véleményét. Ön a tulajdonos, üzemeltető? Sas-hegy , Budapest. Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik. 1114 Budapest, Villányi út 12. 06 1 279 1133 Szolgáltatások • ingyenes WIFI • vegetáriánus ételválaszték • csoportokat szívesen fogad • kisállat bevihető • széles borválaszték • zártkörű rendezvény lehetősége Nyitva tartás Specialitás kávékülönlegességek Zene Gépzene: blues, jazz, könnyűzene, rock&roll Főétel 800 Ft (kb. ár) Csapolt sörök nincs Legnépszerűbb cikkek Érdekes cikkeink
Ha éppen nincsen buli a Várkert Bazárnál, akkor csend van. Üldögélhettek a padon vagy a füvön, teljesen mindegy. Ide hallani a város zaját, a hajókürtöt, a környék zörejeit. Ha pénteken jöttök, belfuthattok esküvői fotózásban is. Mivel kiesik a legforgalmasabb turistaútvonalakról, rendszerint kevesen tévednek erre, nem fognak benneteket tömegek zavarni a pihenésben. Innen tovább is sétálhattok a következő helyszínre. 14. Kis kert a Várban Ha a török temetőtől felsétáltok a Buzogány-tornyon a Vár udvarára, izgi kis belső kerteket találtok. 15. Café el Mondo, Wesselényi utca 16. Budapest ritka látnivalók szeged. Rengeteg Romcafé, Tűzoltó utca Budapesten talán itt található a legtöbb játékmackó, tele van velük a kávézó. Kiváló kávézós, teázós, csokizós hely, néhány éve írtunk róla. 17. Wekerle-telep Az 1900-as évek elején döntötték el a lakónegyed felépítését, ám csak 1926-ra készült el. 48-féle háztípust láthattok a sugaras elrendezésű Wekerlén. Többségük mesebeli házikónak tűnik. A kor egyik legkorszerűbb "lakótelepe" volt, vízvezetékhálózattal, 1926-től villanyvilágítással.
Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest 25 éves gyűjtőmunka eredményét láthatjuk a most megnyílt erzsébetvárosi Ötvös Mesterségtörténeti Gyűjteményben, ahol egy különleges szakmával is megismerkedhetünk. A százéves vagy még régebbi, többségükben működőképes gépek és kézi eszközök bemutatása segítségével derül fény a címben szereplő fogalmak eredetére és sok minden másra is. És ha jó szemünk van, azt is megtudhatjuk, mennyiért javíttatta aranyóráját Jókai Mór. Budapest ritka látnivalók festival. Jóllehet eddig az Akácfa utcát maximum a kellemetlen utólagos bérletbemutatásokkor befizetett pénzérmék által kötöttük az ötvösművészethez, nem árt, ha azt is tudjuk, hogy a világháborúk előtti Erzsébetváros volt a központja a magyar ötvösmesterségnek. Csak Belső-Erzsébetvárosban az 1900-as évek elején mintegy 400 műhely bújt meg a hatalmas paloták árnyékában és kisebb lakásaiban. A korábbi gyermekorvosi rendelő helyén megnyílt Ötvös Mesterségtörténeti Gyűjteményről ezért is mondhatjuk, hogy talán jobb helyre nem is kerülhetett volna.
A pedálos fújtatóval működő, forgatható forrasztóasztal és a mintegy 200 éves húzópad mellett szerényen áll az egykori mester asztalán egy vízzel teli üveggömb: ez arra szolgált, hogy a sötét műhelyben a villanyvilágítás előtt a petróleumlámpa elé helyezve fókuszálja a fényt, így a mester tökéletes megvilágításban láthatta a munkadarabot. Nem véletlen, hogy a korabeli műhely alatt deszkapadló volt a burkolat. A megmunkálás közben lehulló fémforgácsot, reszeléket ugyan próbálták a különleges formájú asztal elé beépített bőr kötényben összegyűjteni, de azért elkerülhetetlen volt, hogy a nemesfémhulladék a földre is kerüljön. A műhelyben ezért 5-7 évente eltüzelték a deszkapadlót, és ebből kinyerték az időközben lehullott és a repedésekbe került fémet. Budapest ritka látnivalók 2020. A következő teremben hamisítatlan steampunk hangulat fogad bennünket, amit erősít az 1860-as évekből származó lábhajtásos esztergapad, a röpsúlyos fúróállvány (amit fúrásra használtak a mesterek) vagy a lánckészítő gép látványa. A lánckészítő gép az ipari forradalom tárgyi világát idézi, és nemcsak nagyon szép, de működőképes is.